hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Gorsium: Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterületén kétezer évet repülhetsz vissza a múltba

A sok dicsőséget és sok szenvedést is megélt településen rendkívül gazdag leletanyag került elő, melyből megismerheted a valaha itt élt emberek életét, hétköznapjait és ünnepeit is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 02.

hirdetés

Egy ugrásra az M7-es sztrádától, Tácon található Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterülete. A Gorsium-Herculia katonai táborból fejlődött várossá és

jelentőségét mutatja, hogy a késő római korban már Pannonia egyik legnagyobb és egyik leggazdagabb települése lett.

A különleges városban több császár is járt, többek között Traianus, Septimius Severus és Caracalla is. A hely stratégiai és közlekedési csomópont volt, lakói pedig római polgárjoggal rendelkeztek.

A 200 hektáros egykori város helyén található Magyarország legnagyobb régészeti parkja,

melyet a Szent István Király Múzeum működtet. A fejlesztéseiknek köszönhetően igazi időutazásban lehet részed, ha felkeresed a Gorsiumot. (Jelenleg a járvány miatt ideiglenesen zárva van, de most képeink segítségével te is szétnézhetsz benne.)

hirdetés

A várost először „Gorsium”, illetve „Gorsio sive Hercule” néven a 3. században említik írásos dokumentumok.

Már a rómaiak is felismerték a hely különlegességét. A Kr. u. 46-49-ben katonai tábort hoztak létre, majd 2. század elején egy város épült fel, amely az Alsó-Pannónia provincia tartománygyűlésének és császárkultuszának székhelye lett. A városfalakon belül volt fórum, több szentély, csarnokok és templomok is, az ünnepségekhez pedig egy amfiteátrumot is építettek.

Bár több támadás is érte, de hosszú időn át virágzó, gazdag település volt. A barbárok a 260-as támadásban letarolták és a fosztogatások nyomán szinte alig maradt belőle valami.

A 3. század végén Diocletianus császár rendelte el az újjáépítést. Új nevet is kapott, Herculiának nevezték el és újra fontos szerepe lett a településnek. Ekkor készültek a paloták, laktanyák, üzletek, bazilikák és egy temető is.

A törökök miatt a terület elhagyatottá vált. A 18-19. században is lakatlan volt, majd a későbbi tulajdonos Zichy-grófok csak a kőbányákat hasznosították.

Tácon az 1958-ban megkezdett ásatások kétezer év történetét hozták a felszínre.

Addig a 17. században létrejött falu mit sem tudott arról, hogy milyen különleges érték lapul a felszín alatt.

A romvárosban a feltárásoknak köszönhetően ma már látható például a Kr.u. IV. századi erődfal, saroktorony, a nyugati erőd kapuja, valamint az oldaltorony. Az erőd falán belül több lakóház maradványa is. Előkerült a IV. századi kelet-nyugat irányú főutca lezáró kapuja, tornyai is.

Az út mentén kő­em­lé­kek, sír­kö­vek, mi­to­ló­gi­ai je­le­ne­tek is láthatók. De elképzelhetjük a maradványok alapján a hely­tar­tói test­őr­ség lak­ta­nyá­ját, egy óke­resz­tény ba­zi­li­ka hom­lok­za­ta és egy fal­fest­mé­ny is előkerült.

Mellette a II. szá­za­di szent­ke­rü­let ven­dég­há­zá­nak ma­rad­vá­nyai és egy má­sik óke­resz­tény ba­zi­li­ka is látható.

A főtéren állt a fo­rum, ahol dísz­ku­tak,­ lépcsők és csarnokok, valamint egy nagy templom állt hajdanán.

A régi életmódot is megismerhetjük, mert előkerült a lakomaterem és a pincéje, valamint a főzésre, tálalásra, tárolásra használt edények, melyek eredeti helyükről kerültek elő. Az is kiderült, hogy a nagy termet bronzedényekkel, gránátalmával díszített falfestmények borították.

Még több információt korábbi cikkünkben olvashatsz:

Bővebb információk ITT


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk