hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Budapest, te csodás... Indiából

Milyen város Budapest, egy év ázsiai távollét után? Messze kell-e ahhoz menni, hogy értékelni tudjuk mindazt, amit nyújtani tud nekünk? Lehet, hogy nem is látjuk, hogy mennyi értéke van, mert természetesnek vesszük? Miként látja egy utazó páros a hazai fővárost több ezer kilométerről?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2012. szeptember 19.

hirdetés

Milyen város Budapest, egy év ázsiai távollét után? Messze kell-e ahhoz menni, hogy értékelni tudjuk mindazt, amit nyújtani tud nekünk? Lehet, hogy nem is látjuk, hogy mennyi értéke van, mert természetesnek vesszük? Miként látja egy világutazó pár a hazai fővárost több ezer kilométerről?

A 360fokbringa.hu írása

Ne mindig a még „fejlettebb” nyugat felé figyeljünk és vágyakozzunk, hanem értékeljük és örüljünk annak, ami van. Szóval jöjjön Budapest bemutatása, egy év Ázsiában való kóborlás után. Mivel az elmúlt fél évet az indiai szubkontinensen töltöttük, az összehasonlítás főleg az itteni (indiai) városokkal fog történni, azok közül is a legmocskosabbakkal, hogy érezzétek a különbséget! ;)

Budapesten vannak járdák! Mindenütt, vagy legalábbis nagyon nehéz olyan helyet találni, ahol nincs. Lehet, hogy néhol szűk, lehet hogy ráparkolnak az autók, és rászarnak a kutyák, de van, és így nem kell a forgalomban sétálni! Nyugodtan sétálhatsz, nem kell azt lesned és fülelned, hogy mikor, honnan jön egy nagy busz dudálva, ami azonnal és hangosan akarja magának az út azon részét, amin te épp sétálsz.

Van közvilágítás is, és az áramszünetek nagyon ritkák, így nem olvadnak le a hűtők és nem kell drága aksikra meg generátorokra költeni.

Van csatorna, nincs sár az utakon, se az utcát teljes egészében beborító pocsolya, vagy ha van is, az nagyon ritka, és biztos, hogy a hírekbe kerül.

A tömegközlekedés nagyon fejlett és kiterjedt, a járatok sűrűn járnak, még metró is van és sok villamos pálya meg éjszakai buszjáratok. A járatok viszonylag tiszták, és sosincs igazán nagy tömeg rajtuk, talán csak reggelente a metrón, de az sem mérhető igazán az itteni tömeghez.

A budapesti tömegközlekedés ugyan drága, de sokszor fizeti a munkahely, vagy ha nem, még mindig ott van az opció, hogy egy-két havibérlet árából valamelyik műhelyben egy pompás városi bringát rakassunk össze magunknak, amivel aztán szabadon és ingyen szelhetjük az utakat, gyorsan, egészségesen és hatékonyan! Ehhez még rengeteg bringasávunk és bringautunk is van, de az utak sem veszélyesek, ha odafigyelünk.

A forgalomra, az rettentő fejlett! Vannak sávok az utakon, és az autók indexelnek, nem dudálnak, vagy legalábbis nagyon ritkán, csak akkor, ha valami veszély van, vagy valaki barom volt. Csak balról előznek a járművek, nem cikáznak össze-vissza, és minden járművön van tükör, mindkét oldalt. Ezeket használjuk kanyarodásnál és sávváltásnál, nem pedig a dudát, így nincsen őrületes zaj a városban.

Az emberek hallják egymás szavát az utcán, és nem fáj a fülnek különösebben a forgalom zaja. A kereszteződésekben működik a közlekedési lámpa, úgy értve, hogy van és az autósok figyelnek rá, és megállnak, és a gyalogosok többsége is csak akkor lép le a járdára, amikor a lámpa szerint neki szabad. Van mindenütt zebra és működik a jobbkézszabály is, a közlekedésben résztvevők túlnyomó többsége szabálykövető.

Minden motorikus járművön van rendszám, ami szabványos, és amit az okmányirodában kell kiváltani jó pénzért. Bizony, nálunk nem festheted magad a rendszámod, és nem lehet egyedi, csak egy féle „betűtípus”-t használnak! :)

Nincsenek háromkerekű kétszemélyes tetős riksák – nem is férnénk el rajtuk ketten, mert sokan közülünk nem vagyunk olyan vékonyak, mint itt Ázsiában.

Az emberek az utcán általában rohannak, sietnek valahová, már csak ezért sem állnak bámészkodni. Az utca nem annyira az élet színtere, mint itt Ázsiában, vannak a belvárosban sétálóutcák és terek, de az utca a legtöbb helyen inkább csak arra való, hogy rajta keresztül eljuss A-ból B-be, annak ellenére, hogy nálunk az utcák jóval nyugodtabbak és élhetőbbek, mint ázsiai társaik.

Mindenütt van vezetékes víz, és ez a csapvíz igaz, hogy klórozott, de iható.

Az utcák nagyon tiszták, kevés helyen látni szemetet, sehol nincsenek szeméthegyek, se különösebb mocsok, az utcákat utcaseprők, utcagépek takarítják, és ún. kukákba gyűjtik az emberek a háztartások szemetét, és ezeket a kukákat minden héten kiüríti egy kukásautó. Nincs reggeli szemétégetés, csak a faleveleket égetjük el, azt is csak ott és akkor, amikor szabad.


Budapest nagyon nagy részén gáz is van! Na nem ám palackokban, hanem csőben! Csőben jön a gáz, bele a házadba, be tűzhelybe, meg a vízmelegítőbe! Nem kell ám a teherriksával messzi menni a fáért, vagy megvásárolni azt és a bringa csomagtartójának két széléről is le lehet szerelni a kampókat, nincs szükség többé rá, hogy odaakasszuk a gázpalackokat!

Szennyvízcsatorna is sok helyen van, méghozzá fedett! Nem hogy fedett, mélyen a föld alatt megy, gondosan megtervezett csőrendszerben, nem is látjuk, nem is szagoljuk. Budapesten sehol sincs olyan, hogy az út két szélén, az úttest és a házfalak között egy kis betonvályúban folyik a szennyvíz, a sűrűn betonozott belvárosi részeken ez a csatorna rendszer olyan nagy kapacitású, hogy még az esővizet is képes elvezetni.

Van mindenütt vezetékes telefonra lehetőség, mert a hálózat még azelőtt kiépült, hogy a mobilhálózatok megjelentek volna. Az sms-ek azonnal megérkeznek, a mobilhálózatok szinte sohase terheltek. A mobilnet hasít és kábellel olyan elképesztő sebességet kaphatunk, amivel teljes filmeket akár percek alatt letölthetünk. Szóval minden sima, és gyors!

Nézzük a szórakozást és az étkeket! A lehetőségek száma szinte végtelen… Már-már zavarba ejtően sok mindent tudunk csinálni a városban: kocsmák, szórakozóhelyek, mozik, színházak, szóval van rengeteg minden. És az éttermek: hány féle ételt lehet kapni? Nem ám mindenütt csak rizs, meg roti, hal, meg csirke, dál, és néhány zöldség van, hanem ezermillió féle étel.

Senki sem eszik kézzel, mindenki kést, villát és kanalat használ, csak a csirkecombot meg a gyorskaját fogjuk meg kézzel. Még rendelhetsz is, házhoz viszik az ételt! Klikkelsz az interneten, és nem telik el egy óra, csöngetnek és ott áll a muki bukósisakban a pizzáddal, pont, ahogy kérted!

Micsoda könnyed élet, micsoda kényelem… Áhh… Ezt most hagyom abba, mert ahogy már többször írtuk, nálunk a honvágy legerősebben a gyomron át jön.

A szüleimet fel tudom hívni skype-on, a barátaimmal is tudok néha beszélni, jó tudom, ez még közel sem ugyanaz, mint meginni velük egy sört, de mégis… Ételt azt nem tudok iderendelni. Egy éve nem ettem rendes kenyeret, olyat, ami otthon van, aminek ropogós a széle, és puha a közepe! :)

Még regényt lehetne írni a különbségekről, de a lényeg annyi, hogy Budapest egy élhető, szerethető város, nagyon fejlett infrastruktúrával és közlekedéskultúrával.

Ott van nekünk még a Budai-hegység is, ha valakinek még egy ilyen szép, rendezett, csendes városból is elege lenne, elég felszállnia egy buszra, vagy villamosra, aminek a túlsó végállomásáról sétálva pár kilométer után már a „hegy” túloldalán tudhatja magát, ahol a városnak már se bűze, se zaja, kint vagy a természetben.

Közoktatás, közegészségügy: Elképesztő! Hihetetlen színvonal, mind a két területen! A gyógyszertáraknak ajtaja van, és odabent le tudsz ülni, amíg vársz a sorodra…

Az iskolákban a színvonal mindenütt elég jó. A suli ingyenes, és ha jól tanulsz, az egyetem is az, sőt még ösztöndíjat is kaphatsz! Szóval egy fiatalnak, ha viszonylag normális családba született, az ázsiai viszonyokhoz képest szinte korlátlanok a lehetőségei.

Budapest egy gyönyörű város, ezt akkor tapasztaltam meg igazán, amikor elkezdtem vendégeket fogadni. Szinte eufóriában jöttek este haza, hogy milyen csoda szép volt, és mennyire élvezték.

Ha tetszett az írás, nyomj egy lájkot!



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Simontornyán látható Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

Lakótoronynak épült a 13. században, a törökök katonai célra használták, majd reneszánsz kastéllyá alakították a sok mindent megélt épületet.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 16.

hirdetés

A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.

A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.

A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.

A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.

hirdetés

Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán

kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.

Simontornyán a – járvány elmúltával –

érdemes a vár környékét is bejárni.

A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.

A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: