A belföldi nyaralás egyre népszerűbb, mi is ennek hódoltunk. Kőszegen töltöttünk egy hetet és felfedeztük a régió szépségeit. Látnivalókban és finom ételekben arrafelé nincs hiány. Képes beszámolónkból megtudhatjátok, mit érdemes megnézni.

Gerlachfalvy Réka képes beszámolója

Kőszeg és környéke mindig kedvelt turistacélpont volt, ez érthető is, hiszen egyedi környezet vár titeket, ha ide látogattok. Az Alpok közelsége és a történelmi karakter varázslatos hangulatot nyújt.

A város alapterülete viszonylag kicsi: egy óra alatt el lehet jutni az egyik pontból a másikba. Műemlékekben azonban nincs hiány. Háromszázhuszonhat épület áll védelem alatt.

A pár éve megújult Fő tér kiemelkedő látványossága a neogótikus stílusban épült, kéthajós Jézus Szíve templom.

A vendéglátóhelyek nagy része is itt található. Kedvenc fagyizónk és kávézónk az Ibrahim volt, a bőséges kínálatból még este is kiszolgáltak. Késő esti sörözésre a Strucc Hotel Éttermébe tértünk be - ez a leghosszabban nyitva tartó vendéglátó egység és a konyha is jó -, reggelit, édességet, kenyérlángost a Zalai Pékségben vásároltunk, a Kék Huszár Étteremben házias ételeket ettünk, a Tót Pincészetben pedig isteni kékfrankost kóstoltunk, amely Ostrombor néven fut.

A Jurisics teret - amely egykor több filmforgatás helyszíne volt -, valamint a várat éppen felújítják, így csak a Hősök tornyában lévő múzeumba jutottunk be, a többi zárva volt. A munkálatok ellenére megnéztük az országban legrégebben üzemelő városházát, a Szent Jakab és Szent Imre templomot, szemügyre vettük az egyedi középkori házakat és sétáltunk a várudvarban is.

A régi cégérekben és kapukban is sokat gyönyörködtünk. Különösen tetszett a várral szemben lévő Ponchiter bororzó homlokzata. A városban egyébként két ponchiter is működik, régi hagyományokat őrizve.

Kőszeg a templomok és az iskolák városa volt egykor. Ottlik Géza: Iskola a határon regényének helyszínét is felkerestük, valamint a hosszú idő után újra látogatható romos zsinagógába is betértünk.

Hegyi kirándulásra számtalan lehetőség nyílik. A hét vezérről elnevezett Hétforrást és az ország legmagasabb Kálváriáját kerestük fel, ami egykor remeték lakhelye volt. Levezetésként csónakáztunk. A tó körül haltani ösvény működik.

Ellátogattunk Szombathelyre is, ahol a római kor és Szent Márton nyomába eredtünk. A környező falvakat is felkerestük. Velemben várt ránk a legtöbb látnivaló. A Szent Vid templomhoz nem mentünk fel, ugyanakkor megnéztük a Szent Korona egykori őrzőhelyét, az ősmagyar kultúrát bemutató Novák Üdülőfalut, és a Vízimalom Múzeumot.

Végül kerékpárra szálltunk, és az őrvidéki Lékára kirándultunk. A település több magyar emléket őriz. Itt található a Nádasdyak fellegvára és családi sírboltjuk is, utóbbi a Fő téren álló templom alagsorában lett kialakítva. Kicsit kísérteties a hely, de mindenképpen nézzétek meg, ha arra jártok.

Információink szerint télre befejeződik a Jurisics tér átalakítása és jövő nyárra a vár is megszépül. Bátran vegyétek fel a 2012-es naptárba Kőszeget és környékét úticélként.

Ha te is szeretsz belföldön utazni, lájkold!

Tetszett? Nézd meg a többi új cikkünket is! :)

Létezik egy vadregényes patakvölgy Magyarország egyik romantikus erdejében, melyet szép időben érdemes felkeresni.

itt van hazánk egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlana, ahol a természetes állapotot igyekeznek megőrizni.

A Csarna-völgy számos különleges növénynek, tölgynek, bükknek, gyertyánnak, kőrisnek, és állatnak fekete gólyának, fehérhátú harkálynak, parlagi sasnak, uráli bagolynak, hiúznak, farkasnak, foltos szalamandrának nyújt otthont. A patakban előfordul többek között a fürge cselle, a sebes pisztráng és a petényi márna és a is.

A vidék azonban gyalogosan, turistautakon bejárható, és kiváló fotós téma is, hiszen

A régi kemencei kisvasút emlékeit a Börzsöny erdejében fedezheted fel. A Csarna-patak völgyében a 600 mm nyomtávú vasútat 1913-ban kezdték el kiépíteni, és a több mint kilenc kilométeres pálya végállomásain (Kemencén és Királyházán) lakást és műhelyt is építettek. A csarna-völgyi vonal végén volt a Dobó-istálló is. A vasút lóvontatással indult, majd 1947-ben közlekedett először motormozdony a kemencei vonalon.

A Csarnavölgyi Vasút a Kemence–Wirterház–Hamuház–Halyagos vonalon futott, a Salkasz–Klein cég tulajdonában volt. Az erdei vasútnak több elágazása is volt. A hálózatot úgy építették, hogy az útpályák a fafeldolgozók felé lejtsenek, így csak a felvontatásuk igényelt energiát. Voltak meredek szakaszok is benne. (A teljes hálózat 51,1 kilométer hosszú volt.)

A második világháború úton a kisvasút szerepe egyre csökkent, több vonalat megszűntettek, a pályákat felszedték, végül 1990-ben a fák szállítása - megrendelések hiányában - leállt, és a vonalon is a forgalom megszűnt.

A pálya állapota ezt követően egyre csak romlott. A drámai fordulatot egy 1995-ös hirtelen özönvíz hozta, a patak ugyanis annyira megáradt, hogy több híd és a vasúti pálya egy szakasza is áldozatává vált. Egy 1999-es újabb, még nagyobb áradás további károkat okozott, a pálya helyenként több méteres magasságban lógott a levegőben, másutt egy-két méter vastagon hordalékréteg borította be.

Ma a vadregényes tájon haladva, a fák sűrűjében, vagy a rohanó patak mentén, több helyen is előbukkannak még a régi sínek. A terepviszonyok miatt a hely felfedezését gyakorlott túrázóknak ajánlják a Börzsönyi Kéktúra útvonalon.

Ha pedig már idáig eljutsz, akkor nézd meg a Kemencei Erdei Múzeumvasút kiállítását, az Erdészeti emlékművet, vagy a Börzsönyi szintezési főalappontot is.

A kisvasút egy része napjainkban újra használható. A Kemencei Erdei Múzeumvasút tavasztól őszig, menetrend szerint közlekedik szabad- és munkaszüneti napokon. Az eredeti vonal azonban nem járható be teljesen, csak egy 4,1 kilométeres szakaszon.

Bővebb információk a kisvasútról ITT.

A Balatontól Budapestig az ország egy másik oldalát ismerheted meg, ha fentről nézed meg a vidéket. A fotós Kószó András drónról száll föléjük, hogy megmutassa mindazt, amit csak a madarak élvezhetnek: a tájat, a várost, a természetet egy másik szemszögből. Tarts velünk egy esztendőt átölelő virtuális kirándulásra:

Január:

Február:

Március:

Április:

Május:

Június:

Július:

Augusztus:

Szeptember:

Október:

November:

December:

Még több fotót ITT találsz.

Helyszínek: Balaton, Budapest, Vál, Bőszénfa, Vál.

Advent idején az országban sok helyen díszítik fel a településeket, szikráznak a fények esténként. Budapest egyik adventi vásárát pedig egyenesen Európa legjobbjának választották.

Ám érdemes délutánonként egy kis kirándulásra indulni, és felfedezni más helyeket is. Például a Dunakanyar - amúgy is sok szépséget rejtő - városait.

Ilyenkor itt is csillogó fények, karácsonyi dalok, forralt bor és kürtőskalács illata tölti meg a tereket. A Fő tér hatalmas karácsonyfáján az óriás gömböket pedig már felfedezték az erre járók, hiszen kiváló szelfiket lehet készíteni a segítségükkel.

A történelmi belváros minden évben Adventtől Vízkeresztig vár az adventi vásárral, szabad- és beltéri rendezvényekkel, művészeti és kulturális programokkal, kiállításokkal. Az egyik legkedveltebb programja az adventenek a kézműves és gasztrónómiai vásár. A hangulatos macskaköves utcácskákon, kis faházakban árulják szebbnél szebb portékájukat az igényes szentendrei és környékbeli kézművesek.

Vasárnap a város lakói gyertyát gyújtanak a Fő téri kereszt körül elhelyezett hatalmas adventi koszorún. A gyertyagyújtásokat ünnepi műsor és csodás, karácsonyi fényfestés kíséri.

Bővebb információk ITT

VIDEÓ: A szentendrei adventi vásárról

A városban a történelmi és kultúrális nevezetességek mellett most az adventi forgatagba is érdemes ellátogatni. A szép dekoráció mellett finomságok, kézműves foglalkozások, koncertek, játékok is várnak, sőt lesznek koncertek, bábelőadás, betlehemes játék is.

Bővebb információk ITT.

VIDEÓ: Az esztergomi belváros adventi hangulatban

A Dunakanyar kapujában a finomságok mellett muzsikával, koncerttel, színházi előadással, a gyerekeknek mesével, foglalkozásokkal, kisvonattal és tárlatokkal is készülnek.

Bővebb információk ITT.

VIDEÓ: A váci adventről

És íme néhány fotó, így csak a madarak láthatják a hangulatos városokat:

Szentendre

Esztergom

Vác

Ezeknek a menedékhelyeknek a közelében sí-és túraútvonalak várják a téli sportok kedvelőit. Szomszédainktól kezdve Skandináviát és Chilét is érinti a gyűjtésünk.

A fekete, asszimetrikus kunyhó az alpesi erdő mélyén, Lillehammer közelében található. Formáját a hófödte kabinok klasszikus motívuma ihlette, amelyeknek csak a teteje látszik ki a hóból. Amikor a hó betakarja a szerkezetet, az építészet és a természet közötti határvonal elmosódik, és a tető mesterséges sípályává válik síugráshoz, szánkópályákhoz és más havas tevékenységekhez. A kompakt alaprajz (55m2) ellenére a kabin belülről tágasnak hat a ferde tetőnek és a különböző emeléseknek köszönhetően. A fő hálószobából és a félemeletről pedig a csillagok és az északi fény is látszik.

Egy korábbi, befejezetlen építési projekt alapjait használták fel újra ebben a chilei nyaralóban, ami akár tizenkét vendég befogadására is alkalmas. A kétszintes faház a Cautín folyó mellett található, ami nem messze fekszik hosszú hószezonjáról híres Corralco-tól. A ház platformját egy kis erdei tisztáson építették, fák kivágása nélkül, közvetlenül a félsziget csúcsán, hogy a folyó körülölelhesse. A látványos kilátás a négy égtáj felé nyílik, a folyón túl az erdőre és a hegyoldalra is rálátni. A szürke fagerendák az enteriőrben tónusaiban is visszaköszönnek, amit az olyan elemek melegítenek fel, mint a hálószoba rozsdaszín faliszőttese.

A minimalista erdei kabincsoport a Bjornson hotel számára készült, és tökéletes lokáció lehet, ha nagy családdal vagy népesebb baráti társasággal indulnánk neki a telelésnek. A meghitt környezetben karnyújtásnyira van az erdő és a Jasná síközpont is, de a hotel infrastruktúrája is könnyen elérhető. Minden házikó két önálló modulból áll, amik a válaszfalak eltolásával összenyithatóak. Maguk az építmények pedig cölöpökön állnak, hogy a táj folyamatosan tudjon alatta áramolni és lélegezni.

A finn Salamajärvi Nemzeti Park közelében épült kunyhó, az ősi Niliaitta újraértelmezése, ami egy magasra emelt faház, amit a szamí őslakosok használtak az élelmiszerek biztonságos tárolására. Az építészek a környék szamí kultúrájának történelme előtt szerettek volna tisztelegni, ugyanakkor olyan helyet létrehozni, ami a látogatók számára a külvilágtól való elszakadás érzését nyújtja.

A 2006-ban alaposan átépített és kibővített szálloda egyszerre kíván a helyieknek és a vendégeknek is kedvében járni. A Hotel Gasthof Adler békebeli külseje tökéletesen illeszkedik az osztrák falu látképébe, miközben a belsejében meglepően kortárs enteriőrök fogadnak. Az új szállodai szobákba kőrisfapadló és mészvakolatos falak és mennyzet készült, amikhez szilfa bútorokat és sötétzöld bársony kanapét választottak.