hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Egy különös nap a modern robotok és a barokk házak városában

Varázslatos élmény, amikor egy helyen sétálhatunk a múltban és a megvalósult jövőben. Győr lenyűgöz és elkápráztat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2016. április 27.

hirdetés

Győr az egyik legszebb dunántúli nagyvárosunk, hangulatos és szépen felújított belvárosa, kulturális élete, nyugodt vízparti és nyüzsgő belvárosi sétányai mindig is sok turistát vonzottak. De mi van, ha csak egy napunk van a felfedezésére és valami egészen újszerű dolgot szeretnénk csinálni?

Söptei Zsuzsanna írása

audi9

Gondoltunk egy nagyot, és a hagyományos programok helyett a napot Győr külső részében kezdtük. Mert létezik a városban egy másik város: az Audi gyár, amelyben látogatóként tehetünk felfedező túrát egy egészen más világba.

hirdetés

audi3

A program a Látogatóközpontban kezdődik. A túra vezetői rengeteg érdekességet elmesélnek az Audi Hungáriáról, miközben busszal elvisznek minket a gyár másik végébe, ahol megkezdjük utunkat a robotok világába. Egy laikus, pláne női laikus számára olyan ez a hely, mintha egy futurisztikus filmbe csöppentünk volna bele.

audi1

audi5

A hatalmas présüzemben számtalan robot végzi precízen a napi munkáját. A karok felnyúlnak, tekerednek, csavarodnak, van ahol szikráznak, van ahol ultraibolya színben világítanak, miközben a programnak megfelelő munkafázist elvégzik. Döbbenetes látvány, ahogy a méretre vágott lemezből pár másodperc alatt kialakítanak egy motorháztetőt, vagy összeraknak két elemet tökéletesen precízen.

Itt a méretek is lenyűgözőek. Minden hatalmas. A csarnoknak nem látni a végét, a súlyok akkorák, amit ember el sem képzel. Volt olyan pontja a préselésnek, ahol 1 pillanatban több mint 1600 elefánt együttes erejével végeztek egy műveletet... Felfoghatatlan.

Audi.neue TT Produktion in Ungarn

Audi.neue Produktion in Ungarn

A következő csarnokban, a karosszériaüzemben a gépkocsik karosszériáját és az alvázát, motorját rakják össze, és szerelik készre az autókat. A járműszereldében a munka több szinten zajlik, a fejünk fölött egy másik síkban siklanak a félkész autók. Igencsak furcsa érzés, mikor egy-egy autó "elúszik" felettünk.

A lakkozóba természetesen nem lehet bemenni, de szemléltető ábrákon és mintákon látható, hogy hányféle színt használnak. Mint megtudtuk még a nyakkendője színét is kérheti a megrendelő, mert bármit ki tudnak keverni.

A végső fázisban a kész autókat ellenőrzik és a célállomástól függően csomagolják is. A tengerentúlra igyekvő autók teljes védőfelszerelést kapnak, csak az ablakuk és a lámpák látszanak ki a fehér burkolatból. A késznek és hibátlannak minősített járműveket a telep másik oldalán lévő tesztpályán próbálják ki, ahol minden útviszonynak megfelelő felület van kialakítva.

audi4

Az indulásra váró Audik hatalmas parkolókban, precízen beosztott helyeken várják a szállítóeszközöket, hogy a célállomásra vigyék őket.

A munkát szinte teljesen automatizálták, így a gyár méreteihez képest a gyártórészen viszonylag kevés embert látni. Pedig a számok döbbenetesek.

Néhány érdekesség számokban:

- A gyár alapjául szolgáló 100.000 nm-nyi félkész üzemcsarnokot 1993-ban vették át a Győri Rába gyártól. Győrt az Audi cég 180 pályázó hely közül választotta ki.

- A termelés 1994-ben indult, 37.000 nm-en, 89 fővel.

- 2015-ben 5.200.000 nm-es területet foglalnak el és 11.411 fő dolgozik a gyárban, de a külső beszállítókkal, takarítókkal, biztonságiakkal és egyéb alvállalkozókkal együtt kb. 30.000 embernek adnak munkát.

- Naponta 660 új autó készül el, 1-1 autó kb. 24 óra alatt jut el az első alkatrész bekészítésétől a szalag végéig, ahonnan már saját kerekein gurul ki.

- A kész autókat 63 országba szállítják, a legnagyobb piaca Európa és az Egyesült Államok.

- A múlt évben 2.022.520 motort és 160.206 autót gyártottak.

- A gyárban 4 modell készül: Audi A3 Limousine, A3 Cabriolet, TT Coupé, TT Roadster.

- Naponta 4000 ember dolgozik az autókon, 3 műszakban.

- A megrendeléstől számított 12 hét múlva adják át az autót tulajdonosának.

- Van olyan üzemcsarnokuk, amelybe 8,5 futballpálya férne el.

- A gyár területe akkora, hogy Magyarország összes lakosát vendégül tudnák látni egy állófogadáson.

Audi.neue TT Produktion in Ungarn

A túra alatt sok-sok izgalmas kérdésre is választ kaphatunk. Többek között, hogy hová járnak az itt dolgozók gyerekei, hány km-es vasúti pálya van a gyárban, mit kutatnak itt, hány perc alatt kell egy-egy munkafázist elvégezni, miért nem lehet egymás után 2 cabrio a szalagon? De most ezeket nem áruljuk el, legyen meglepetés azoknak, akik ide látogatnak :)

A győri Audi sok dologban kiemelkedő:

- A világ legnagyobb motorgyára

- Alapítása óta több mint 8 milliárd eurót fektetettek itt be, ezzel az egyik legnagyobb külföldi beruházó hazánkban

- 2015-ben Magyarországon ők voltak a legvonzóbb munkáltató

- Az itteni munkaerő kimagaslóan kvalifikált

- A gyár a duális képzésben részt vesz a városban lévő közép- és felsőfokú oktatásban is

A látogatás időtartama kb. 1,5-2 óra. Gyerekek is mehetnek, 12 éves kortól. Regisztrálni ITT lehet.

gyor_201604 (30)

A gyárlátogatás után irány Győr belvárosa, ahol visszarepülhetünk az időben. A csúcstechnológia után egy merész váltással a barokk világban sétálhatunk. Magyarország hatodik legnépesebb városa az egyik legdinamikusabban fejlődő településünk. Ugyanakkor műemlékekben a harmadik leggazdagabb. A belvárost csodálatosan helyreállították, amiért elnyerték a műemlékvédelem Európa-díját.

gyor_201604 (18)

gyor_201604 (48)

A barokk belvárosról nyugodtan elmondható, hogy ahány ház, annyiféle szépség. Több órát el lehet tölteni a kis utcákban, vagy a Széchenyi téren sétálva. Érdemes külön is megnézni a Püspökvárat és a Bazilikát, a Bécsi kapu teret és környékét. Szép időben a Duna parton kötelező egy kis andalgás, majd irány a Városház tér, és a Győri Nemzeti Színház felfedezése. A belvárosban tett séta kiváló kikapcsolódás, és egész biztosan arra ösztönöz, hogy legközelebb több napra térjünk vissza ide.

gyor_201604 (1)

gyor_201604 (6)

gyor_201604 (23)

gyor_201604 (26)

gyor_201604 (33)

gyor_201604 (37)

gyor_201604 (40)

gyor_201604 (60)

gyor_201604 (63)

gyor_201604 (66)

gyor_201604 (74)

gyor_201604 (78)

gyor_201604 (82)

gyor_201604 (85)

Fotók: Audi Hungaria és a szerző felvételei

Ha érdekes volt az írás, oszd meg másokkal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Simontornyán látható Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

Lakótoronynak épült a 13. században, a törökök katonai célra használták, majd reneszánsz kastéllyá alakították a sok mindent megélt épületet.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 16.

hirdetés

A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.

A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.

A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.

A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.

hirdetés

Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán

kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.

Simontornyán a – járvány elmúltával –

érdemes a vár környékét is bejárni.

A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.

A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: