Irány a fraknói vár
Sopron környéke több érdekes kirándulási lehetőséget is kínál, melyek közt az Eszterházy család tulajdonában levő Fraknó vára -az ott látható ritkaságok miatt- minden kétséget kizáróan az első helyen áll. Az amúgy télen zárva tartó vár most, az adventi vásár idejére kitárja kapuit.
Szabó Anita írása és fotói
Fraknó (németül Forchtenstein) vára a Rozália-hegység egyik nyúlványán lévő, monumentális építmény, amit 1317 után építették a Nagymartoni grófok. Luxemburgi Zsigmond hűtlenség miatt elkobozta tőlük és a Kanizsaiaknak adta. Csak később, 1400-ban kerülhetett vissza a család tulajdonába.
A férfiág kihaltával a határvár 1622-ben az Eszterházy családé lett, akik olasz mesterek segítségével felújíttatták. A régi falakat elbontatták és helyére kétemeletes várpalotát építtetettek. Csupán az Öregtorony maradt meg a hajdani várból, amire emeletet húzattak. Az Eszterházy család később a kényelmesebb kismartoni kastélyba költözött, de a vár a mai napig a család birtokában maradt.
A vár belső kapuja felett 1706 óta egy kelet felé néző preparált nílusi krokodil lóg. A babona szerint azért, hogy elriassza a keletről érkező veszedelmes támadókat. Úgy tűnik ez sikerült is neki. A történelem igazolta a babonát, hiszen az erődítményt falait - aminek vastagsága 5 és 7 méter között váltakozik - sem a török hódítóknak, sem évszázadokkal később az oroszoknak sem sikerült elfoglalniuk.
Szerencsére így a kincsek is megmaradtak, amik a tévhittel ellentétben nem csak drágaköveket, arany-, és ezüstékszereket jelentettek, hanem festményeket, étkészleteket, különleges távol-keleti tárgyak gyűjteményét is. Ezek akkoriban egyedinek és rendkívül értékesnek számítottak.
Ezek a tárgyak a mai napig láthatók a vár alagsorában található Csodatárban, ahova egy titkos átjárón, igen bonyolult zár- és ajtórendszeren keresztül juthatunk el a Fegyvertárból. Ez a része a várnak a nagyközönség számára csupán 1998 óta látogatható. Sajnos a család kincseinek egy része Budán egy második világháborús bombatámadás miatt megsemmisült. Az épségben maradtak közül az itteni kincstárban főleg 15–18. századi drágaköveket, serlegeket, szelencéket, kupákat tudunk megcsodálni.
A Legendás ősök című kiállításon megtekinthető számos festmény közül a leghíresebb talán a Dracula grófot ábrázoló, mivel ez az egyetlen ismert, egész alakos portré a vámpírnak kikiáltott havasföldi fejedelemről.
A már említett Fegyvertárban annyi fegyver van, hogy egy 2-300 fős huszársereget teljesen fel lehetne szerelni azzal a tömérdek puskával, karddal, pisztollyal és lószerszámmal, amit kiállítottak benne. A hatalmas ágyukat, ágyúgolyókat mérhetetlen mennyiségű kartácsszőlőt nem is említve.
A vár konyhája szintén kuriózumnak számít, ahová a rejtett kincstárból jutunk be először a pékségbe, majd azokba a helyiségekbe, ahonnan a főurak asztalára került minden, mi szem-szájnak ingere. A vár folyosóit úgy alakították ki, hogy egy kisebb ló vagy szamár vontatta szekér elférjen rajta, ezzel könnyítve meg az akkori cselédség munkáját az élelmiszerek szállításában.
Az edények, főzőeszközök, kemencék, terítékek elhelyezése, elrendezése és gazdagsága azt az érzetet keltik bennünk, hogy a szakácsok, kukták és konyhalányok csupán arra várnak, hogy elhagyjuk végre ezeket a helyiségeket és végre sürögve-forogva munkába állhassanak.
A konyhából kiérve a 142 méter mély, Török-kúthoz érünk, amit azért neveztek el így, mert a kemény sziklából török foglyokkal vájatták ki. Olyan mély, hogy ha egy pohár vizet öntünk bele, csak hosszú másodpercek elteltével ér, hangos csobbanással a kút aljára.
Ha egy zacskót összecsapunk felette, a félelmetes robaj végighullámzik az egész környéken. A mai napig rejtély hogyan tudták akkoriban ennyire mélyre ásni a kutat, ugyanis amikor napjainkban megpróbáltak bele leereszkedni az csupán oxigénpalack használatával sikerült.
A történelmi séta végén a várfalakhoz jutunk, ahonnét a lőrésekből kitekintve csodálatos panoráma terül elénk.
Ha tetszett a virtuális séta a fraknói várban, akkor nyomj egy lájkot! :)