Budapest, te csodás... Indiából
Milyen város Budapest, egy év ázsiai távollét után? Messze kell-e ahhoz menni, hogy értékelni tudjuk mindazt, amit nyújtani tud nekünk? Lehet, hogy nem is látjuk, hogy mennyi értéke van, mert természetesnek vesszük? Miként látja egy világutazó pár a hazai fővárost több ezer kilométerről?
A 360fokbringa.hu írása
Ne mindig a még „fejlettebb” nyugat felé figyeljünk és vágyakozzunk, hanem értékeljük és örüljünk annak, ami van. Szóval jöjjön Budapest bemutatása, egy év Ázsiában való kóborlás után. Mivel az elmúlt fél évet az indiai szubkontinensen töltöttük, az összehasonlítás főleg az itteni (indiai) városokkal fog történni, azok közül is a legmocskosabbakkal, hogy érezzétek a különbséget! ;)
Budapesten vannak járdák! Mindenütt, vagy legalábbis nagyon nehéz olyan helyet találni, ahol nincs. Lehet, hogy néhol szűk, lehet hogy ráparkolnak az autók, és rászarnak a kutyák, de van, és így nem kell a forgalomban sétálni! Nyugodtan sétálhatsz, nem kell azt lesned és fülelned, hogy mikor, honnan jön egy nagy busz dudálva, ami azonnal és hangosan akarja magának az út azon részét, amin te épp sétálsz.
Van közvilágítás is, és az áramszünetek nagyon ritkák, így nem olvadnak le a hűtők és nem kell drága aksikra meg generátorokra költeni.
Van csatorna, nincs sár az utakon, se az utcát teljes egészében beborító pocsolya, vagy ha van is, az nagyon ritka, és biztos, hogy a hírekbe kerül.
A tömegközlekedés nagyon fejlett és kiterjedt, a járatok sűrűn járnak, még metró is van és sok villamos pálya meg éjszakai buszjáratok. A járatok viszonylag tiszták, és sosincs igazán nagy tömeg rajtuk, talán csak reggelente a metrón, de az sem mérhető igazán az itteni tömeghez.
A budapesti tömegközlekedés ugyan drága, de sokszor fizeti a munkahely, vagy ha nem, még mindig ott van az opció, hogy egy-két havibérlet árából valamelyik műhelyben egy pompás városi bringát rakassunk össze magunknak, amivel aztán szabadon és ingyen szelhetjük az utakat, gyorsan, egészségesen és hatékonyan! Ehhez még rengeteg bringasávunk és bringautunk is van, de az utak sem veszélyesek, ha odafigyelünk.
A forgalomra, az rettentő fejlett! Vannak sávok az utakon, és az autók indexelnek, nem dudálnak, vagy legalábbis nagyon ritkán, csak akkor, ha valami veszély van, vagy valaki barom volt. Csak balról előznek a járművek, nem cikáznak össze-vissza, és minden járművön van tükör, mindkét oldalt. Ezeket használjuk kanyarodásnál és sávváltásnál, nem pedig a dudát, így nincsen őrületes zaj a városban.
Az emberek hallják egymás szavát az utcán, és nem fáj a fülnek különösebben a forgalom zaja. A kereszteződésekben működik a közlekedési lámpa, úgy értve, hogy van és az autósok figyelnek rá, és megállnak, és a gyalogosok többsége is csak akkor lép le a járdára, amikor a lámpa szerint neki szabad. Van mindenütt zebra és működik a jobbkézszabály is, a közlekedésben résztvevők túlnyomó többsége szabálykövető.
Minden motorikus járművön van rendszám, ami szabványos, és amit az okmányirodában kell kiváltani jó pénzért. Bizony, nálunk nem festheted magad a rendszámod, és nem lehet egyedi, csak egy féle „betűtípus”-t használnak! :)
Nincsenek háromkerekű kétszemélyes tetős riksák – nem is férnénk el rajtuk ketten, mert sokan közülünk nem vagyunk olyan vékonyak, mint itt Ázsiában.
Az emberek az utcán általában rohannak, sietnek valahová, már csak ezért sem állnak bámészkodni. Az utca nem annyira az élet színtere, mint itt Ázsiában, vannak a belvárosban sétálóutcák és terek, de az utca a legtöbb helyen inkább csak arra való, hogy rajta keresztül eljuss A-ból B-be, annak ellenére, hogy nálunk az utcák jóval nyugodtabbak és élhetőbbek, mint ázsiai társaik.
Mindenütt van vezetékes víz, és ez a csapvíz igaz, hogy klórozott, de iható.
Az utcák nagyon tiszták, kevés helyen látni szemetet, sehol nincsenek szeméthegyek, se különösebb mocsok, az utcákat utcaseprők, utcagépek takarítják, és ún. kukákba gyűjtik az emberek a háztartások szemetét, és ezeket a kukákat minden héten kiüríti egy kukásautó. Nincs reggeli szemétégetés, csak a faleveleket égetjük el, azt is csak ott és akkor, amikor szabad.
Budapest nagyon nagy részén gáz is van! Na nem ám palackokban, hanem csőben! Csőben jön a gáz, bele a házadba, be tűzhelybe, meg a vízmelegítőbe! Nem kell ám a teherriksával messzi menni a fáért, vagy megvásárolni azt és a bringa csomagtartójának két széléről is le lehet szerelni a kampókat, nincs szükség többé rá, hogy odaakasszuk a gázpalackokat!
Szennyvízcsatorna is sok helyen van, méghozzá fedett! Nem hogy fedett, mélyen a föld alatt megy, gondosan megtervezett csőrendszerben, nem is látjuk, nem is szagoljuk. Budapesten sehol sincs olyan, hogy az út két szélén, az úttest és a házfalak között egy kis betonvályúban folyik a szennyvíz, a sűrűn betonozott belvárosi részeken ez a csatorna rendszer olyan nagy kapacitású, hogy még az esővizet is képes elvezetni.
Van mindenütt vezetékes telefonra lehetőség, mert a hálózat még azelőtt kiépült, hogy a mobilhálózatok megjelentek volna. Az sms-ek azonnal megérkeznek, a mobilhálózatok szinte sohase terheltek. A mobilnet hasít és kábellel olyan elképesztő sebességet kaphatunk, amivel teljes filmeket akár percek alatt letölthetünk. Szóval minden sima, és gyors!
Nézzük a szórakozást és az étkeket! A lehetőségek száma szinte végtelen… Már-már zavarba ejtően sok mindent tudunk csinálni a városban: kocsmák, szórakozóhelyek, mozik, színházak, szóval van rengeteg minden. És az éttermek: hány féle ételt lehet kapni? Nem ám mindenütt csak rizs, meg roti, hal, meg csirke, dál, és néhány zöldség van, hanem ezermillió féle étel.
Senki sem eszik kézzel, mindenki kést, villát és kanalat használ, csak a csirkecombot meg a gyorskaját fogjuk meg kézzel. Még rendelhetsz is, házhoz viszik az ételt! Klikkelsz az interneten, és nem telik el egy óra, csöngetnek és ott áll a muki bukósisakban a pizzáddal, pont, ahogy kérted!
Micsoda könnyed élet, micsoda kényelem… Áhh… Ezt most hagyom abba, mert ahogy már többször írtuk, nálunk a honvágy legerősebben a gyomron át jön.
A szüleimet fel tudom hívni skype-on, a barátaimmal is tudok néha beszélni, jó tudom, ez még közel sem ugyanaz, mint meginni velük egy sört, de mégis… Ételt azt nem tudok iderendelni. Egy éve nem ettem rendes kenyeret, olyat, ami otthon van, aminek ropogós a széle, és puha a közepe! :)
Még regényt lehetne írni a különbségekről, de a lényeg annyi, hogy Budapest egy élhető, szerethető város, nagyon fejlett infrastruktúrával és közlekedéskultúrával.
Ott van nekünk még a Budai-hegység is, ha valakinek még egy ilyen szép, rendezett, csendes városból is elege lenne, elég felszállnia egy buszra, vagy villamosra, aminek a túlsó végállomásáról sétálva pár kilométer után már a „hegy” túloldalán tudhatja magát, ahol a városnak már se bűze, se zaja, kint vagy a természetben.
Közoktatás, közegészségügy: Elképesztő! Hihetetlen színvonal, mind a két területen! A gyógyszertáraknak ajtaja van, és odabent le tudsz ülni, amíg vársz a sorodra…
Az iskolákban a színvonal mindenütt elég jó. A suli ingyenes, és ha jól tanulsz, az egyetem is az, sőt még ösztöndíjat is kaphatsz! Szóval egy fiatalnak, ha viszonylag normális családba született, az ázsiai viszonyokhoz képest szinte korlátlanok a lehetőségei.
Budapest egy gyönyörű város, ezt akkor tapasztaltam meg igazán, amikor elkezdtem vendégeket fogadni. Szinte eufóriában jöttek este haza, hogy milyen csoda szép volt, és mennyire élvezték.
Ha tetszett az írás, nyomj egy lájkot!
