/utazz/gyulai-eloviz-csatorna-menterol/
hirdetés

UTAZZ

Béke és gyönyörűség: a gyulai Élővíz-csatorna csodái

Őszidőben különösen jól esik sétálni lecsendesülő parkokban és vizek mellett. Éppen ebben az évszakban tündökölnek a legszebb színekben.
hirdetés

Ilyen szépséges nyugvópontokat találtunk október első napjaiban Gyulán az Élővíz-csatorna mentén. Még az időjárás is kegyes volt hozzánk, mert bár néha egészen fenyegető sötétségbe burkolózott az ég, de voltak olyan pillanatok, amikor szinte napozni lehetett a szelíd, meleg fényben.

A Gyula-Békéscsaba-Békés közötti csatornát azért hívják Élővíznek, mert természetes eredetű. Gyula városát valaha átszelte a Fehér-Körös, de a folyót az 1850-es években egy, a várost elkerülő mesterséges mederbe terelték. Itt a régi mederben folyik az Élővíz-csatorna, amelyet ma is a Fehér-Körös táplál.

Impresszionisztikus délelőttünk volt. Nem véletlenül mondom ezt, hiszen az Élővíz-csatorna környékéről, a szomorú füzekkel, tiszafákkal, körisekkel, a kora őszi árnyalatokkal rögtön Claude Monet Giverny-ben készült festményei jutottak eszünkbe.

És hogy milyen szívesen andalognak erre szerelmesek, megtudhattuk, hogy az egyik hídon, amely egy halásztanya-étteremhez vezet, szinte egymásba fonódnak a kulcs nélküli lakatok, amelyek az örök hűséget jelentik. Ez a kedves hagyomány, amelynek leghíresebb lelőhelye a firenzei Ponte Vecchio-híd, immár gyökeret vert Magyarországon is, hiszen Pécsett, Győrött, Sopronban, Kaposvárott, a budapesti Erzsébet téren, sőt, Miskolc mellett a József Attila által megénekelte Szinva-patak felett üzennek a szerelem lakatjai.

Az Élővíz-csatorna és a fenséges Almássy-kastély közötti park is békét, gyönyörűséges energiát áraszt. A többszáz éves platánok, fenyők, tölgyek közül bukkan elő Sissy carrarai márványból készült szobra. A boldogtalan királyné szelleme talán megnyugvást lel itt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk