/utazz/erdely-csodai-lenyugozo-taj-es-misztikus-legendak-varnak-rad-torocko-kornyeken/
NULL
hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Erdély csodái: lenyűgöző táj és misztikus legendák várnak rád Torockó környékén

A Double Rise egy ízig-vérig magyar fesztivál több száz kilométerre a határtól, lélegzetelállító természeti látványosságok között. Elmondjuk, miért érdemes odautaznod.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. június 06.

hirdetés

Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Double Rise Fesztivált Erdélyben június 27. és 30. között. A szervezők a magyar könnyűzenei élet legnevesebb képviselőivel, népzenei és néptánc programokkal, színházi előadásokkal, közéleti beszélgetésekkel, könyvbemutatókkal és életmód udvarral várják a közönséget a festői szépségű Torockón. A helyiek, különösen az erdélyi fiatalok körében kiemelkedő népszerűségnek örvend a fesztivál, viszont itthon eddig kevés reflektorfényt jutott a rendezvénynek.

Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy miért érdemes Magyarországról, egy magyar fellépőket és programokat felvonultató erdélyi faluba ellátogatni?

Összművészeti magyar fesztivál a Székelykő lábánál, Torockón

Már a fesztivál neve, a Double Rise is egy különleges természeti jelenségre utal, a dupla felkelésre, ugyanis az év egy bizonyos időszakában a hajnali napfelkelte során előbb eltűnik, majd a Székelykő hasadékában újra felbukkan a nap. Június végén kölcsönhatásba lép a páros napfelkelte, Torockó egyedülálló épületei, a vidék természeti kincsei, a helyi népszokások és a falubeliek vendégszeretete. Mindezek együtt olyan egyedi atmoszférát nyújtanak a fesztiválnak, amiért érdemes akár több száz kilométert is utazni. A környék alkalmas sziklamászásra, siklóernyőzésre, tandemrepülésre, raftingra és persze gyalogos- és kerékpáros túrázásra, tehát ideális lehetőséget nyújt a hétköznapokból való kitörésre és a feltöltődésre.

Erdély egyik legszebb faluja, Torockó

hirdetés

A Kolozsvártól 60 km-re található, magyarok lakta Torockó ad helyet a fesztiválnak. A falu régen mozgalmas bányászváros volt, ma pedig az idelátogató turisták tartják lendületben. Nem mindennapi látvány maga a falu sem, fehérre festett kis házaival és a drámaian fölé magasodó Székelykővel. Különös figyelmet érdemel gazdag népviselete, hímzései és bútorfestészete is. A faluba a vizet egy 400 éves vezeték hozza a Tilalmas oldalából, ami ma is a több lépcsős itatóba csobog. A festett bútoroknak, a népviselet és a vasművesség emlékeinek a helyi Néprajzi Múzeum ad helyet. A vízimalom is különlegességnek számít, mivel ez a Kárpát-medence legkorábbi felül csapos patakmalma. Torockó utcái igen hangulatosak. Az 1870-es tűzvész után készült épületek szinte teljesen eredeti módon megmaradtak. A házak mérete, díszessége mutatta, hogy lakója milyen társadalmi réteghez tartozott, mennyire volt tehetős és mi volt a foglalkozása. A legrégebbi ház 1668-ban épült. 1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.

A torockói farsangtemetés

A falu egyik élő népszokása a farsangtemetés, mely menetben van egy farsangot jelképező koporsó (Farsang Döme), ezt kísérik a maszkos figurák: cigányok, bohócok, ördögök, szenesember, kutyapecér és két vénlány, aki nem talált férjet a farsang idején. A menet elején betyárok pattogtatják ostorukat, majd a vajornál összetörik a koporsót és vízbe dobják. A papnak és kántornak öltözött alakok elmesélik az eltelt év eseményeit kigúnyolva mindent és mindenkit. A téren áll a vajor (itató), melyet állatok itatására, mosásra használtak.

Székelykő és kistestvére, az Ordaskő

Torockó egyik legismertebb és leglátványosabb természeti attrakciója a néphit szerint emberalakot formáló hatalmas szikla, a Székelykő impozáns 1128 méter magas tömbje. A Székelykőnek három fő csúcsa van, a Várkő, csegezi Geszteg és a hidasi Geszteg. A hegy a kijelölt túraútvonalon, Torockó főteréről indulva könnyen megmászható. A Kővel szemben Torockó nyugati oldalán található az 1220 méter magas Ordaskő. Majdnem ugyanolyan látványos az Ordaskő, mint a Székelykő, hiszen a magasba emelkedő fehér sziklák varázsával vetélkedik az Ordaskő erdőinek színpompája és kilátást enged a falura és a fölémagasló Székelykőre. Rejtetten, megbújva lapulnak meg a bányák, melyek mélyében Torockó emberei dolgoztak egykor. Sajnos a legtöbb bánya beomlott, annyira, hogy még csak a bejáratuk sem látható, de megfelelő helyismerővel lehet találni bejáratot és be is lehet menni.

Székelykő, a fekvő óriás legendája

A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi székelyek mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. Jellegzetes formája miatt, a faluból nézve itt kétszer kel fel a nap. Miután felkel, hirtelen eltűnik a Székelykő mögé, és aztán ismét megjelenik. Az érdekes jelenséget még Jókai Mór is megírta az Egy az Isten című regényében. A Székelykő Torockóról, de akár Torockószentgyörgyről is gyalogosan megközelíthető, 550 m szintkülönbséget kell megtenni a csúcsig. A hegycsúcsról szép a kilátás, messzire el lehet látni. A Székelykő rejtett repedéseiben bányák vannak, hol a legendák szerint tömérdek kincs van elrejtve, messze a kíváncsiskodók szeme meg keze elől.

A legendákkal övezett Tordai hasadék

A Tordai hasadék Torda leghíresebb földrajzi nevezetessége. A hasadékot nagyon jól jellemzi szokatlan földrajzi elhelyezkedése. A legendák szerint magyar népet számtalanszor megóvta és létrejötte Isteni csodának köszönhető. A túrázni vágyóknak nem kell aggódniuk, a túra nem mondható különösebben nehéznek, a szoros mélyén futó patak mellett, hol az egyik, hol a másik parton haladva, több függőhídon átkelve juthatunk el a több mint 1 km hosszú hasadék másik végén elterülő tisztásig. A hasadék két oldalán 250 méter magas sziklák magasodnak, melyek 32 barlangot rejtenek. A függőleges sziklák kiválóan alkalmasak sziklamászásra, valamint a táj szépsége következtében egyre inkább elterjedt a siklóernyőzés is.

Aranyos völgye és vizes sportok

Torockót Torda felől megközelítve Borrévig az Aranyos völgye tárul elénk. Itt van lehetőség kora tavasztól raftingolni, kajakozni és kenuzni. A völgy legjelentősebb látnivalói a Szolcsvai-búvópatak és a Bedellői-havasok sziklaormai és mészkőképződményei.

Mítoszok nyomában: Tordai hasadék

Keletkezéséről számos monda született. Az egyik ilyen szerint a győztes kun sereg üldözőbe vette Szent Lászlót, akit már majdnem utolért, mikor a király elkezdett Istenhez fohászkodni, mire az alatta elhelyezkedő hegy megrepedt és áthatolhatatlan gátat képzett a király és pogány üldözői közé. Egy másik legenda szerint Batu kán megtámadta a hasadékot, ahol a környékről a nép ide húzódott vissza. A kán vezére, Keme azt követelte tőlük, hogy szabadságukért cserébe adják ki kincseiket és a legszebb hat lányt különben hagyja őket éhen halni a hasadékban. A magyarok vezérének gyönyörű nővére, Kendi Ilona feláldozta magát és öt társával együtt hajlandóak voltak a kincsekkel együtt a kun táborhoz menni. Mikor Kendi Ilona és Keme meglátták egymást, rögtön egymásba szerettek. A hős lány viszont feltételhez kötötte, hogy csak akkor lesz Keme felesége, ha felveszi a keresztény vallást és a népéhez társul. Keme teljesítette ezt a feltételt és népével csatlakozott a magyarokhoz.

Túrázási lehetőségek a térségben

 Torockószentgyörgyi vár (gyalogtúra/kerékpár)

 Székelykő(gyalogtúra/kerékpár)

 Ordaskő (gyalogtúra)

 Bedellői cseppkőbarlang - Sárkányok Kapuja (gyalogtúra)

 Vidálykő (gyalogtúra)

 Bélavára(gyalogtúra)

 Tordai sóbánya (autó/busz)

 Kőköz (autó/busz+gyalogtúra)

 Pilis-tető – Inzel völgye – Nyírmező (kerékpár)

 Remetei-sziklaszoros és az ortodox kolostor (autó/busz+gyalogtúra)

 A szolcsvai búvópatak (gyalogtúra)

 Bagoly-hegy oldalában lévő régi bányák – Mészárszék tető (gyalogtúra)

 Tordai hasadék (autó/busz+gyalogtúra/kerékpár)

Sokszínű program

A 2018-as nagyszínpadi program impozánsnak ígérkezik: délutántól kezdődő koncerteken 17 magyar zenekar szórakoztatja a nagyérdeműt, köztük olyan nevekkel, mint, a Quimby, a Tankcsapda, Lovasi András, az Irie Maffia, a Carbonfools, a Mary Popkids vagy a fesztivál idei himnuszát is jegyző hiperkarma.

A fesztiválhimnusz egyébként a Napsütötte Rész címet kapta és az idén novemberre várható ötödik hiperkarma album címadó dala is egyben. A nagyszínpados fellépők mellett majd’ 50 népzenei és néptánccsoport, 40 dj, 3 színházi társulat, 6 komolyzenei koncert és slam poetry bajnokság gondoskodik arról, hogy egy percre se unatkozzunk június utolsó napjaiban. A fesztivál kezdetéig folyamatosan jegyakciók és játékok várják az érdeklődőket a Double Rise Fesztivál honlapján és közösségi média felületein.

A cikkhez a háttéranyagot a Torockói Aktív Turizmus Egyesület biztosította.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Simontornyán látható Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

Lakótoronynak épült a 13. században, a törökök katonai célra használták, majd reneszánsz kastéllyá alakították a sok mindent megélt épületet.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 16.

hirdetés

A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.

A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.

A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.

A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.

hirdetés

Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán

kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.

Simontornyán a – járvány elmúltával –

érdemes a vár környékét is bejárni.

A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.

A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: