hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

"Egy egészen különleges nép, kultúra és történelem" – Vágó István etiópiai útjáról mesélt

Kiderült, mi köze van Etiópiának Bob Marley-hez, mit keresett ott Teleki Sámuel, és még mindig látszanak-e az éhínség nyomai.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2018. október 28.

hirdetés

- Aki követi a tevékenységedet a Facebookon, megszokhatta, hogy többnyire a közélet különböző kérdéseire szoktál reflektálni. Viszont néhány hete váratlanul egészen más jellegű posztokat kezdtél közzétenni: Etiópiából „jelentkeztél.”

- Bevallom, ez számomra is egy kísérlet volt. Kíváncsi voltam, hogy amikor nem annyira megosztó közéleti kérdéseket hozok fel, akkor az vajon milyen érdeklődést vált ki. Őszintén megmondom, nem lepett meg az eredmény: sokkal több érdeklődő hozzászólást váltott ki.

- Egyvalaki mégis csak talált benne kifogásolni valót.

- Igen, Kósa András kollégád kifogásolta, hogy minden fotó, amit közöltem, szelfi. Pedig – így ő – ha nem lennék rajta a képeken, akkor is elhinnék, hogy ott vagyok.

- A felvetés jogosnak tűnik: miért lett az összes fotód szelfi, ha nem puszta exhibicionizmusból?

hirdetés

- Nyilván van bennem valamennyi exhibicionizmus, anélkül nem megy az ember médiaszereplőnek. De úgy gondolom, sokkal fontosabb az az aspektus, hogy mit jelent a Facebookon a szelfi, az önszerepeltetés. Először is, az emberek nagy többségének van profilképe a Facebookon, tehát a mondandójukat a saját személyükkel teszik hitelessé. Azok, akik nem a saját fényképüket használják, vagy nincs is fényképük, általában csípős megjegyzéseket is kapnak emiatt. Az is fontos, hogy egy tájról vagy eseményről szóló bejegyzés jóval nagyobb érdeklődést vált ki, ha rajta van valamilyen ismerősünk. Így kicsit mi is részesei leszünk az ott látottaknak.

Egyébként, ha megnézzük a Facebookot, majdnem mindenki mindent egyes szám első személyben fogalmaz meg, ez egy kimondottan személyes megnyilvánulási tér.

Állítólag itt őrzik a frigyládát.

- Azt már tudjuk, miért van Vágó István a fotókon. De miért pont Etiópiában?

- Elsősorban azért, mert nagyon kevés olyan fekete-afrikai ország van, ahová európai ember több-kevesebb biztonsággal elutazhat, márpedig engem Fekete-Afrika nagyon érdekel.

Később derült csak ki, hogy Etiópia sem tartozik ezen országok közé.

- Néhány éve meg is öltek két magyar tudóst.

- Tragikus történet Az egyikük, Fábián Tamás geográfus egy barátom barátja volt. Tehát egyszeres áttételen keresztül a személyes ismerősöm volt. Együtt voltak kint, csak a barátom úgy döntött, nem utazik tovább. Tamás és néhány társa viszont továbbutazott az eritreai határhoz, az Erta Ale vulkánhoz, amely egy egyedülálló természeti jelenség: működő bazaltvulkán. Mi is elég közel jártunk Eritreához, de nem mentünk el a határig, és mivel Etiópia új miniszterelnöke békét kötött az északi szomszéddal, így valamivel biztonságosabb hely lett.

A lényeg, hogy Etiópia ma már mégis csak azok közé az országok közé a fekete-afrikai országok közé tartozik, ahová kisebb rizikó elutazni. Másrészről ez egy egészen különleges nép, kultúra és történelem, miközben úgy tudom, a világ negyedik vagy ötödik legszegényebb országa.

- Mondj egy példát, mitől olyan különleges.

- Nem tudom, tudod-e, hogy Sába királynője meglátogatta Salamon királyt Júdeában. Nota bene: Sába királynőjét hogy hívták?

- Nem tudom.

- Kevesen tudják. Sába a királyság neve volt. Őt magát Makedának hívták. Arról a környékről származik, ma azt mondanánk rá, hogy etióp volt. Elment tehát a bölcs Salamonhoz Jeruzsálembe, ahol teherbe esett. Visszajött a szülőhazájába, és életet adott Menelik királynak, az ő leszármazottjának tekintette magát Hailé Szelasszié császár. Tehát az etióp császárok Szelassziéig bezárólag bibliai uralkodókig vezették vissza a családfájukat. Ennek következtében először áttértek a zsidó hitre, mígnem keletről jött kilenc misszionárius (a Kilenc Szent), akik áttérítették őket a keresztény vallásra.

Tehát Etiópia az egyik legrégibb keresztény ország. Ez egy csodálatos történet!

Továbbmegyek. Amikor Jeruzsálemet kifosztották, akkor a frigyládát állítólag elhozták Etiópiába. Ez a frigyláda ott van Akszúmban, amely valamikor Etiópia egyik fővárosa volt. Nem tudom, tudod-e, mi az a frigyláda.

- Persze.

- Az olvasóid nem biztos, hogy tudni fogják.

- Ha máshonnan nem, Az elveszett frigyláda fosztogatóiból tudhatják.

- Mindenesetre azért mondjuk el, hogy a frigyládában a legenda szerint a mózesi kőtáblákat tartják. Tehát azt állítják, hogy az akszúmi Miasszonyunk Sioni Mária Templomban őrzik a frigyládát. Azért nem mondom, hogy ezt élő ember nem látta, mert ha tényleg ott van, akkor egy ember mindig látja. Az a szerzetes, akit kiválasztanak arra a célra, hogy őrizze a frigyládát. Ha kiválasztották, akkor ő bemegy a frigyládához, de a templom területét soha többé nem hagyhatja el. Ezt ők vallási meggyőződésből vállalják.

Rajta kívül azonban senki nem tekintheti meg, még Etiópia ortodox pátriárkája sem.

Ez egy másik olyan eleme Etiópiának, ami elég különlegesnek mondható.

- Mennyi időt töltöttél ott?

- 12 napot. Nagyon sok táját bejártuk. Sajnálom, hogy nem hosszabbítottam meg még négy-öt nappal, mert elmehettem volna az Omo-völgybe, ahol sok különböző törzs lakik, például a tányérajkúak. Néhányan a csoportból folytatták az utat, és mutattak fényképeket. Borzasztóan bánom, hogy nem tartottam velük...

De büszkén, vagy talán némileg szerénytelenül azt mondhatom, hogy a világ turisztikailag fontosabb részeit ezzel ki is végeztem.

- Magyarokat nem találtál Etiópiában?

Az egyik barátomnak van egy blogja, a „Magyar emlékek a nagyvilágban”. Nagyon gazdag gyűjtemény, mindenkinek ajánlom a figyelmébe. Amikor külföldön vagyok, mindig megkér engem – ahogy nyilván minden ismerősét –, hogy derítsem fel a helyi magyar emlékeket, és fényképezzem le őket. Neki „köszönhetem”, hogy Madagaszkáron kiraboltak és elvitték a fényképezőgépemet, mert éppen Benyovszky Móric emlékhelyeit fényképeztem... De Etiópiában sajnos egyetlen magyar emlékkel sem találkoztam. Akinek lehetne ott emlékműve vagy -táblája, az Teleki Sámuel, aki felfedezte az etióp határ melletti Rudolf- és Stefánia-tavat, valamint a róla elnevezett Teleki-vulkánt. De már nem is úgy hívják őket, és Telekinek sincs semmilyen emléktáblája.

- A magyar villamosokat sem találtad meg?

Nem, igaz, semmilyen villamost nem láttam, vidéken még személyautót sem. De még valamit el akarok mesélni. Etiópia legjelentősebb propagandistái a világban a rasztafarik, élükön Bob Marley-val. Etiópiában most az amhara a hivatalos nyelv, de régebben ge’ez nyelven beszéltek. Tehát az ősi ge’ez nyelven Hailé Szelasszié azt jelenti, hogy „a szentháromság hatalma”. Ez nyilván egy felvett név. Őt eredetileg Tafari Makkonennek hívták. Herceg volt. A nagyherceget úgy mondják ge’ez nyelven, hogy rasz. Tehát az volt a megszólítása, hogy Rasz Tafari, azaz Tafari Nagyherceg. Hogy került a kultusza Jamaicába? A harmincas években lett Szelasszié császár. Egy fekete császár, aki a bibliai népektől vezeti le magát.

És volt egy jamaikai ideológus, Marcus Mosiah Garvey, aki feltette a kérdést: miből következik az, hogy Jézus fehér volt? Miért ne lehetett volna fekete?

Hiszen itt van egy fekete, aki Salamontól vezeti le a családfáját, akárcsak Jézus.

- Igen, Dávidig vezeti vissza a Biblia Jézus családfáját.

- Igen, Salamon pedig Dávid fia. Tehát azt mondta, hogy itt van egy fekete császár. És azt is látta, hogy a feketék meg tudják választani a saját vezetőjüket. Ezért elkezdte népszerűsíteni Szelassziét, ami odáig fajult, hogy a rasztafarik egyenesen isten földi megtestesülésének tartják. A rasztafarik hajviselete, a népszerű raszta frizura is a négusé, az etióp uralkodóé. Ennek következtében Etiópiában Bob Marley nagyon népszerű. A Tuc-tucok oldalán, a falragaszokon, mindenütt szerepel.

Afrika legmagasabban lévő kocsmája...
...3400 méter magasan.

Szelasszié sírja...

...és őrzője

- A Nílus forrásánál jártál?

- Két Nílus-ág van, melyek egyesülnek Kartúmnál, Szudánban: a Kék-Nílus és a Fehér-Nílus. Etiópiában a Kék-Nílus ered, ami abban az értelemben nem is igazi forrás, hogy nem a földből bugyog elő, hanem a Tana-tóból folyik ki. Épp ezért hihetetlen vízmennyiséggel indul a Nílus, olyannyira, hogy nem túl messze onnan már van egy fantasztikus vízesése is. Ugyanakkor a Nílusnak nagyon kevés mellékfolyója van.

Tehát ha odafent elzárják a vizet, akkor Egyiptom a szó szoros értelmében szomjan hal.

Az etiópok most építenek egy hatalmas duzzasztógátat a Nílusra. Az egyiptomiak és a szudániak pedig rettegnek, hogy mi lesz, ha az Etiópok felépítik ezt a gátat.

- De mitől félnek? Miért lenne kevesebb a víz Egyiptomban attól, hogy az etiópok gátat építenek?

- Én sem gondoltam rá: évekbe telik, amíg megtelik a víztározó. Tehát nem mindegy, hogy milyen sebességgel töltik meg a víztározót, és addig például a gyapotföldeken dolgozók milliói veszíthetik el a munkájukat. Tehát például arról is folyik most a vita, hogy három év alatt töltsék-e fel a víztározót, vagy tíz év alatt. Ha megtelt, akkor már nincs probléma, bár az is hozzátartozik, hogy azon a hatalmas vízfelületen rengeteg víz el fog párologni. Egyiptom pedig minden cseppet szeretne megmenteni.

- Kávéztál Etiópiában?

- Persze, hiszen Etiópia a megtestesült kávéország. Mindenütt kellemes kávészag van. Maga a kávé szó is Etiópiából származik! Magyarul ugyan v-vel mondjuk, kávénak, de mindenütt másutt f-fel, Kaffa tartomány után. Van is szelfim egy kávéztató szépasszonnyal.

-Az én generációmnak, ha azt halljuk, Etiópia, az éhínség jut elsőnek eszünkbe. Gyerekkorunkban – bármennyire is kínos ez visszanézve – gyakoriak voltak az etióp viccek, amelyekben az ott élők soványságán élcelődtünk. Mi a helyzet most?

-Azt hiszem, 84-85-ben volt a nagy etióp éhínség, már Mengisztu idején, és a „testvéri szocialista országok” próbáltak segíteni – nem sok sikerrel.

Ami a mát illeti: az etiópok minden talpalatnyi termőföldet megművelnek. Ismétlem, minden talpalatnyi földet!

Ami még érdekes, hogy az egy főre jutó szarvasmarhák száma a világon itt az egyik legmagasabb, mégsem láttam sehol legelőt! Láttam, hogy az állatokat folyamatosan, nagy tömegben hajtják az úton, de hogy hova? Meg is kérdeztem. Azt mondják, hogy az út mentén nem rögtön kezdődnek a haszonnövények, hanem hagynak sávokat a legeltetésre.

Egyébként mondok még valami érdekeset. Hihetetlen építkezések folynak, de mindent a kínaiak építenek. Viszont nem láttam kínai munkást. Pedig biztosan vannak. A kínai gazdasági betörés egyik titka, hogy ők helyi munkaerőt is használnak. Építenek házakat, utakat, vasutat… De ez már napi politika.

- Hiába feledkezünk meg a napi politikáról, a napi politika nem feledkezik meg rólunk.

- Hogy ez mennyire igaz, nem sokkal az után, hogy visszajöttem, megjelent egy cikk az Origón, amiben azt írják:

„A semmiből előkerült a bukott kvízprofesszor, és belerúgott Puzsér Róbertbe… A tét nem más, mint a főpolgármester-jelöltség.”

- Indulsz polgármesternek?

- Nem tudok róla.

- Ha már Puzsér szóba került. Valamiért nagyon csípi a szemét a te kvízprofesszorságod.

- Én soha nem neveztem magamat kvízprofesszornak. A Legyen ön is milliomos első néhány adása úgy kezdődött, hogy „…és várja Önöket a stúdióban a kvízprofesszor, Vágó István.” Amint meghallottam, szóltam, hogy vegyék le, de addigra kettő-három kiment adásba. Onnantól kezdve viszont soha, mindig kvízmestert mondtak helyette. Angolul quizmaster, ez a poszt neve. Ez egy licencműsor, én aszerint csináltam mindent. Puzsérnak el is küldtem azt a 2002-ből származó interjút, amelyben visszautasítom a „kvízprofesszorságot”, és kérem, hogy soha ne használják velem kapcsolatban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Simontornyán látható Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

Lakótoronynak épült a 13. században, a törökök katonai célra használták, majd reneszánsz kastéllyá alakították a sok mindent megélt épületet.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 16.

hirdetés

A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.

A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.

A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.

A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.

hirdetés

Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán

kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.

Simontornyán a – járvány elmúltával –

érdemes a vár környékét is bejárni.

A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.

A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: