hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Így kaphatsz királyi kényeztetést az élő középkor városában

Visegrádon van Magyarország első canopy-pályája, a régi-új városházára egy kiállításért is érdemes betérni, no és itt csobbanhatsz hazánk legszebb panorámájú medencéjébe is.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. május 22.

hirdetés

Az ország egyik legcsodásabb panorámájával rendelkező, falu méretű városka idilli helyen fekszik, ahol bár a történelemben járunk, mégis a ma luxusa és érdekességei vesznek körül. Visegrádon a lovagi tornától a canopy-ig minden megtalálható.

visegrad_201604 (5)_1600x1200

A Dunakanyar legszebb része már az ősöket is lenyűgözte. A kiváló stratégiai pont külön vonzereje lehetett az itteni természeti szépség, a gazdag erdők és vizek, a nyugalom és békesség. Talán nem véletlenül tartják ezt a vidéket különösen fontos helynek: sokak szerint errefelé dobog a Föld szíve és olyan energiák találhatók itt, melyek gyógyítólag hatnak a beteg lelkekre is.

visegrad_soptei (13)_1600x1200

hirdetés

Visegrád a hazai turizmus egyik kihagyhatatlan helye. Ide egyszer biztosan eljön mindenki és ma már annyiféle látnivaló van ebben a barátságos, vendégszerető városkában, hogy több napot is el lehet tölteni, mert minden korosztály talál magának izgalmas, kellemes látnivalót, elfoglaltságot.

Nem véletlenül mondják a helyiek, hogy Visegrád Budapest játszótere.

visegrad_201604 (71)_1600x1200

3 kötelező látnivaló

1. Fellegvár

Vitathatatlanul innen lehet a legjobb fotókat csinálni Visegrádról, a Dunakanyarról és a környező hegyekről. Bár elég sok és meredek lépcsőt kell megmászni, mégis érdemes a várat belül is megnézni. A tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat, melyet az őt követő uralkodók is többször átalakítottak. De kalandok is akadtak itt bőven. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási jelvényeket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig ebben a várban volt. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején az ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát, melyet 1440-ben az özvegy Erzsébet királyné utasítására Kottaner Ilona udvarhölgy lopott el. 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezében volt. Ezek emlékére látható itt a korona hű mása. A panoptikumban pedig egy kis ízelítőt adnak arról, hogy milyen volt a reneszánsz világ.

visegrad_201604 (72)_900x1200

visegrad_201604 (75)_1600x1200

visegrad_201604 (76)_1600x1200

Tipp: A kilátóteraszra bőven kell szánni időt, itt úgy érezheti magát az ember, mintha maga is egy madár lenne…

Részletek: ITT

2. Királyi Palota

Visegrád és a palota komoly szerepet kapott, mikor Károly Róbert a királyi udvart 1323-ban ide helyezte át. Később Mátyás és Beatrix fejlesztette tovább, ekkor kerültek ide a szobrok, szökőkutak is, melyek közül a leghíresebb a Herkules-kút. A palota és kertje olyan szép volt, hogy a pápai követ levelében földi paradicsomnak nevezte a helyet. Érdemes a palota termeit, udvarát úgy végigjárni, hogy közben odaképzeljük a nyüzsgő udvari életet. A palota kertje külön is megér egy lassú és alapos sétát, hiszen messze földön híres volt. A kertet most igyekeznek az eredeti mintájára újra betelepíteni, gyümölcsfák, gyógy- és fűszernövények illatoznak benne.

visegrad_201604 (50)_1600x1200

visegrad_201604 (55)_1600x1200

visegrad_201604 (58)_900x1200

Tipp: A kertimádók mindenképpen nézzék meg a Palotakertet, mert az isteni fűszernövények között sétálva elábrándozhatnak arról, milyen lehetett Beatrix konyhája

Részletek: ITT

3. Salamon-torony

Az alsóvár lakótornya a 13. században épült és akkoriban szinte egyedülálló volt Magyarországon. A főbejárata az első emeletről nyílt. A termeket kandallók fűtötték és ikerablakok adták a fényt. A hatodik szintjén tetőterasz volt. A torony nyugati oldalán egy árnyékszéktorony is épült. Ma kiállítás látható az épületben, udvarán pedig lovagi bemutatókat tartanak.

Tipp: Sokan nem is tudják, de itt is van egy jó kis kiállítás.

Részletek: ITT

visegrad_soptei (1)_1600x1200

3 kihagyhatatlan hely

1. Panorámaút

A városka két végéről iduló útról csodálatos a látvány a Dunára, a Dunakanyarra és a szemközti partra. Napközben, tiszta időben is lenyűgöző, de az esti fények egyszerűen varázslatosak.

Tipp: A nyári naplemente időszakában egészen egzotikus színekben pompázik a túlpart.

visegrad_soptei (3)_1600x1200

visegrad_soptei (21)_1600x1200

2. Duna-part

Jelenleg a gátépítés miatt még nem annyira látványos a partmenti sétány, de hamarosan újra érdemes lesz végigandalogni rajta. A sétányról a vízpart, a túlpart no és persze felfelé a vár látványa megkapó.

