hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Fertőrákoson a föld gyomrában kihalt élőlényekkel és színházi előadásokkal is találkozhatsz

A kövek 12 millió éves múltba repítenek vissza, a felszínről pedig csodás kilátás nyílik a Fertő-tóra. Számos érdekesség is fűződik a ma már világörökségi területhez.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. április 28.


Link másolása

hirdetés

Magyarország egyik különleges színháza a nyári estéken egy hegy gyomrában várja a látogatókat. Ám a nem mindennapi élmény mellett számtalan érdekességet is láthatsz a világörökség részét képező Fertő-táj egyik nevezetes településén.

Fertőrákoson bőven van mit nézni. Több történeti és művészeti emlékkel is dicsekedhet. Van itt püspöki palota, gyönyörű természeti környezet, szőlők, szentély, házi készítésű finomság, de a leghíresebb a kőfejtője, ami ma már turista-látványosság.

A geológusok szerint 12 millió éve képződött az itt található lithothamnium-gumós lajtamészkő. A remek alapanyagot már a rómaiak is bányászták, és többek között az akkoriban a mai Sopron helyén álló Scarbantia falainak építéséhez is használták.

A 16. században kapták meg a helyiek a bányászati engedélyt, majd a 19. században indult be a nagyobb ütemű kitermelés.

Simor Jánost 1857-ben nevezték ki győri püspökké, ekkor bérelte ki a bányát a bécsi Baugesellschaft. A munkákra mintegy 50-100 embert alkalmaztak, elsősorban a helybeli napszámosok jöttek szívesen, mert jól megfizették őket. Ráadásul a kőfejtő őre minden nap lovas kocsin vitt nekik egy hordó bort, kolbászt és kenyeret, hogy jó erőben legyen és bírják a nehéz munkát.

A bécsi cég közreműködésével, többek között az itteni kőből épült fel a bécsi városháza, az egyetem, a Votivkirche, a Művészettörténeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A 40-50 mázsás kövek elszállításához különleges, nagy, erős szekereket használtak, amelyeket 8-12 pár bivaly húzott. Sokszor több mint egy hónapig tartott a kő útja Bécsbe.

A 2. világháború végén lőszergyártó üzemet akartak itt létrehozni. A kiépítésen dolgozó kényszermunkások között volt egy rövid ideig Szerb Antal író, Sárközi György költő és Halász Gábor irodalomtörténész is.

hirdetés
1948-ig folyt itt a kőfejtés, majd 1951-ben műemlékké nyilvánították, 2001 óta pedig az UNESCO Világörökség része.

A bányászatnak köszönhetően számtalan érdekesség is előbukkant. Így például láthatóvá váltak a kő által megőrzött, a régi tengerben élő állatok és növények mészvázai. A növényvilágból a lithothamniumok jelentősek, míg az állatvilágból a fésűskagylófélék fordulnak elő nagyobb mennyiségben.

A bányában több filmet is forgattak,

többek között Jancsó Miklós A harangok Rómába mentek egyes jeleneteit, a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai egyik legendás jelenetét is. De Fábri Zoltán Utószezon című filmjében is feltűnnek a jellegzetes kőfalak, és a Sándor Mátyás televíziós sorozat egy jelenetsorát is itt vitték filmre.

A kultúra is beköltözött a bányába.

1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat, ám a kőbánya állapota folyamatosan romlott, ezért 2011-ben be kellett zárni. Egy uniós támogatásnak köszönhetően 2015-ben felújították és modernizálták a kőbányát, ekkor épült meg a látogatóközpont és több bemutatóhely is.

Ma már a kőfejtő nem csak a föld gyomrában kínál látnivalót. A csigalépcsőn feljutva a tetőről fantasztikus kilátás nyílik a Fertő-tóra, a nádasra. A szabadban számtalan védett és ritka növényfaj is él, többek között a sziklai benge, a leánykökörcsin, a tavaszi hérics, az agárkosbor és a bíboros kosbor, valamint a nagy pacsirtafű, az árvalányhaj. A kopár, sziklás oldalak különlegessége a naprózsa.

Az itt élő állatfajok között érdekes a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A barlang oltalmában négy denevérfaj él együtt a sarlósfecske csapattal.

A kőfejtőben bejárható részek: Sziklai Benge Tanösvény, Témapark-kiállítás, Barlangszínház. A Sziklai Benge Tanösvényt a kőfejtő felszínén járhatod be, ahol kilátópontok és tematikus bemutatóhelyek mesélnek az található természeti értékekről. A Témapark-kiállítás a barlangban látható. Őslénytani bemutatót és a lajtamészkő hasznosítását is megismerheted a Kőbányászat csarnokában és a Kőfaragás csarnokában. Az Őslénytani bemutatóban életnagyságú ősbálna, őscápa, ősdelfin testrekonstrukciók, őscápa állkapocs, fosszília másolatok, valódi kövületek, gerinces és gerinctelen ősmaradványok, filmvetítés, diorámák láthatók. A Barlangszínház napjainkban 760 fő befogadására alkalmas. Modern színházi fény- és hangtechnika, fűthető székek és gazdag programkínálat vár nyaranta.

Tudtad?

A kőfejtő területén 10-12 millió éve a Pannon-beltenger sekély, meleg vize fedte. Ebben éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. Ebbe rakódtak le a tengeri állatok tetemei és a növényi maradványok. Végül ezekből alakult ki a lajtamészkő. A kőzet könnyen fejthető, jól alakítható, ugyanakkor az időjárásnak ellenálló.

A kőzetből előtűnő csigák és halak nyomai mellett az egyik különlegesség a cápafog. A bánya falán látható állatok nagy része mára már kihalt, nem élnek ilyenek a mai tengerekben.

A környéken több kisebb kőfejtő is működött. Több helyen járatokat vágtak a falba, ahol helyi iparosok éltek.

A fertőrákosi kő annyira keresett volt, hogy Festetics herceg is csak összeköttetései révén jutott kőhöz, hogy keszthelyi kastélyát kibővíthesse. Az itteni mészkőből készültek a fertőrákosi kőemlékek, a sírkövek, a pellengér, a városfal, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a templom, a püspöki kastély.

Bővebb információk ITT



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ

7+1 látnivaló, ha Neszmély és környékén járnál

A Gerecse lábánál elterülő lankáiról híres Neszmélyről csodálatos panoráma nyílik a Dunára, a településen pedig számtalan programlehetőségből válogathatunk. Mutatunk párat!

Link másolása

hirdetés

Nem kell Budapesttől sokat utazni, hogy felfedezzük a varázslatos, 1300 fős Neszmélyt és környékét. A Komárom-Esztergom megyében található település autóval gyorsan megközelíthető, így ideális lehet egy hétvégi kiruccanáshoz. Mielőtt azonban bemutatnánk a környék látnivalóit, érdemes szót ejteni röviden érdekes történetéről is!

Már a magyar királyok is itták a régióból származó borokat

A Neszmélyi borvidék már az 1300-as években ismert volt, a magyar királyok már itták a régióból származó borokat. A török hódoltság idején a régió is hanyatlásnak indult, és csak az 1700-as évek végére vált újra termőterületté. A hírnevét az Eszterházyak Tata-Tóvárosi mintagazdaságának köszönheti a 19. századtól, ekkor már pezsgőgyártással is foglalkoztak. Az 1890-es években az egész országon végigsöpört az Amerikából behozott szőlőgyökértetű, vagyis filoxéra járvány, és csak a 20. század elején, a 30-as években indult újra az élet a borvidéken. Ekkor már kisebb terület tartozott hozzá, mint 1924. előtt, akkor még a Móri, a Pannonhalmai és a Somlói borvidék is a Neszmélyi régió része volt.

A szőlővel betelepített 1400 hektáros Neszmélyi borvidék a Vértes és a Gerecse Dunára néző lejtőin terül el. Az időjárás kicsit hűvösebb, de a Duna mikroklímája és a vízről visszaverődő reggeli napsütés az északi dűlőkön kedvez a karakteres boroknak. Bár ezen a vidéken inkább erőteljes savtartalmú, aromás fehérborokat készítenek, de már egyre több vörösbort adó szőlőt is telepítenek. A terület talaja lösz, dolomit, homokkő, mészkő és márga alapon barna erdőtalaj. A környék jellemző szőlőfajtái az Irsai Olivér, a sauvignon blanc, a chardonnay, a szürkebarát, az olaszrizling és az ezerjó.

Gyönyörű panoráma nyílik a Dunára

A tökéletes adottságokkal rendelkező környék egyszerre kínál hegyeket, völgyeket és hűsítő vízpartot. A Neszmélyi borvidéket a kanyargó Duna szeli ketté. Határon túli területe már Dél-Szlovákiához tartozik, míg a magyar oldalon a Gerecse-hegység dél-keleti lejtőin terül el. Ennek a földrajzi adottságnak is köszönhető, hogy a neszmélyi, eredetvédelmet is élvező borok finom gyümölcsösségükről és különleges illatosságukról híresek. Ideális választás ez a környék tartalmas programokkal, túrákkal és kellemes pihenéssel teli kiránduláshoz. És akkor még a helyi kulináris különlegességekről, a széles borválasztékról nem is beszéltünk.

A Gerecse lábánál elterülő lankákról páratlan panoráma nyílik a Dunára, a településen pedig számtalan különleges programot felfedezhetünk a hordóban alvástól a tradicionális rétesen keresztül, a vidék borainak kortyolgatásáig.

hirdetés
A környék látnivalói

A Neszmélyi borvidéket a történelem is megajándékozta néhány emlékkel. Ilyen például a középkori eredetű, négyszögletes torony maradványa a Várhegyen, a XIII. század óta működő katolikus templom, a legendás Király-kút, és nem utolsó sorban a Hajóskanzen, ahol olyan tekintélyes veteránok állomásoznak és vezetnek be a hajózás rejtelmeibe, mint az 1869-től 100 éven keresztül szolgáló Zoltán gőzhajó, vagy az 1977-től Bécs-Budapest útvonalon közlekedő Vöcsök szárnyashajó.

Ha a túrázásban elfáradnánk a borvidék szívében, a Melegeshegy tetején, több száz hektár szőlő ölelésében találod a Hilltop Borbirtok és Éttermet, ahol finomabbnál finomabb falatokkal várják a megfáradt, éhes vendégeket, és itt akár egy hordóban is álomra hajthatjuk a fejünket. A környék legnagyobb borászata, egyben a rómaiak által alapított, később háttérbe szorult Neszmélyi borvidék újraálmodója és központja, üde, illatos tételekkel és izgalmas fogásokkal várja a felfrissülni vágyó turistákat, emellett különleges panorámával kedveskedik a romantikus naplementék rajongóinak.

Mivel a borászat és étterem egymás szomszédságában helyezkedik el, borkóstolóval egybekötött pincetúrán is részt vehetünk. Sőt, a Hilltop borainak megkóstolása előtt vagy után érdemes a környék más pincéinél is ismerkedni a neszmélyi borokkal, hiszen a helyi borok olyan aromásak és illatosak, amit nem sok helyen tapasztalni az országban.

Ha 2-3 napra érkezünk a környékre, akkor még arra is marad időnk, hogy kisebb túrát tegyünk a közeli Tatára, ahol felfedezhetjük a Tatai várat, a nemrégiben felújított Esterházy-kastélyt, a baji szőlőhegyek lábánál található angolparkot és a Borgiák egyik forgatási helyszínéül szolgáló Pezsgőgyár műemléki védelem alatt álló épületét is. Utóbbit Fellner Jakab tervezte, akiről egy kilátót is elneveztek nem messze, a kopár szikláiról híres Kálvária-dombon. Ha Tatán járunk, nem szabad kihagyni az ország egyik legérdekesebb tanösvényét, a Tata melletti Fényes karsztforrásnál kialakított tanösvényt: a fából épült sétány tiszta vizű források felett, a láperdői égerfái között kalauzol végig. Végül, ha az időjárás engedi, csónakázhatunk egyet az Öreg-tavon, és betérhetünk egy pohár finom borra a parton található Hilltop FröccsTeraszra.

További remek program lehet a környékén járva betérni a kocsi őshazájába, Kocs községbe, ahol a helyi múzeumban nemcsak az évszázadokig használt szállítóeszköznek a történetével, de készítésének titkaival is megismerkedhetünk.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: