UTAZZ

Kezdő túrázóknak: Kéktúra Budapest felett

Szerencsére ez az etap nemcsak könnyű és rövid, de tartalmas is, és sok szép kilátással kecsegtet.
Forrás: Túraddikt blog - szmo.hu
2021. október 06.


Link másolása

A Túraddikt blogon találhattok: túratippeket, fotós beszámolókat, hasznos és érdekes információkat, kalandokat Közép-Európa erdeiben - ismert és ismeretlen tájain.

Aki aktívan követi a természetjárással kapcsolatos csoportokat Facebookon, annak akkor is ismerősen cseng a "Hűvösvölgy - Rozália téglagyár" páros, ha még ki sem nyitotta az Országos Kéktúra igazolófüzetét. A Budapesten és környékén élők számára ezzel a szakasszal célszerű kezdeni, ha ki akarják próbálni magukat a Kéken. Szerencsére ez az etap nemcsak könnyű és rövid, de tartalmas is és sok szép kilátással kecsegtet.

Egy kedves barátunknál jártunk Budapesten látogatóban, aki hajlandóságot mutatott rá, hogy eljöjjön velünk túrázni, így nem gondolkodtunk sokat: ha már úgyis csináljuk a kéket, csináljuk meg a mindössze 14 kilométer hosszú 14-es szakaszt, ami érinti a remek kilátásáról híres Hármashatár-hegyet is.

Körülbelül egy órányi tömegközlekedés után Hűvösvölgyben találtuk magunkat. A hangulatos, műemléki védettségű villamosmegállóban gyorsan be is mutattuk túrázáshoz egyáltalán nem szokott barátunknak, hogy mennyire ügyetlenül tájékozódunk az épített környezetben, bár pár perc után meglett a Gyermekvasút megállójához, és egyben a napi első pecsétünkhöz vezető út. A Gyermekvasút 11,2 kilométer hosszan kanyarog Széchenyihegytől Hűvösvölgyig a Budai-hegység erdőségében, összekötve számos népszerű kirándulóhelyet. A vasút 1948-ban Úttörővasútként kezdte pályafutását. A teljes, ma is járható útszakasz 1950-ben készült el.

Kicsit elidőztünk az állomáson, elfogyasztva a reggel beszerzett élelmünk egy részét, majd hozzáfogtunk a túra érdemi részéhez. Az Ördögárok kiszáradt medrén átvezető híd után egy kanyargós erdei ösvényre érünk. Megmosolyogtató, hogy a Budai-hegységben milyen simára ki vannak járva a turistautak, míg a Mátraerdő kevésbé frekventált helyszínein előfordul, hogy úgy kell utat vágni a bozótban.

Erdei útszakasz

A 19.-20. század fordulóján a Pannónia Szállót kialakító Glück Frigyesről nevezték el ezt az útszakaszt, aki sokat tett a környék turizmusának fejlesztéséért: 1910-ben a János-hegyi kilátó, 1929-ben pedig az OKT által is érintett Árpád-kilátó építését kezdeményezte.

A tölgyesben kanyargó, enyhén emelkedő ösvény Mátyás király egykori vadaskertjének területén halad el, melyre több földrajzi név és egy emléktábla is emlékeztet. Az emlékmű melletti katonasír pedig Budapest 1945-ös ostromának és a várost védők sikertelen kitörési kísérletének mementója.

Mielőtt azonban odaérnénk, mindenképp sétáljunk ki a Hármashatáhegyi repülőtérre! A sportrepülőtér hatalmas felszállópályája széles, festői panorámát ad a környező dombokra. Népszerű kirándulóhely, tehát magányra nem nagyon szabad számítani, ami egyébként a Kéktúra ezen szakaszának egészére érvényes. És ha már itt járunk, ne hagyjuk ki a 340 méteres Homok-hegy vadvirágoktól pompázó kopár magaslatát sem!

Újra erdőben kanyargunk, erdei sztrádán, széles, simára taposott gyalogos és kerékpáros utakon. A Kecske-hegy sziklás dolomittömbje melletti kiépített ösvényen kőoroszlán áll őrt. Az Oroszlán-szikla két méteres dolomittömbjét Glück Frigyes javaslatára picit meg is faragták, hogy jobban hasonlítson egy oroszlánra. Fejét valamikor a második világháború során zajló harcok során robbanthatták le. Mindenesetre napjainkban is látványos képet mutat a képződmény.

Az Oroszlán-szikla napjainkban

Az Oroszlán-szikla 1926-ban. Forrás

Néhány nagy kanyar és enyhe emelkedő után a Látó-hegy (vagy svábul Gugger-hegy) oldalában terpeszkedő, 1929-ben épített kilátóterasz, az Árpád-kilátó látványa nyűgöz le minket, csakúgy mint az innen Budapestre és a Dunára nyíló, mára már korlátozott kilátás. Jól kivehető Buda vára, az Országház, de a Gellért-hegy is. Ideális pihenőhely ez a Szépvölgybe vezető erdei ereszkedés előtt. Egy kis kitérővel megtekinthetjük az Árpád-kilátói-Zsomboly mindössze 3,5 méter mély aknabarlangocskáját is.

A Szépvölgyben 1935 óta működik az OKT által is érintett Fenyőgyöngye vendéglő, amit a második világháborúban a németek felrobbantottak, az újjáépítés után pedig államosították. Az úttesten átkelve emelkedni kezd az út, és ez a hosszú kaptató egészen a Hármashatár-hegy csúcsáig kísér minket, több mint két kilométeren keresztül emelkedünk kb. 200 métert. Közben többször átkelünk az úttesten is.

Végül megérkezünk a 495 méteres tengerszint feletti magasságig emelkedő, mészkőből és dolomitból felépülő sasbérc tetejére, mely a Budai-hegység legmeredekebb lejtőjének is otthont ad. Nevét onnan kapta, hogy 1873-ig itt volt Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa. Változatos domborzatának és sasbércszerű kiemelkedésének köszönhetően nagyon változatos élővilág alakult ki a hegyen. A gyertyános tölgyes mellett a cserszömörcés karsztbokorerdő az uralkodó növénytársulás. A hegy gyepein különleges orchideafélék (többféle bangó), piros kígyószisz, leánykökörcsin, tavaszi hérics, apró nőszirom egyaránt előfordulnak. A hegyen előforduló leggyakoribb nem őshonos növénytársulás a feketefenyves, melyet a 19. század végi kopárfásítás során telepítettek a Budai-hegység erdei termőtalajának rehabilitálása céljából. Mostanra értük el azt a kort, amikor az erdészetek fokozatosan cserélhetik őshonos erdőállományokra ezeket a fenyveseket.

Pecsételni a turistaút melletti kerítésnél és a Hármashatárhegyi Kirándulóközpontnál tudunk.

A fentről nyíló kilátás pedig magáért beszél. A sziklagyepes területeken is csodaszép a panoráma, de az igazán szép kilátást a különleges, nyolcszögletű Guckler Károly kilátóból csodálhatjuk meg. Guckler Károly erdőhivatali vezető volt a 19. és 20. század fordulóján, és sokat tett a terület visszaerdősítéséért. Így illendő volt, hogy a hegycsúcson, egy egykori lövegállás helyén épített kilátót a Pilisi Parkerdő Zrt. róla nevezze el. Fentről a Duna szalagja, a szélesen terpeszkedő főváros, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység és a Börzsöny panorámája tárul a szemünk elé.

A Kirándulóközpont felé haladva feketefenyvesen ereszkedünk lefelé. Érdemes kitérőt tenni balra a térképen is jelzett természetes kilátópontra, ahol a dolomitszikla szirten egy kis magányra is lelhetünk, ha már unjuk a jelzett turistaút zsongását.

Talán az egész túra legnagyobb kihívást jelentő része a Vihar-hegy felé vezető szakasz, ahol igen meredek ereszkedés és emelkedés váltja egymást. A Virágos-nyereg felé közeledve azonban enyhül az út. A nyeregben egy jelzőtáblára erősítve találjuk az OKT bélyegzőt. Továbbhaladva egy hosszú, többnyire erdőben haladó levezető szakaszon érkezünk meg a túra végpontjára, a Rozália Téglagyárhoz. Utolsó bélyegzésünket követően már csak a buszmegállóig kellett elsétálnunk.

Összességében egy nagyon szép és látványos útszakaszról van szó, bár a második fele egy picit eseménytelenül telik - talán éppen ezért érdemes inkább a téglagyár irányából kezdeni a túrát. Mindenesetre nagyon jól éreztük magunkat mindannyian, és várjuk a közös folytatást!

Ha tetszett, amit olvastál és szeretnél még tőbb túrahelyet megismerni, keresd a Túraddikt blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


UTAZZ
Ágyúcsövek szemeznek az átutazókkal egy Veszprém vármegyei faluban
Nem sok helyen lehet testközelből szemügyre venni a legendás, több mint 40 évig gyártott MiG–21-es vadászrepülőgép-típus egy példányát, de a magyargencsi hadiparkban igen – egy letűnt kor több más klasszikus harcászati masinája mellett.

Link másolása

Húsz darab, főként a második világháború utántól egészen az ezredfordulóig használt harci gép van kiállítva a magyargencsi Széll-kastély udvarán. Némelyik a Veszprém vármegyei kis falun átvezető útról is jól látható, persze a tankok és légvédelmi lövegek impozáns mérete miatt nehéz is lenne rejtegetni ezeket.

Márpedig rejtegetésről szó sincs, sőt,

a cél a közelmúltban a magyar hadseregnél használt tüzérségi és légvédelmi harci eszközök egy meghatározó részének bemutatása az érdeklődők számára.

Ezért kötött együttműködést a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Múzeuma a magyargencsi önkormányzattal a hadipark létrehozására a mintegy 600 fős településen – tudtuk meg Boros Tamás polgármestertől. Mint mondta, a Széll-kastély udvarán kialakított nem mindennapi kiállítás 2009 nyarán nyílt meg, nyáron és ősszel különösen népszerű. Rendszeresen érkeznek iskoláscsoportok a helyszínre, de a hadipark természetesen bárki által megtekinthető.

Néznivaló pedig bőven akad. Egyrészt

nem találkozni minden sarkon 50-60 éves harci gépekkel, például páncéltörő és légvédelmi ágyúkkal, tankokkal, katonai teherautókkal,

másrészt még az itt kiállított darabok között is vannak igazán különlegesek. Ilyen a T–55A harckocsi, a 2SZ3 Akácija önjáró tarack és a MiG–21bisz vadászrepülőgép.

A szovjet fejlesztésű T–55-ös tank (elődjével, a T–54-essel együtt) máig a legnagyobb példányszámban gyártott harckocsi, közel 100 ezer darab készült belőle. A T–55A modellt fejlett nukleáris védelemmel és erős páncélzattal építették, könnyen kezelhetőnek és mozgékonynak számított.

T–55A harckocsi

A T–54-est 1947-ben kezdték gyártani, a végső továbbfejlesztésének számító T–55A-ból az utolsó darab 1962-ben gördült le a gyártósorról. Érdekesség, hogy a T–54-est harci körülmények között az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtása során próbálták ki először, ahol kiderült, hogy a Molotov-koktélra igencsak érzékeny. Számos, a Szovjetunióval szövetséges országban, így Magyarországon is nagyszámú állományt alakítottak ki belőle, és a hidegháború idejének legtöbb regionális konfliktusában bevetették. Hazánkban a rendszerváltás után vonták ki a forgalomból a külsőre szinte teljesen megegyező T–54-eseket és T–55-ösöket.

A 2SZ3 Akácija nevű, szovjet gyártmányú önjáró tarackból mindössze tizennyolc darab állt szolgálatban a magyar honvédségnél.

2SZ3 Akácija önjáró tarack

Ezt a páncélozott harci eszközt 1971-ben rendszeresítették a szovjet haderőnél, elsősorban a harckocsik távolról való tűztámogatására fejlesztették ki. Teljes körű atom-, biológiai és vegyi védelemmel rendelkezett, miközben harcászati atomlőszer kilövésére is alkalmas volt. A 2SZ3 Akacija népszerű fegyvernek számított, több országba is exportálták, a Magyar Néphadseregben az 1980-as évek elején állították hadrendbe. Magyarországon 1993-ban vonták ki a szolgálatból ezeket a 152 milliméteres önjáró lövegeket.

Az ugyancsak szovjet fejlesztésű MiG–21-es vadászrepülőgépet 1959-től 2002-től gyártották. A típus sok módosításon, fejlesztésen ment keresztül, mialatt kora egyik legendás, a Varsói Szerződés tagállamainak elsődleges vadászrepülőgépévé fejlődött.

A 4025-ös oldalszámú MiG–21bisz

A katonai repülés egyik meghatározó mérföldkövének számító MiG–21-es 1961-ben jelent meg Magyarországon, összesen 261 darab érkezett a Szovjetunióból, és 2000 nyarán történt kivonásukig szolgálták a magyar légtér védelmét. A MiG–21-es a legnagyobb darabszámban gyártott gázturbinás sugárhajtóműves vadászrepülőgép a repülés történetében. Magyargencsen a 4025-ös oldalszámú MiG–21bisz van kiállítva. A típus bisz-változatai átalakíthatók voltak nukleáris atombombázó feladatkör betöltésére.

Páncéltörő ágyúk
Katonai teherautók

A magyargencsi hadiparkban kiállított gépek hatástalanítottak, mindenben megfelelnek a vonatkozó törvényi előírásoknak, egy részük pedig belülről is szemügyre vehető. Boros Tamás elmondása szerint állapotukat évente ellenőrzik a Hadtörténeti Múzeuma illetékesei.

ZSZU–57–2 önjáró légvédelmi gépágyú

A Széll-kastély belső tereiben egyébként egy, az 1848–49-es szabadságharchoz, a huszárokhoz, továbbá az első és a második világháborúhoz kapcsolódó tárlatot, valamint egy helytörténeti kiállítást is kialakítottak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
Biztosra ment: háromezer évre lízingelt egy házat, 4652-ben jár le a szerződése
Walter Kendal nem bízta a véletlenre családja jövőjét: 1652-ben három évezredre szóló szerződést kötött Cornwallben. A helyen, ahol az ingatlanpiac néhányszáz éve beállt, eladó házat nemigen találni.

Link másolása

A cornwalli hercegség Anglia egyik legkülönlegesebb területe, nem csak azért, mert ide kötődik Arthur király legendája és itt játszódik Trisztán és Izolda romantikusan szomorú sztorija, de a terület viszonylagos elmaradottságának köszönhetően szinte háborítatlan itt a múlt. Nem zavarta meg az elmúlt évszázadok máshol nagy átalakításokat létrehozó építési mániája, nem égette tűzvész, és az utolsó néhány száz évben tapasztalt pénzhiány következtében az itt élők inkább őseik házában húzták meg magukat ahelyett, hogy új, nagy épületekkel szórták volna tele a vidéket. A kétoldalt kőkerítések közé szorított utak lovakra és nem hatalmas terepjárókra vannak méretezve, nem csoda, ha a gyakorlatlan sofőr még akkor is halálra rémül a szembe száguldó helyiektől, ha Angliában tanult vezetni.

Ha itt valaki bérelni szeretne egy lakást, ne lepődjön meg, amikor az ingatlanügynök olyan épületbe tessékeli be, ahol egy 178 centis ember feje már koppan az ajtófélfában, ahol a plafont kényelmesen eléri kézzel, és ahol a keskeny lépcsők miatt azt mutatják meg először, hogy melyik deszkákat kell kiemelni a mennyezeti részen, ha ágyat akar feljuttatni valahogy az emeletre.

Mellesleg azt is elárulják, hogy a halottakat is ott engedték le, ha az élet úgy hozta.

Tessék csak borzongani.

Egy régi földvár helyére építették, az egész vidéket védte

Az ősi települések sorában előkelő helyet foglal el Lostwithiel, a hercegség első fővárosa, még abból az időből, amikor nem is hercegség, hanem egyenesen királyság volt ez a terület. A városka szélén a régi vár romja áll, valamikor az 1200-as években épült, egy még sokkal régebbi kör alakú erődítmény, földvár helyére. Innen kényelmes sétával érkezik az ember a településre, aminek ősi magjában nem nagyon találni 400 évnél fiatalabb épületet, de régebbit rengeteget.

Az egyik legszebb az egykori hercegi palota, melyet 1272-ben kezdtek építeni, és 20 évvel később fejezték be. Az eredeti épületben helyet kapott a kincstár, a törvényszék, az adók beszedéséért felelős hivatal, és Cornwall parlamentje, mely a Nagyteremben ülésezett.

Ennek a parlamentnek a XIII. században akkora hatalma volt, hogy felülbírálhatta (és valószínűleg még mindig felülbírálhatná) a Westminsterben hozott törvényeket.

Ha újra összeülne.

Károly nyaralóházai szépen eltartják a családot. Ebben a házban maga a király is megszáll időnként

Az épületet Károly király még hercegként hozatta rendbe a helyi nyaralóházai bevételéből. De nem ez a ház a legizgalmasabb látnivaló ebben a csendes, és a múltat nagy szeretettel őrző kisvárosban. Van valami, ami sokkal kevésbé nagyszabású, de mégis inkább megragadja a fantáziánkat. Talán mert olyan kevés információ áll csak rendelkezésünkre róla.

A helyesírás változott ugyan az elmúlt 371 év alatt, de a lényeg változatlan

Nem messze a North Street és a Queen Street kereszteződésétől áll egy ház, amelynek sarkába egy gránitkő épült be, körbeölelve a kétszintes épület egyik csücskét. Rajta gránitba vésve ez a felirat:

„Walter Kendal Lostwithiell-ből volt e ház alapítója 1658-ban. Háromezer évre szóló lízing szerződése van, amely 1652. szeptember 29-én kezdődött.”

Első pillantásra az ember csak dörzsöli a szemét, én is azt tettem. Itt valamit rosszul láttam, elnéztem,

hiszen 3000 évre lízingelni valamit, amikor a Brit Birodalom még Hongkongot is csak 99 évre…

De nem, a táblán valóban 3000 év áll. Micsoda előrelátás, micsoda magabiztosan nagyszabású tervek! Vajon mit gondolt Walter, mi fog történni 4652-ben, amikor a bérleti szerződése lejár? Ahogy a törvény engedi, megvásárolja Francis Bullertől, aki bérbe adta neki? Aligha, hacsak nem időutazó volt. Erre egyébként még esély is van, mert a férfi azonosítása nem egyszerű.

Maga a ház egy 3 szobás, átjárós alaprajzú épület volt, a North Street felé néző nappali frontot a XIX. század közepén üzletté alakították át, a lakás bejárata a másik irányból maradt meg.

Angliában nem ritka az olyan ház, aminek a telke nem a ház építőjéé, hanem megmarad az eredeti tulajdonos birtokában.

Általában 99, néha 125 évre adják lízingbe, és annál többet ér az épület, minél több idő van még hátra a bérleti szerződésből. De senkinek nem ajánlják, hogy ez az idő 80 év alá essen, mert akkor rohamosan veszít értékéből az ingatlan.

Walter Kendal háza ebből a szempontból kiváló befektetés, az ő lízingjéből még most is 2629 év van hátra!

De ki volt ez a figura, aki nemcsak hogy leszerződött a háza területére 3000 évre a környék egyik legbefolyásosabb parlamenti képviselőjével, de annyira biztos akart lenni a dolgában, hogy mindezt kőbe is vésette? Ki volt Walter Kendal?

Gránitszilárdságú adósságlevél

Az első információk azonnal képbe teszik az embert,

Walter, úgy tűnik, egy lenyűgözően jómódú család tagja volt a kisvárosban.

Ősei II. Richárd uralkodása óta képviselték a várost, a Kendal család tagjai az évszázadok során számos alkalommal a plébánosi tisztséget is betöltötték.

A család 1601-ben építette a Pelyn-házat a város közelében, és a mai napig ott élnek.

Walter rokonai szintén parlamenti képviselők, a királypárti hadsereg hősei és a legnagyobb kikötők urai voltak. De nem Walter, aki a sokadik ezen a néven. Egyes források szerint a városban lakó Thomas Kendal idősebb testvére lehetett, aki 1642 és 1687 között hét cikluson át volt polgármester.

A férfi Thomas Kendal és Elizabeth Arscott gyermekeként született 1608-ban, nyolc gyerekük közül ő volt a legidősebb. A Szent Bertalan-templom falán található emléktáblán mindannyian szerepelnek, ott imádkozva a domborművön. Feltételezhetjük, hogy a mi Walterünk az, aki térdre borul, közvetlenül a jóval nagyobb apja mögött. Walter 1642-ben vette feleségül Margaret Symont, és három gyerekük született, Richard, Walter és Elizabeth. Sajnos annak semmi nyoma, hogy pontosan mivel is kereste a pénzt élete során, bár

amikor a St Winnow-i templomban feleségül vette Margaretet, a vőlegény foglalkozása rubrikába az ‘úriember’ (gentleman) szó került.

És ahhoz, hogy valaki úriember legyen, remek kiindulásnak számít, ha befolyásos, nem frissen meggazdagodott család sarja.

De miért ilyen hosszú időre vette bérbe a területet? A bérbeadó maga sem volt ágrólszakadt, és amije volt, attól nem akart megválni (kivéve, amikor hazaárulással vádolták és elkobozták minden vagyonát, de az 10 évvel később történt). A kérdéses időben a környék tengerparti városai a kereskedelem vezető brit kikötői voltak. A hatalmas bevételek nyomán fellendültek az ingatlanbefektetések.

A 3000 éves bérleti díjról szóló kő is azt mutatja, hogy a Kendalok jelentős bevételeiket városi ingatlanokba fektettek be.

A Lostwithielről fennmaradt birtoklevelek sora szerint a XVII. században igen aktív volt az ingatlanpiac.

Lostwithiel, az ősi főváros

A település kis méretéhez és Cornwallhoz képest is figyelemre méltóan jómódú volt, rendesen kitömve jó minőségű földekkel. A dicső múlt valahogy most is érzékelhető a kisvárosban, ahol megállt az idő, mégis vonzza a művészeket, kreatív embereket. A gyerekek komolyzenét és balettet tanulnak a helyi iskolában, a nagy ünnepeket középkori mutatványokkal dobják fel, és a koronázásra is úgy készültek, hogy a 800 éves normann híd melletti folyóparton egész hétvégén tartott a buli.

Utána pedig ki-ki hazament a maga öreg épületébe, kicsit összehúzta magát, hogy beférjen az ajtón, kiszellőztette a régi házak szagát, és közben nagyon büszke arra, hogy ahol él, ott élt már a dédapja is.

És nem, a házak nem eladók. Az ingatlanpiac néhányszáz éve már beállt. Itt, ahol mindenki ismer mindenkit, hamar kiszúrják az idegent. Legyen hátra bárhány év a lízingből, az épület nem tud olyan keveset érni, hogy eladják neki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Vannak helyek, amik fölött soha nem fogsz átrepülni, mert messze elkerülik a repülők
A repülésmentes zónák kialakulása mögött környezetvédelmi, biztonsági, de akár hiedelmi okok is lehetnek. Ezért nem szállnak át a repülők a Machu Picchu, a Bermuda-háromszög, és számos más hely fölött.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. június 02.


Link másolása

Medina és Mekka

A szaúd-arábiai Mekkában és Medinában van az iszlám vallás néhány legfontosabb, szentnek tartott helye. Minden évben több millióan zarándokolnak el Mekkába, ami hitük szerint Mohamed próféta születési helye. Nem mindenki léphet be azonban a szent városba, kizárólag az iszlám követői. Az emberek mellett a város légterét érintő repülőket is hasonlóan korlátozzák, és az idegeneket onnan is távol tartják.

Emellett repülésmentes zóna a mekkai nagymecset és a medinai próféta mecset, és ez már muszlimokra és nem muszlimokra egyaránt vonatkozik. Kivételt képeznek a tilalom alól a helikopterek, amelyeket olykor biztonsági vagy híradási célból engednek be ezekbe a légterekbe.

Machu Picchu Fotó: Pixabay

Machu Picchu

A perui Machu Picchu (vagyis „öreg csúcs”), a 15-16. százai inka romváros rajta van az UNESCO világörökségi listáján, egyben a világ „új” hét csodájának egyike is. Itt a repülésmentes zónát az alacsonyan szálló turistahelikopterek miatt vezették be, mert azok a környezetvédők szerint károsítják a terület ősi állat- és növényvilágát. Sem helikopterek, sem repülők nem szállhatnak át a területen, hogy a perui történelmi szentély épségben megmaradhasson az eljövendő generációk számára.

Bermuda-háromszög

Az elmúlt mintegy száz évben bekövetkezett bizarr és megmagyarázhatatlan eltűnések miatt a Föld egyik legtitokzatosabb helye az Atlanti-óceán déli részén lévő Bermuda-háromszög. A rejtély 1945-ben indult, amikor az amerikai légierő 27 embere tűnt el zavarba ejtő körülmények között. Egy délután négy torpedóbombázó szállt fel Floridában gyakorlórepülésre, de soha nem tértek vissza. A rádiójelekből ítélve megpróbáltak visszafordulni, de az óceán felett eltűntek. Két mentőrepülőt indítottak a felkutatásukra, de az egyik ugyancsak nyomtalanul eltűnt.

Azóta is számos legenda kering a háromszög természetfeletti és talányos mivoltáról. Hivatalosan nem tiltott repülési zóna, de a legtöbben azért messze elkerülik. Észszerűbb magyarázatok szerint a háromszögben uralkodó extrém időjárás okolhatja az eltűnéseket, amelyek így már egyáltalán nem mondhatók titokzatosnak.

Disneyland Fotó: Pixabay

Disneyland és Disney World

A 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadások óta Disneyland és Disney World is felkerült a hivatalos repülésmentes övezetek listájára. A tilalmi övezet a parkok 5 kilométeres körzetére, mintegy 900 méteres magasságig érvényes, és egyaránt vonatkozik ember által vezetett repülőalkalmatosságokra és drónokra. A kaliforniai Disneylandet és a floridai Disney Worldöt évente milliók keresik fel.

Washington DC

A Fehér Ház, az amerikai kongresszus épületei, valamint számos más kormányzati szerv található itt, ezért nem csoda, hogy ez a világ egyik legszigorúbban korlátozott légtere. Egy 25 és egy 50 kilométeres sugarú kört jelöltek ki, amelyek központja a Ronald Reaganről elnevezett repülőtér. A kisebb körben a drónok használata sem engedélyezett, a reptérre érkező kereskedelmi gépek átrepülhetnek rajta, más azonban csak kivételes esetben. A Fehér Ház fölött viszont kizárólag az amerikai elnök, esetleg a hivatalosan hozzá érkezők haladhatnak át.

Vulkánok

Hihetetlenül hangzik, de a Smithsonian Intézet szerint bármely adott pillanatban legalább tíz vulkán van működésben a világon.

Nem kell túlmagyarázni, miért szörnyű ötlet egy működésben lévő tűzhányó felett átrepülni. Az pedig, hogy mikor lép működésbe egy vulkán, többnyire kiszálíthatatlan, ezért jobb félni, mint megijedni.

(Forrás: Grunge, Smithsonian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Fotók: virágban, aranyban, harsogó zöldben pompázik a nógrádi táj
Egy kiadós séta a természetben csodákra képes.
Fotók: Harmath Bea - szmo.hu
2023. május 19.


Link másolása

Miért érdemes a vidéket járni? A nyugalomért, a természet csendjéért, az illatokért, no és persze a színekért. Májusban pedig különösen igaz ez, hiszen minden növény a legszebb arcát mutatja. Élénkek, szépek, hívogatóak... Tartsatok velünk most a nógrádi vidék romantikus tájára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk