/utazz/egyedulallo-a-peceli-raday-kastely-a-fekete-feher-falfestmenyeivel-magyarorszagon/
hirdetés

UTAZZ

Egyedülálló a péceli Ráday-kastély a fekete-fehér falfestményeivel Magyarországon

Írók, költők, tudósok is szívesen látogattak el a Ráday-család birtokára, ahol páratlan gyűjtemények, különleges szobák és egy megszállott gyűjtő, irodalmár fogadta őket. Kalandos történet egy családról és egy kastélyról.
hirdetés

Pécelen áll egy kastély, melynek faliképei egészen különlegesek, Magyarországon nincs is hozzájuk fogható. A Ráday-kastély története is kalandos, érdemes személyesen is megismerkedni vele. A települést, ahol a kastély áll, a művészetpártoló, gyűjtő és politikai szerepet is vállaló Ráday-család tette Magyarország egyik vezető kulturális központjává a 18. században.

A gödöllői kastély kicsiben

A kastélyt II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, Ráday Pál 1722-ben kezdte el építeni. A péceli birtokra felesége, Kajali Klára hozományával tett szert.

A kúriát fia 1755-ben bővítette tovább barokk stílusban, és

a fiatal költők, írók, irodalmi lapok támogatójaként kastélya írók, tudósok kedvelt találkozóhelye lett.

hirdetés

A teljes kastély 1770-ben készült el, és átalakítója a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András és fia János volt. Így érthető, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.

Faliképek rézmetszettből

A finom kidolgozásokhoz a kor neves szakembereit nyerték meg, a kőfaragást Antonio Conti, míg az asztalos munkát Cancini András besztercebányai asztalos végezték.

A díszterem különleges faliképeit Gedeon találta ki, és a párizsi születésű Bernard Picart rézmetsző és rézkarcoló készítette el. A fekete-fehér képek Philipp Gunst rézmetszeteinek kinagyított részleteit ábrázolják. Érdekesség, hogy Ovidius átváltozásait 15 jelentben ábrázolják és ehhez Gedeon írt verssorokat.

Ilyen festmények Magyarországon sehol máshol nem találhatóak.

A mennyezeten egy Phaeton kép volt, ám egy 1825-ös tűzvészben leszakadt és nem állították helyre.

A kastélyban volt egy királyi hálószoba is, amely a nevét arról kapta, hogy a Habsburgok 34 arcképe volt benne. Érdekesség, hogy II. József király maga is ellátogatott a Ráday-kastélyba. A királyi szalonnak nevezett sarokszoba dekorációja szintén izgalmas, az építészet, a festészet és szobrászat, és az orvostudomány allegóriái láthatóak rajta.

A Herkules-szobának nevezett vendégszobának a falain Herkules életének tizenkét jelenetét festették meg.

Kazinczy Ferenc is lakott benne, de járt itt Jókai Mór és Laborfalvi Róza is, akik a mézesheteiket töltötték el a kastélyban.

A kastély másik különlegessége az alagsorba korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha. Ilyen gyűjtemény és kiállítás sem látható sokfelé.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk