hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Kakasdon sétálva elvarázsol az impozáns Faluház, amelyet Makovecz Imre tervezett

Az elemeinek külön szimbolikus jelentése van, ráadásul a falu lakóinak összefogására is szükség volt, hogy elkészülhessen ez a rendkívüli épület.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. október 11.

hirdetés

Van egy kis, 1700 lelkes település Tolna megyében, amely egy különösen szép épületével országos ismertséget vívott ki magának. A Szekszárdtól tíz perc autóútra található

Kakasdon áll a Faluház impozáns épülete, amely azonnal megfogja az arra járót.

A két tornya a faluban élő két nép együttélését, összefonódását jelképezi. A motívumai, díszítései, formái az erdélyi, székely eredetre utalnak. A vörösrézzel fedett tornya pedig a kakasdiak római katolikus templomtornyát idézi, a régi ősi telepes svábok tiszteletére.

A "székelyekre" emlékeztető torony bejárata előtt öt székelykapu áll. Ezek a szülőföld, Bukovina tartományait jelzik: a Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts, Fogadjisten. Az elsőn pedig felirat emlékeztet arra, hogy a község lakossága készítette el 1994-ben.

A belső teret, a mennyezetet 151 kézzel festett, erdélyi, székely mintákkal díszített kazetta ékesíti. A kazettákon kalotaszegi motívum, székely mondavilág, virágok, a nap és a hold, páva és szarvas is látható.

hirdetés

1987-ben kezdték el építeni a Faluházat Makovecz Imre tervei alapján.

Az építkezést a helyiek is segítették, példás összefogással, sok önkéntes munkával. 1994-ben adták át a házat, melyben színes programokat, bálokat, kiállításokat, kulturális műsorokat rendeznek azóta is.

Kakasd megér egy kitérőt, megállót, ha Szekszárd vagy Bonyhád felé visz az utad. A Faluház megtekintése után sétálj egyet a faluban, nézd meg a faragott székely kaput és kopjafát, a Római katolikus templomot, a Szent Anna-kápolnát, a Harangtornyot vagy az Ulmi bárkát és az Együttélés (Zusammenleben) szoborkompozíciót is.

Kakasd története a kőkorszakig nyúlik vissza. Első temploma a 12. században épült, nevét pedig egy 15. századi oklevélben írták le először. A név eredete valószínűleg a Kokas nevű köznemesi családhoz kapcsolódik.

A vidék elsősorban mezőgazdasággal foglalkozott, a búza, bor és állattartás volt a fő megélhetési forrásuk. A török időkben ez a település is elnéptelenedett. A 18. században a magyarok mellett már német családok is éltek itt. Első iskolájukat 1720-ban adták át, míg a mai templom 1810-ben épült fel.

A jobbágyság felszabadítási mozgalmának úttörője, Bezerédj István jóvoltából Kakasd lakossága volt Magyarországon az első, amely - az 1840-es országgyűlés által megengedett örökváltság jogán - megváltotta magát földesuraitól.

A mai Kakasd 1935-ben jött létre, Belac és Kakasd települések egyesülésével. A 2. világháborút követően a német származású lakosság nagy részét kitelepítették, de közben bukovinai székelyek és felvidéki családok is érkeztek.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk