"Egy egészen különleges nép, kultúra és történelem" – Vágó István etiópiai útjáról mesélt
- Aki követi a tevékenységedet a Facebookon, megszokhatta, hogy többnyire a közélet különböző kérdéseire szoktál reflektálni. Viszont néhány hete váratlanul egészen más jellegű posztokat kezdtél közzétenni: Etiópiából „jelentkeztél.”
- Bevallom, ez számomra is egy kísérlet volt. Kíváncsi voltam, hogy amikor nem annyira megosztó közéleti kérdéseket hozok fel, akkor az vajon milyen érdeklődést vált ki. Őszintén megmondom, nem lepett meg az eredmény: sokkal több érdeklődő hozzászólást váltott ki.
- Egyvalaki mégis csak talált benne kifogásolni valót.
- Igen, Kósa András kollégád kifogásolta, hogy minden fotó, amit közöltem, szelfi. Pedig – így ő – ha nem lennék rajta a képeken, akkor is elhinnék, hogy ott vagyok.
- A felvetés jogosnak tűnik: miért lett az összes fotód szelfi, ha nem puszta exhibicionizmusból?
- Nyilván van bennem valamennyi exhibicionizmus, anélkül nem megy az ember médiaszereplőnek. De úgy gondolom, sokkal fontosabb az az aspektus, hogy mit jelent a Facebookon a szelfi, az önszerepeltetés. Először is, az emberek nagy többségének van profilképe a Facebookon, tehát a mondandójukat a saját személyükkel teszik hitelessé. Azok, akik nem a saját fényképüket használják, vagy nincs is fényképük, általában csípős megjegyzéseket is kapnak emiatt. Az is fontos, hogy egy tájról vagy eseményről szóló bejegyzés jóval nagyobb érdeklődést vált ki, ha rajta van valamilyen ismerősünk. Így kicsit mi is részesei leszünk az ott látottaknak.
Egyébként, ha megnézzük a Facebookot, majdnem mindenki mindent egyes szám első személyben fogalmaz meg, ez egy kimondottan személyes megnyilvánulási tér.
Állítólag itt őrzik a frigyládát.
- Azt már tudjuk, miért van Vágó István a fotókon. De miért pont Etiópiában?
- Elsősorban azért, mert nagyon kevés olyan fekete-afrikai ország van, ahová európai ember több-kevesebb biztonsággal elutazhat, márpedig engem Fekete-Afrika nagyon érdekel.
Később derült csak ki, hogy Etiópia sem tartozik ezen országok közé.
- Néhány éve meg is öltek két magyar tudóst.
- Tragikus történet Az egyikük, Fábián Tamás geográfus egy barátom barátja volt. Tehát egyszeres áttételen keresztül a személyes ismerősöm volt. Együtt voltak kint, csak a barátom úgy döntött, nem utazik tovább. Tamás és néhány társa viszont továbbutazott az eritreai határhoz, az Erta Ale vulkánhoz, amely egy egyedülálló természeti jelenség: működő bazaltvulkán. Mi is elég közel jártunk Eritreához, de nem mentünk el a határig, és mivel Etiópia új miniszterelnöke békét kötött az északi szomszéddal, így valamivel biztonságosabb hely lett.
A lényeg, hogy Etiópia ma már mégis csak azok közé az országok közé a fekete-afrikai országok közé tartozik, ahová kisebb rizikó elutazni. Másrészről ez egy egészen különleges nép, kultúra és történelem, miközben úgy tudom, a világ negyedik vagy ötödik legszegényebb országa.
- Mondj egy példát, mitől olyan különleges.
- Nem tudom, tudod-e, hogy Sába királynője meglátogatta Salamon királyt Júdeában. Nota bene: Sába királynőjét hogy hívták?
- Nem tudom.
- Kevesen tudják. Sába a királyság neve volt. Őt magát Makedának hívták. Arról a környékről származik, ma azt mondanánk rá, hogy etióp volt. Elment tehát a bölcs Salamonhoz Jeruzsálembe, ahol teherbe esett. Visszajött a szülőhazájába, és életet adott Menelik királynak, az ő leszármazottjának tekintette magát Hailé Szelasszié császár. Tehát az etióp császárok Szelassziéig bezárólag bibliai uralkodókig vezették vissza a családfájukat. Ennek következtében először áttértek a zsidó hitre, mígnem keletről jött kilenc misszionárius (a Kilenc Szent), akik áttérítették őket a keresztény vallásra.
Tehát Etiópia az egyik legrégibb keresztény ország. Ez egy csodálatos történet!
Továbbmegyek. Amikor Jeruzsálemet kifosztották, akkor a frigyládát állítólag elhozták Etiópiába. Ez a frigyláda ott van Akszúmban, amely valamikor Etiópia egyik fővárosa volt. Nem tudom, tudod-e, mi az a frigyláda.
- Persze.
- Az olvasóid nem biztos, hogy tudni fogják.
- Ha máshonnan nem, Az elveszett frigyláda fosztogatóiból tudhatják.
- Mindenesetre azért mondjuk el, hogy a frigyládában a legenda szerint a mózesi kőtáblákat tartják. Tehát azt állítják, hogy az akszúmi Miasszonyunk Sioni Mária Templomban őrzik a frigyládát. Azért nem mondom, hogy ezt élő ember nem látta, mert ha tényleg ott van, akkor egy ember mindig látja. Az a szerzetes, akit kiválasztanak arra a célra, hogy őrizze a frigyládát. Ha kiválasztották, akkor ő bemegy a frigyládához, de a templom területét soha többé nem hagyhatja el. Ezt ők vallási meggyőződésből vállalják.
Rajta kívül azonban senki nem tekintheti meg, még Etiópia ortodox pátriárkája sem.
Ez egy másik olyan eleme Etiópiának, ami elég különlegesnek mondható.
- Mennyi időt töltöttél ott?
- 12 napot. Nagyon sok táját bejártuk. Sajnálom, hogy nem hosszabbítottam meg még négy-öt nappal, mert elmehettem volna az Omo-völgybe, ahol sok különböző törzs lakik, például a tányérajkúak. Néhányan a csoportból folytatták az utat, és mutattak fényképeket. Borzasztóan bánom, hogy nem tartottam velük...
De büszkén, vagy talán némileg szerénytelenül azt mondhatom, hogy a világ turisztikailag fontosabb részeit ezzel ki is végeztem.
- Magyarokat nem találtál Etiópiában?
Az egyik barátomnak van egy blogja, a „Magyar emlékek a nagyvilágban”. Nagyon gazdag gyűjtemény, mindenkinek ajánlom a figyelmébe. Amikor külföldön vagyok, mindig megkér engem – ahogy nyilván minden ismerősét –, hogy derítsem fel a helyi magyar emlékeket, és fényképezzem le őket. Neki „köszönhetem”, hogy Madagaszkáron kiraboltak és elvitték a fényképezőgépemet, mert éppen Benyovszky Móric emlékhelyeit fényképeztem... De Etiópiában sajnos egyetlen magyar emlékkel sem találkoztam. Akinek lehetne ott emlékműve vagy -táblája, az Teleki Sámuel, aki felfedezte az etióp határ melletti Rudolf- és Stefánia-tavat, valamint a róla elnevezett Teleki-vulkánt. De már nem is úgy hívják őket, és Telekinek sincs semmilyen emléktáblája.
- A magyar villamosokat sem találtad meg?
Nem, igaz, semmilyen villamost nem láttam, vidéken még személyautót sem. De még valamit el akarok mesélni. Etiópia legjelentősebb propagandistái a világban a rasztafarik, élükön Bob Marley-val. Etiópiában most az amhara a hivatalos nyelv, de régebben ge’ez nyelven beszéltek. Tehát az ősi ge’ez nyelven Hailé Szelasszié azt jelenti, hogy „a szentháromság hatalma”. Ez nyilván egy felvett név. Őt eredetileg Tafari Makkonennek hívták. Herceg volt. A nagyherceget úgy mondják ge’ez nyelven, hogy rasz. Tehát az volt a megszólítása, hogy Rasz Tafari, azaz Tafari Nagyherceg. Hogy került a kultusza Jamaicába? A harmincas években lett Szelasszié császár. Egy fekete császár, aki a bibliai népektől vezeti le magát.
És volt egy jamaikai ideológus, Marcus Mosiah Garvey, aki feltette a kérdést: miből következik az, hogy Jézus fehér volt? Miért ne lehetett volna fekete?
Hiszen itt van egy fekete, aki Salamontól vezeti le a családfáját, akárcsak Jézus.
- Igen, Dávidig vezeti vissza a Biblia Jézus családfáját.
- Igen, Salamon pedig Dávid fia. Tehát azt mondta, hogy itt van egy fekete császár. És azt is látta, hogy a feketék meg tudják választani a saját vezetőjüket. Ezért elkezdte népszerűsíteni Szelassziét, ami odáig fajult, hogy a rasztafarik egyenesen isten földi megtestesülésének tartják. A rasztafarik hajviselete, a népszerű raszta frizura is a négusé, az etióp uralkodóé. Ennek következtében Etiópiában Bob Marley nagyon népszerű. A Tuc-tucok oldalán, a falragaszokon, mindenütt szerepel.
Afrika legmagasabban lévő kocsmája...
...3400 méter magasan.
Szelasszié sírja...
...és őrzője
- A Nílus forrásánál jártál?
- Két Nílus-ág van, melyek egyesülnek Kartúmnál, Szudánban: a Kék-Nílus és a Fehér-Nílus. Etiópiában a Kék-Nílus ered, ami abban az értelemben nem is igazi forrás, hogy nem a földből bugyog elő, hanem a Tana-tóból folyik ki. Épp ezért hihetetlen vízmennyiséggel indul a Nílus, olyannyira, hogy nem túl messze onnan már van egy fantasztikus vízesése is. Ugyanakkor a Nílusnak nagyon kevés mellékfolyója van.
Tehát ha odafent elzárják a vizet, akkor Egyiptom a szó szoros értelmében szomjan hal.
Az etiópok most építenek egy hatalmas duzzasztógátat a Nílusra. Az egyiptomiak és a szudániak pedig rettegnek, hogy mi lesz, ha az Etiópok felépítik ezt a gátat.
- De mitől félnek? Miért lenne kevesebb a víz Egyiptomban attól, hogy az etiópok gátat építenek?
- Én sem gondoltam rá: évekbe telik, amíg megtelik a víztározó. Tehát nem mindegy, hogy milyen sebességgel töltik meg a víztározót, és addig például a gyapotföldeken dolgozók milliói veszíthetik el a munkájukat. Tehát például arról is folyik most a vita, hogy három év alatt töltsék-e fel a víztározót, vagy tíz év alatt. Ha megtelt, akkor már nincs probléma, bár az is hozzátartozik, hogy azon a hatalmas vízfelületen rengeteg víz el fog párologni. Egyiptom pedig minden cseppet szeretne megmenteni.
- Kávéztál Etiópiában?
- Persze, hiszen Etiópia a megtestesült kávéország. Mindenütt kellemes kávészag van. Maga a kávé szó is Etiópiából származik! Magyarul ugyan v-vel mondjuk, kávénak, de mindenütt másutt f-fel, Kaffa tartomány után. Van is szelfim egy kávéztató szépasszonnyal.
-Az én generációmnak, ha azt halljuk, Etiópia, az éhínség jut elsőnek eszünkbe. Gyerekkorunkban – bármennyire is kínos ez visszanézve – gyakoriak voltak az etióp viccek, amelyekben az ott élők soványságán élcelődtünk. Mi a helyzet most?
-Azt hiszem, 84-85-ben volt a nagy etióp éhínség, már Mengisztu idején, és a „testvéri szocialista országok” próbáltak segíteni – nem sok sikerrel.
Ami a mát illeti: az etiópok minden talpalatnyi termőföldet megművelnek. Ismétlem, minden talpalatnyi földet!
Ami még érdekes, hogy az egy főre jutó szarvasmarhák száma a világon itt az egyik legmagasabb, mégsem láttam sehol legelőt! Láttam, hogy az állatokat folyamatosan, nagy tömegben hajtják az úton, de hogy hova? Meg is kérdeztem. Azt mondják, hogy az út mentén nem rögtön kezdődnek a haszonnövények, hanem hagynak sávokat a legeltetésre.
Egyébként mondok még valami érdekeset. Hihetetlen építkezések folynak, de mindent a kínaiak építenek. Viszont nem láttam kínai munkást. Pedig biztosan vannak. A kínai gazdasági betörés egyik titka, hogy ők helyi munkaerőt is használnak. Építenek házakat, utakat, vasutat… De ez már napi politika.
- Hiába feledkezünk meg a napi politikáról, a napi politika nem feledkezik meg rólunk.
- Hogy ez mennyire igaz, nem sokkal az után, hogy visszajöttem, megjelent egy cikk az Origón, amiben azt írják:
„A semmiből előkerült a bukott kvízprofesszor, és belerúgott Puzsér Róbertbe… A tét nem más, mint a főpolgármester-jelöltség.”
- Indulsz polgármesternek?
- Nem tudok róla.
- Ha már Puzsér szóba került. Valamiért nagyon csípi a szemét a te kvízprofesszorságod.
- Én soha nem neveztem magamat kvízprofesszornak. A Legyen ön is milliomos első néhány adása úgy kezdődött, hogy „…és várja Önöket a stúdióban a kvízprofesszor, Vágó István.” Amint meghallottam, szóltam, hogy vegyék le, de addigra kettő-három kiment adásba. Onnantól kezdve viszont soha, mindig kvízmestert mondtak helyette. Angolul quizmaster, ez a poszt neve. Ez egy licencműsor, én aszerint csináltam mindent. Puzsérnak el is küldtem azt a 2002-ből származó interjút, amelyben visszautasítom a „kvízprofesszorságot”, és kérem, hogy soha ne használják velem kapcsolatban.
Egy régi földvár helyére építették, az egész vidéket védte
Károly nyaralóházai szépen eltartják a családot. Ebben a házban maga a király is megszáll időnként
A helyesírás változott ugyan az elmúlt 371 év alatt, de a lényeg változatlan
Gránitszilárdságú adósságlevél
Lostwithiel, az ősi főváros
Machu Picchu Fotó: Pixabay
Disneyland Fotó: Pixabay
