Bő féléves hibernáció után április végén, május elején kezdett el éledezni a turizmus és a vendéglátás a fővárosban: először a teraszok nyithattak meg, majd az éttermek belső terei is, a szállodák újra fogadhatnak turistákat, néhány hete pedig a zenés-táncos rendezvényeket is engedélyezték.

Bár szinte már olyan, mintha újra normális életünk lenne, az iparágnak sokkal több időre lesz szüksége, hogy kiheverje az elmúlt egy és negyed év megpróbáltatásait.

„A január és április közötti időszak elég egyhangúan telt, vártuk az oltáshoz kapcsolódó könnyítések életbe lépését” – meséli Galla Gergő, a 179 szobás Barceló Budapest igazgatója, akivel utoljára év eleji cikkünkben beszélgettünk.

Végül május 20-án nyitottak újra, de a felkészülést már hetekkel korábban megkezdték. Vendégük egyelőre nem sok van, nagyon érezni, hogy a külföldi turisták még nem tértek vissza.

Az egyetlen fényt az alagút végén a foci Eb hazai meccseinek időszaka jelenti: arra a nagyjából nyolc napra annyi foglalás érkezett, ami már üzletileg is értelmezhető. Előtte és utána viszont a Budapesten jelenleg általánosnak mondható 0 és 10 százalék között mozog a kihasználtságuk.

A szektorban mindenki más is az Európa-bajnokságra épít, Galla Gergő elmondása szerint az összes olyan szálloda ki fog nyitni – legkésőbb a napokban –, ahol adottak ehhez a személyzeti és logisztikai feltételek.

Nagyon bíznak benne, hogy mire véget ér az Eb, kikristályosodik az EU-s védettségi igazolások rendszere, és így legalább az unión belül – illetve azokból az országokból, akikkel kétoldalú megállapodást kötöttünk – elhárul az akadály a szabad mozgás elől.

Ha így történik, az valamennyire megmentheti a nyarat, a 2019-es állapotok azonban még legjobb esetben is messze lesznek.

– mondja az igazgató, aki szerint reálisan leghamarabb 2022 márciusára állhat vissza a járvány előtti szint.

A minimálisra csökkentett dolgozói létszámot áprilisban kezdték el növelni. Azóta több lépcsőben, kellő óvatossággal vesznek fel új kollégákat, mindig csak annyit, amennyire feltétlenül szükség van a zökkenőmentes működéshez. Azt viszont megjósolni se merné, mikor érhetik el a járvány előtti létszámot.

A toborzás egyébként könnyebben megy, mint amire számított: rengeteg önéletrajzot kapnak, bár a tapasztalattal akadnak problémák. Vezetői pozíciókra erős a kínálat, recepciósnak, szakácsnak vagy felszolgálónak viszont nagyon sokan jelentkeznek olyanok is, akik előtte teljesen más területen dolgoztak.

A pályaelhagyók arányát is nehéz megbecsülni: van olyan korábbi alkalmazottjuk, aki az állásinterjún azt mondta, bármit megtenne azért, hogy újra szállodában dolgozhasson (ugyanis jobb híján egy gyorsétteremben tudott elhelyezkedni), mások viszont nagyon jól megvannak a jelenlegi helyükön.

Galla Gergő a fentiekkel együtt úgy látja, a június-júliusra szükséges néhány embert meg fogják találni kompromisszumok nélkül, a továbbiakon pedig egyelőre nem gondolkodik.

„A házhoz szállítós időszak épphogy csak a túléléshez volt elég, a személyzetet is minimálisra csökkentettük. A forgalmunk mára eléri a járvány előtti időszak kétharmadát, ami jelentős előrelépés, de az ideálistól még messze van” – meséli Sík András, aki több mint három évtizede dolgozik a vendéglátásban, jelenleg a Semmi Extra éttermek gasztronómiai tanácsadójaként.

Szerinte komoly probléma, hogy sok ember még beoltva is fél zárt helyre menni, ha pedig a társaság egyik fele rendelkezik védettségi igazolvánnyal, a másik viszont nem, szolidaritásból inkább mindannyian kint maradnak.

„Nagyon sok lemondás volt emiatt. Persze a teraszon leülhetnek, de rossz idő esetén ez sem opció. És legyünk őszinték, az időjárás eddig nem igazán volt kegyes hozzánk” – teszi hozzá.

A külföldiek elmaradása is érzékeny veszteség, a turizmusból származó vendégkör még egyáltalán nem tért vissza, pedig békeidőben a teljes forgalom akár harmadát is ők tették ki. A fentiek miatt a legfontosabb feladat most az, hogy minden energiát és marketing-tevékenységet a hazai vendégek bevonzására fordítsanak.

Abban ő is bízik, hogy a foci Eb idején valamennyivel nőni fog a forgalmuk – a tervek szerint mindkét étteremben kivetítőn is követni lehet majd a meccseket –, az olimpia alatt hasonlóképp, de ez még mindig kevesebb, mint két hónapot tesz ki összesen.

Ezután kezdődhetett a toborzás, amit különösen nehézzé tett, hogy sok hely irreálisan magas bérekkel vonzza magához az embereket még akkor is megígérik, ha pontosan tisztában vannak vele, hogy csak pár hónapig tudják majd kigazdálkodni.

A fizetés pedig sokakat elcsábít, így nem marad tapasztalt munkaerő a kevesebb, cserébe stabil pénzt fizető éttermeknek. Sík András szerint ez a lufi néhány hónapon belül ki fog pukkanni, akkor pedig felszabadul az inkorrekt eszközökkel elcsábított munkaerő.

„Legkésőbb ősztől alighanem velük is tudunk már dolgozni, persze ilyenkor felmerül a kérdés, érdemel-e még egy esélyt valaki azok után, hogy egyszer már cserbenhagyott” – fogalmaz.

Úgy becsüli, a belvárosban a bérelt helyiségben működő éttermek 30-40 százaléka is bezárhatott, tehát ennyien adták vissza a bérleti jogot. Akinek saját tulajdonú ingatlanja van, valamivel könnyebb a helyzete, közülük viszont akár minden második is a kivárásra játszhat.

– jósolja, hozzátéve: ő már most tud olyan étteremről, amiből utazási iroda, vagy épp ruhabolt lett.

Sík András szerint a mostani helyzet mutathatja meg, kik azok, akik megfelelő szakmai felkészültség nélkül, pusztán a turisztikai boomra alapozva nyitottak éttermet a járvány előtt – alighanem közülük kerül majd ki a végleg bezáró helyek többsége.

„Rettentően nehéz volt a novembertől áprilisig tartó időszak, nekünk már a legelején el kellett engednünk szinte mindenkit” – mondja Zsendovits Ábel, a Szimpla ügyvezetője, hozzátéve: inkább nem részletezné, mennyire volt életszerű a bértámogatási rendszer a hazai viszonyok között, ahol rengetegen minimálbérre vannak csak bejelentve.

A bizonytalanság volt a leginkább idegörlő: a kormánykommunikáció folyamatosan arra épült, hogy már csak néhány hét és jobb lesz a helyzet, holott valójában egyre csak romlott. Emiatt még a pesszimistábbak is korábbi nyitásban reménykedtek, mint ami végül megvalósult.

A Szimpla forgalma a 2019-es tavaszi időszaknak legfeljebb 8-10 százaléka lehet most, de a bulinegyed többi helye sincs könnyebb helyzetben. Akiknek nincs teraszuk, eleve hátrányból indulnak, de a szokatlanul hideg május miatt a többiek sem lehettek eddig felhőtlenül boldogok. Olyan is előfordult, hogy valaki kinyitott, majd rövid idő múlva inkább újra bezárt.

Zsendovits szerint a szórakozóhelyek, kocsmák legfeljebb negyede vagy harmada lehet most nyitva a kerületben, és ők is jórészt csak a csütörtöktől szombatig tartó időszakra fókuszálnak.

Az időjárás ezután sem kecsegtet sok reménnyel, hiszen a hűvös idő után egyik pillanatról a másikra berobbant a nyár, amikor az emberek inkább menekülnek a városból. Ezt az időszakot mindig is a turisták tartották el, nekik viszont egyelőre csak töredékük tért vissza.

A Szimpla ügyvezetője úgy látja, egyelőre csak néhány digitális nomád és ismerősöket látogató autós turista jár Budapesten, a légiforgalom még elenyésző. Az európai fiatalok főként olyan országokból jönnek, ahol még nem oldották fel a korlátozásokat, bár ebben lassacskán a többiek is felzárkóznak hozzánk, így ez az előny se sokáig tarthat már ki.

Nagy kérdés, hogy az Európa-szerte elmaradó fesztiválok közönsége – vagyis leginkább a bulizni vágyó húszas-harmincas korosztály – mihez kezd a szabadidejével, eljönnek-e például Budapestre úgy is, hogy nem lesz Sziget.

A Szimpla mostani 8-10 százalékos forgalma Zsendovits szerint jó esetben talán 20-ra mehet fel a nyári hónapokban, a járvány előtti állapot leghamarabb ősz közepén állhat helyre – persze csak akkor, ha megússzuk a negyedik hullámot. A következő tavasz pedig talán már tényleg hasonlítani fog a 2019-esre.

Ebből viszont jóval kevesebben profitálnak majd: a bulinegyed helyeinek több mint fele elvérezhetett. Jó kérdés, hosszabb távon mennyien nyitnak újra, egyelőre azonban biztos, hogy sokkal kisebb lesz a felhozatal, mint amit a járvány előtt megszokhattunk.