Az Ördöglovas kastélya: újra látható lesz a pompázatos épület, melynek erkélyéről fogadásból ugratott le Sándor Móric
Magyarország egyik legizgalmasabb kastélya a Komárom-Esztergom megyében található, Bajna nevű település legmagasabb pontjára épült Ördöglovas kastély, a Sándor-Metternich-kastély. Idehaza ez az egyik legszebb klasszicista kastély-együttes.
A kastély története
Az épületet a 17. században a Both család birtokolta, és a környéke tele volt vadakkal. Emiatt vetett szemet rá a grófi Sándor család, ezért vásárolták meg 1696-ban. Az akkor még Esztergomban élő Sándor Menyhért egy vadászlakot építtetett, és körülötte egy vadaskertet alakítottak ki.
Később – 1776-ban – Sándor Antal megrendelésére elegáns kúriává alakították, a benne lévő kápolnát Batthyány József érsek szentelte fel.
A következő nagy átalakítás az Európában Ördöglovasként emlegetett Sándor Mórichoz kötődik. Házassága előtt egy évvel kezdtek neki az átépítésnek. Az 59 szobás kastéllyal akart nejének, Metternich Leontinának kedveskedni.
Az átépítést Hild József tervei alapján végezték. Egyik fő érdekessége volt, hogy az épület bejárati részét kiemelte, a homlokzatra görög jellegű oszlopok kerültek. Ebből három „kilógott”, és egy erkély alakult ki. Erről a helyről ugratott le fogadásból a lovával Sándor Móric.
Az épületben volt biliárdterem, ebédlő, dohányzószoba, télikert, házi kápolna és kártyaszoba (a gróf szenvedélyes kártyás volt). Az emeleten hálók, nappali és egy könyvtár, de az épületben vendégszobák és egy díszudvar is volt.
A berendezés is különleges volt,
a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico elképzelései alapján készült. A fő színek az égszínkék és a fehér volt, a mintázatok, díszítések pedig etruszk, pompeii és Raffaello hatását tükrözték. Emellett a családról készült festmények, vadásztrófeák, aranyozott tükrök díszítették a falakat. A bútorokat Londonból hozatták, a kovácsoltvas elemeket bécsi mesterek készítették.
A vadaskertből angol park lett, külön pálmaház is épült, virágoskertet ültettek, és az egész birtokot kőfal vette körül, a kapuk mellett pedig kapusházak is készültek.
A gróf kedvenceinek, a lovaknak külön fűtött istállójuk volt, ez akkoriban még újdonságnak számított. A helyi mondák szerint az Ördöglovas annyira ragaszkodott a lovagláshoz, hogy sokszor még a kastélyban is lóháton közlekedett.
Mivel a grófnak nem született fia, így az uradalmat lánya, Paulina örökölte. Ő is hozzányúlt az épülethez, modernizálta, és a gázvilágítást is bevezette. A ház gondos ápolását lánya, Clementina is folytatta.
Az épület lepusztulása a 2. világháború idején kezdődött. Tábori kórház, szükséglakás, téesz iroda, gépállomás is volt benne. A belső falak egy részét szétverték, a díszítések, festések eltűntek, a berendezést ellopták. Évekig üresen pusztult tovább.
A felújítás
Az ezredfordulón kezdték el a felújítását, az épület mellett a kertet is rendezték. A teljes felújítása és az új funkciók kialakítása most zajlik. Ennek köszönhetően a bajnai Sándor-Metternich-kastélyegyüttes teljesen megújul. Jelenleg festő-, fém-, stukkó-, és farestaurátorok dolgoznak rajta, közben a homlokzatot, a nyílászárókat, és a szükséges közműveket is rendbe teszik. A felújítás közben több, barokk kori, ám az idők során átépített pinceboltozatot is feltártak.
A park is visszanyerheti pompáját, a fák rendbetétele mellett az utakat és a kerítést is helyrehozzák.
A kastély jövője
A belső terek elkészültével megkezdődik a kiállítások kialakítása is, amelyek a hercegi rezidencia épületének és a nagy múltú Sándor-Metternich család kiemelkedő tagjainak a történetét mesélik majd el, a 21. századi követelményeknek megfelelően, élményszerűen.
A földszinten mutatják majd be a kastélyban feltárt barokk falfestményeket, valamint a kastélykápolna egykori felszereléséhez tartozó, iparművészeti remek miseruhákat.
A kiállítás másik részében gróf Sándor Móric kalandos életét lehet majd megismerni, többek között nevezetes lovas bravúrjait, és a már életében hozzá kötődő legendákat is. A „női” szárnyban Pauline von Metternich sarokszalonját korhű módon állítják helyre.
A múzeum – a tervek szerint – 2020-ban nyílik meg a látogatók előtt.
Az Ördöglovas
Gróf szlavniczai és bajnai Sándor Móric Budán született 1805. május 23. és Bécsben halt meg 1878. február 23-án.
A magyar főúr, európai hírű lovas, úszó és vadász volt.
A Sándor család grófi ágán ő volt az utolsó férfi. A bátyja fiatalon meghalt, rajta kívül még három húga volt.
A családban nem ő volt az első „fura figura”. Apja például nem akart kimenni az utcára, ezért egy zárt folyosót csináltatott a Várszínházhoz, ahová minden este ellátogatott.
Mivel másodszülött volt, nem sokat foglalkoztak a taníttatásával. Ráadásul gyenge fizikumú kisgyerek volt, ezért apja – a haláláig – még a lovak közelébe sem engedte.
Mikor testvére egy megfázást követő tüdőgyulladásban meghalt, akkor kezdett hozzá, hogy pótolja az elmaradt oktatását. Több nyelven is beszélt, zenélt zongorán és citerán.
Nagykorúságát elérve átvette a birtok irányítását. Elsők között síremléket csináltatott a bajnai temetőben, ott temették el szüleit és bátyját is.
A grófról azt mondták, hogy megbízható, komoly ember, akinek nem voltak különösebb kalandjai sem. Egy nagy szenvedélye volt, a lovaglás. Bár fogatot hajtott már, de lóra csak akkor ült először, amikor már maga dönthetett a sorsáról. Azonnal egy angol telivért kért a lovásztól, aki óvta ettől, ám a ló és lovasa tökéletesen megértették egymást. Mikor pedig arra figyelmeztették, hogy a lovaglást is tanulni kell, azt mondta:
„Akinek tanulni kell a lovaglást, az soha nem fogja megtanulni.”
A lovásznak be is bizonyította, póznán ugratott át, nyereg nélkül ugratott, és tökéletesen ülte meg a lovat. Ezt követően szenvedélyévé vált a lovaglás.
A grófi és lova hamar ismertté és népszerűvé vált. Sokszor látták a budai palotája erkélyén is lóháton pipázva. Az utcákon is lovas bravúrokat mutatott be.
Házakba, szobákba de még szállodai szobába is képes volt lóháton érkezni.
Számos furcsaságot feljegyeztek róla: udvari bolondja is volt, az orvosa fejéről almát lőtt le.
Angliába is elvitte a szenvedélye, ahol fogadásból betört egy kezelhetetlennek tartott lovat, amellyel aztán egy versenyt is megnyert. A ló tulajdonosát teljesen megbabonázta, ő mondta aztán a grófról:
"Ez nem egy ember, ez egy ördög."
– írta róla egy kortárs lovasszakértő.
Az Ördöglovas legendája elterjedt, sokan próbálták legyőzni lovaglásban, de sikertelenül.
A lovakon kívül még a hidak foglalkoztatták. Ezért sokat levelezett gróf Széchenyi Istvánnal, akit arra ösztönzött, hogy építsenek hidat Buda és Pest között.
Egy súlyos lovas balesetben leesett a lováról és fejét vasba verte. Ezt követően kezdett az agya elborulni, többször szándékosan a falnak lovagolt. Emiatt agyrázkódásai, csonttörései és ficamai voltak.
1850-ben elméje végleg elborult, dühöngött, és meg kellett kötözni. Egy prágai elmegyógyintézetbe került, ahonnan állapota lassú javulása után évekkel később engedték haza. Ideje nagy részét a ménessel és vadászattal töltötte. Öreg korában újra kiújult elmebetegsége, és utolsó időszakát a döblingi elmegyógyintézetben töltötte.
Ez a gép zuhant le 1994. március 23-án Fotó: Wikipedia 
A kép megjelent Hunfalvy János: Bp. és környéke 1859 c. könyvében p. 78-79. között
Woolpitban a mai napig él a gyerekek legendája Fotó: Wikipédia