Tipp: A homokos vízparton az uszadékfák között mindig akad kagyló vagy egy szép formájú kavics.

visegrad_soptei (16)_1600x1200

visegrad_soptei (23)_900x1200

3. Mogyoró-hegy

Itt minden van, ami a természetimádóknak jó lehet. Nagy rét, erdei sétány, források, erdei játszótér, vadaspark, télen sípálya, nyáron tábor.

Tipp: A dombtetőn található rétre el kell menni, mert ennél szebb látványt a fűben hasalva tuti sehol nem lehet látni.

visegrad_soptei (14)_1600x1200

visegrad_soptei (15)_1600x1200

3 dolog, amire nem is gondolnál

1. Városháza

A városközpontot megújító projekt keretében ez az épület is újjászületett. A régi értékeit meghagyva úgy építették át, hogy a modern követelményeknek is megfelel. A városháza ráadásul látogatható azoknak is, akik nem ügyintézés miatt jönnek ide. Kiállítási helyszín is, az udvara kellemes hely, rendezvényeket is tartanak itt, a tetőteraszról pedig pazar kilátás nyílik a környékre. A városrehabilitáció megkapta idén az ICOMOS díjat, ami nagy tekintélyű szakmai kitüntetés a múzeumok nemzetközi világszövetségétől.

visegrad_201604 (27)_1600x1200

visegrad_201604 (29)_1600x1200

Tipp: A tetőtéri panorámát nem szabad kihagyni.

Részletek: ITT

2. Lovarda

A város szélétől nem messze, a fák közötti tisztáson található a Gizella Major Lovarda. Van itt lehetőség a tanulásra és tereplovaglásra is. A környezet pedig felér egy szanatóriummal, zöld rét, erdőszél, madárcsicsergés, lovak horkantása…

visegrad_201604 (40)_1600x1200

visegrad_201604 (48)_1600x1200

Tipp: Még annak is érdemes ide elsétálni, aki nem akar lovagolni, többek között van egy nagyon érdekes mintázatú póni is.

Részletek: ITT

3. Canopy, kalandpark

Az extrémebb szórakozást keresőknek a Nagyvillámon, a bobpálya szomszédságában, a sípálya mellett épült fel Magyarország első canopy pályája. Az adrenalint kedvelők fantasztikus panorámában gyönyörködhetnek a 900 méter hosszú pályán, 14 méteres magasságban, miközben a lombok között száguldanak.

visegrad_201604 (63)_1600x1200

visegrad_201604 (66)_1600x1200

Tipp: A kevésbé vállalkozószelleműeknek a pálya széléig érdemes kisétálni, mert a Kisoroszi szigetcsücsökre és persze a hegylábra remek a kilátás.

Részletek: ITT

3 hely, ahol különleges bánásmódban részesülsz

1. Panoráma étterem

A Dunakanyar legszebb kilátást nyújtó étterme a Silvánus Hotel Panoráma étterme. A hatalmas üvegfalakon át, vagy jó időben a teraszon ülve tényleg királynak érezhetjük magunkat. Az étlap is fantasztikus dolgokat kínál, ám a legkülönlegesebb ajánlatuk a lovagi vacsora, melyet hangulatos lovagi termükben lehet elfogyasztani.

visegrad_soptei (7)_1600x1200

Tipp: A terasz alatti kültéri medencét ki kell próbálni, mert valószínűleg Magyarország legszebb kilátású vízparti helye.

A főételek közül a lazac spárgás rizottóval, a desszertek közül pedig a klasszikus palacsinta isteni volt.

Részletek: ITT

_DSC0547_DxO

_DSC0551_DxO

2. Nagyvillám étterem

A Fellegvárra néző étterem egykor turistaház volt. Mai formáját többek között a Makovecz Iroda alakította ki. Termeibe más-más hangulatot varázsoltak, a keleties berendezéstől a high-tech-ig, a vadászházra emlékeztetőtől a vidéki kúriáig sokféle hely közül lehet választani. A lenyűgőző látvány mellett kiváló konyhával is várják a vendégeket.

_DSC0770_DxO

_DSC0777_DxO

Tipp: A Fellegvárra nyíló terasz zseniális hely.

Az ételek közül a tárkonyos vadraguleves és a lúdlábkrém remek volt.

Részletek: ITT

3. Renaissance Étterem

A Duna-parton álló étterem egyedülálló hangulatú, a berendezés, a felszolgálók ruházata, a tálalás és persze az ételek is több száz évvel korábbra, a reneszánsz időszakba röpítenek vissza. Az agyagedényekben felszolgált finomságok a régi korok étkeit idézik meg.

_DSC0632_DxO

_DSC0639_DxO

Ételfotók: Okolicsányi Zoltán

Tipp: Érdemes használni a kis pártedliket, amelyek minden csoportnál más-más színűek. Ötletesek és hangulatosak. Az ételek közül a bazsalikomos sült libacomb vörösboros káposztával, rozscipóval mennyei volt.

Részletek: ITT

Ha te is szereted Visegrádot, oszd meg az információkat másokkal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Simontornyán látható Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

Lakótoronynak épült a 13. században, a törökök katonai célra használták, majd reneszánsz kastéllyá alakították a sok mindent megélt épületet.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 16.

hirdetés

A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.

A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.

A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.

A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.

hirdetés

Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán

kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.

Simontornyán a – járvány elmúltával –

érdemes a vár környékét is bejárni.

A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.

A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: