UTAZZ

Felszentelték a Skanzen erdélyi unitárius templomát

A romániai Maros megyéből, Nyárádgálfalváról származó templom az unitárius közösség szertartásainak helyszínéül is szolgálhat.

Link másolása

Ünnepélyes istentisztelet keretében október 15-én felszentelték a Skanzen Erdély épületegyüttes Nyárádgálfalvi unitárius templomát. A ceremóniát Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke celebrálta.

2022 májusban adták át a Skanzen Erdély épületegyüttesének első kiállítási egységét, amelynek központi szakrális épülete a romániai Maros megyéből, Nyárádgálfalváról származó unitárius templom.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításai már otthont adnak különböző felekezetek épületeinek. Római katolikus, görögkatolikus és református templom is található a Múzeumban, amelyek különlegessége, hogy felszentelt helyek, melyeken istentiszteletet, keresztelőt, esküvőt is tarthatnak. Az Erdély épületegyüttes központi szakrális épületének unitárius templomot választott a Skanzen, hiszen az unitárius vallásnak különleges szerepe van Erdély történetében.

Az unitárius az egyetlen magyar alapítású vallás, amely a 16. századi Erdélyben született meg. Az 1568. évi tordai országgyűlés Európában elsőként foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot. Innen számítjuk az unitárius vallás születését, ami az 1571. évi marosvásárhelyi országgyűlés végzése révén került a római katolikus, a lutheránus és a református mellett a törvényesen bevett vallások közé. Elnevezése a latin unus, ’egy’ szóból ered, mert az unitárius egyház elvetette a Szentháromságról és Krisztus istenségéről szóló egyházi tanítást.

Jelen pillanatban Erdélyben és Magyarországon 70 ezer ember vallja magát unitáriusnak. Nagy többségük Erdélyben lakik, és azok is, akik Magyarországon élnek, sokszor erdélyi gyökerekkel rendelkeznek. A Múzeum és a Magyar Unitárius Egyház megállapodást kötött a templom további hasznosítására. Az unitárius közösség szertartásainak helyszínéül is szolgálhat a Skanzen Nyárádgálfalvi temploma.

A Nyárádgálfalvi templom

A ma is álló nyárádgálfalvi unitárius templomot 1757-ben Szentiványi Zsigmond földbirtokos költségén építették. Mivel az ellenreformáció időszakában királyi engedély nélkül emelték az épületet, azt Mária Terézia bezáratta, és csak 1772-ben engedélyezték a kinyitását. Ezután készült el a berendezése, amelynek emlékét őrzi a keleti karzaton, a kazettás mennyezeten és a szószékkoronán az 1773-as évszám. A templom tere az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűségét mutatja, megcsodálhatjuk a szószék és úrasztala mellett a már említett szószékkoronát.

Múlt és jelen találkozik a Skanzen Erdély kiállításegyüttes ezen szakrális épületében. Az unitárius vallással és történetével a templom kőkerítésének kiállítása ismerteti meg a látogatókat. A templom belső terében a rendszerváltás előtti Románia falurendezési tervének, a falurombolásnak mementóit mutatja be a múzeum, amelyet a templomtér vizuális látványvilága, az érzelmekre ható térinstalláció idéz meg és erősít fel.

A szakrális épületek a közösség vallásgyakorlatának központi helyszínei, de kisebbségi létben a nemzeti identitás megtartásában is fontos szerepet töltenek be. Lerombolásuk a közösségek széteséséhez vezet. A Ceauşescu diktatúra idején Bözödújfalu (Bezidu Nou) esett a falurombolás áldozatául, a település helyén víztározót létesítettek, római katolikus temploma víz alá került. A templomok pusztulása kifejezheti az azt éltető közösség szétszóródását, felmorzsolódását, mint ahogy ez az erdélyi szórványmagyarság vagy a szászok templomai esetében jelenleg is zajlik.

A kisebbségi lét jelképeként a Skanzen Nyárádgálfalvi templomában látható egy 95x173cm-es nemzeti színű zászló, amelyet a nyárádgálfalvi unitárius közösség adományozott a Skanzennek. Az egykor Nagy Dénes bíró tulajdonában lévő zászlót - amelyhez elmondások alapján egy spirálos-trikolor mintájú rúd is tartozott - a besorozott katonák szekerére tűzték. 1945 után rejtegetni kellett, 1989-ben került elő az orgona mélyéről. A leszármazott Nagy Árpád tulajdonában levő ereklyét az unitárius közösség adományozta a Skanzennek.

A közösségi összetartozás és sokszínűség másik szép példája az Erdély épületegyüttes kiskedei kultúrházában található. Százhúsz hímzett háromszögből áll az a vándorabrosz, amit az unitárius egyház egyik társadalmi szervezetének, az Unitárius Nők Országos Szövetségének (UNOSZ) tagjai varrtak. Az unitárius valláson belül a 20. század elejétől fontos szerepet betöltő, a rendszerváltás után újjáéledő szövetség abrosza mindig oda vándorol, ahol abban az évben a nőszövetségek találkozóját szervezik. Hosszú évek alatt egy megközelítőleg százhúsz háromszögből álló terítővé nőtt az egyletek által varrt és hímzett vándorabrosz. Ennek másolatát készítette el a Skanzen számára a székelyudvarhelyi Belvárosi Unitárius Egyházközség varróköre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
„Egy euróért vettünk házat Olaszországban” – ez történt utána
Három friss tulajdonos meséli el, hogy mi történt velük, miután szerencsét próbáltak és házat vásároltak Olaszország újjáéledő településein.

Link másolása

Mi is többször írtunk már azokról az olasz kisvárosokról és falvakról, melyek 1 euróért kínálnak festői környezetben álló házakat annak reményében, hogy az adott település és annak népessége az új lakóktól majd újult erőre kap.

Az ár azért ilyen alacsony, mert ezek az épületek általában jelentős felújításra szorulnak, ez pedig az új tulajdonos feladata.

Általában megszabják, hogy erre mennyi idő áll rendelkezésre, illetve azt is, hogy mennyi idő után lehet ismét eladni az ingatlant. Cserébe azonban sokszor nemcsak új ház, de "új élet" is jár, többnyire távol a nagyvárosok lelketlen mókuskerekétől.

Az első ilyen kezdeményezés 2008-ban, Salemiben volt, az akkor nem járt sikerrel, az önkormányzat csődje, a maffia felbukkanása és a házak igen rossz állapota miatt. Gangiban viszont működött a terv, száz ingatlanra ezren jelentkeztek és a felújítást követően a városka teljesen kivirágzott.

Az elmúlt évben Szicíliától kezdve az Alpokig számos település tett hasonló ajánlatokat annak érdekében, hogy új lakosokat vonzzon a haldokló közösségek újjáélesztésére és mindez felkeltette a média érdeklődését is, de sokakban megfogalmazódott az is, hogy "túl szép, hogy igaz legyen".

Vajon tényleg volt, aki nem csak álmodozott, hanem vásárolt is? És utána mi történt? Nem álltak útjába a bürokratikus akadályok, esetleg a nyelvi nehézségek, vagy épp a helyiek? Vajon nem bánták meg a vásárt?

A CNN ezért több olyan "1 eurós polgárt" is kikérdezett, akik éltek a lehetőséggel és vettek egy egy eurós ingatlant.

A 27 éves Morgane Guihot 31 éves férjével ugrott fejest a "dolce vitába".

Morgane, aki a franciaországi Nantes mellől érkezett, az első vásárlók között volt és Szicília szívében, Mussomeli ősi, kanyargós utcáiba szeretett bele.

A körülbelül egy kávé áráért vásárolt 50 négyzetméteres ház számukra második otthonná vált, melyet hamar fel is újítottak. Kifestették és a padlót is rendbe hozták, már csak a fürdőszoba befejezése van hátra.

"Mivel mindketten kézművesek vagyunk és értünk az ilyesmihez, a munka nagy részét magunk végeztük és nagyszerű volt látni, hogy a kétszobás házunk újra életre kel"

- mondja a büszke tulajdonos, a 15 négyzetméteres, panorámás teraszra pedig különösen büszke.

Ők két gyermekükkel nyaralóként fogják használni a házat a karácsonyi és nyári szünetekben.

Elmondásuk szerint a franciaországi árak után rögtön felkeltette az érdeklődésüket az itteni akció, de ami igazán megfogta őket, az a hely bája volt, illetve a helyiek kedvessége.

Annak is örülnek, hogy ez a város közel van sok csodás szicíliai látnivalóhoz és nincs úgy elszigetelve, mint sok kis település.

"Van itt minden, amire szükséged lehet, boltok, szupermarketek. Egy kellemes életmód vár rád, egyszerűen nagyszerű"

- mondják és szerintük nem is jött szembe semmiféle kellemetlen meglepetés.

Az ingatlaniroda dolgozói segítettek nekik a procedúrában és a fordításban is. A ház pedig alapvetően jobb állapotban volt, mint amire számítottak. Már azt is kitalálták, hogy a későbbiekben Mussomeli lehet a nyugdíjas mennyország számukra.

Míg sok vásárló szerelembe esett az egy eurós árakkal, néhányuk végül a drágább, jobb állapotban lévő házak felé mozdult el.

A Mussomeli 1 eurós épületeiben tett hosszú körút után Patrick Janssen belga üzletember magasabb áron választott egy „superior” házat, amelyet már majdnem teljesen felújított.

Akárcsak a legtöbb nézelődőt, úgy őt is a médiafelhajtás és az új élet ígérte csábított az olasz városkába.

"Őszinte leszek, nem vásároltunk 1 eurós házat. Megmutattak nekünk 25 olyan régi épületet, amelyek közül a legtöbb jelentős javításra szorul, így a végén egy 10 szobás épületet választottunk 10 000 euróért (~3 millió 350 ezer forint), és még több pénzt fektettem be a felújításba"

- meséli. Őt elsősorban nem az anyagiak, hanem az időfaktor tántorította el az 1 eurós vásártól.

Szerinte egy olyan épület felújítása éveket vett volna igénybe. Ráadásul így lett egy olyan háza, ami akár 20 év után is családi fészekként funkcionálhat majd 5 gyermekének. Egyelőre pedig nyaralóként használják, a hely szépsége pedig arra sarkallja Patrickot, hogy itt képzelje el idős éveit.

"A belga emberek nem pihennek. Az élet itt egyszerűbb, a város hangulatos és a környező természet vonzó. Ideális az 'akkumulátorok' feltöltésére és a méregtelenítésre.

Valójában nagyon meglepett, amikor azt tapasztaltam, hogy Szicíliában sokkal könnyebb házat vásárolni és felújítani, mint Belgiumban."

És van olyan is, akit valami erősebb dolog vonz Olaszországba az áraknál, például a DNS és az ősök.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk