Ki hitte volna, hogy túrázni egy 7 emeletes épületben is lehet, sőt érdemes! Nos, a pécsi Kaptárban - teljes nevén Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont - lehet.

Szerző: Söptei Zsuzsanna,  fotó: ymre

A Kaptár nemsokára egy éves lesz. Az elmúlt hónapok a kölcsönös ismerkedéssel teltek. A könyvtár befogadta az új látogatókat, megbirkózott a kezdeti rohammal. A helyiek kezdik megszokni, a diákok hétköznapi életének részéve vált, a turisták felvették „meg-kell-nézni” listájukra, az iskolai osztályok látogatást tesznek.

Az érdeklődők pedig könyvtártúrára jelentkeznek, mint tettük ezt mi is. Még túravezetőnk is volt, Darvasi Réka, a könyvtár egyik legfiatalabb szakértője. Tud mindent az épületről, a könyvtárról, az idelátogatókról – imponáló a felkészültsége.

A modern, kívülről szokásosnak tűnő épülettömbben belül számos izgalmas részlet vár. A névadó Kaptár az egész épület magja, különös szín- és térhatást nyújt a belépőnek, és otthonos - bár kicsit nagyra nőtt - kemence illúzióját kelti az átrium jellegű szinteken.

A 7 emelet igazából 6 nyilvános szintet jelent. A alagsori részben közösségi terek, előadóterem, könyvesbolt és nemsokára étterem is nyílik. Innen a színpompás Kaptáron át (a tér maga csábít egy kis lecsüccsenésre, beszélgetésre) visz az út a földszintre, ahol az információs pultnál lehet beiratkozni.

A napijegy ingyenes, de könyvet nem lehet elhozni. Az emeleteken külön megtalálható a szépirodalom, szakirodalom, külön gyűjtemények, zenei- és gyermek könyvtár.

A könyveken túl igyekeznek számos kiállítással, előadással, bemutatókkal, foglalkozásokkal is becsábítani a látogatókat. Így nem csoda, ha a hétvégeken már családi programmá vált a Kaptár-látogatás.

Nagyon impozáns az egész könyvtár technikai megoldása is. Lehet önállóan, számítógépes segítséggel is kölcsönözni, az automata beolvasó felismeri és kilistázza a könyveket. Az olvasójegy pénzzel feltölthető, és a fénymásolóknál ezzel is lehet fizetni. Az olvasók önállóan is kereshetnek a számítógépes katalógusokban a kihelyezett terminálokon, de akár otthonról is benézhetnek az adatbázisba.

Néhány adat:

Az épület 13 000 négyzetméter alapterületű, 7 szintből áll.

Az épület ablakain speciális kerámiabevonatú mintázat van, mely a betűző napfényt megtöri.

A beruházás 5,5 milliárd forintból valósult meg, Balázs Mihály tervei alapján.

A Kaptár belső burkolására kb. 52 000 Zsolnay kerámialapot használtak, Nagy Márta keramikusművész tervei alapján.

Az állomány 1 millió kötet könyv, folyóirat, cd stb, melyet havonta bővítenek (az olvasók is javasolhatnak új könyvet a honlapon keresztül)

Szabadpolcon 450 000 kötet található, gerincükön szintenként eltérő színű szalag jelzi, hogy melyik részlegről való, a külön piros csík pedig arra figyelmeztet, hogy csak helyben olvasása lehetséges.

Az éves tagdíj 3000 ft, de vannak kedvezményes lehetőségek.

Tovább a főoldalra

Létezik egy vadregényes patakvölgy Magyarország egyik romantikus erdejében, melyet szép időben érdemes felkeresni.

itt van hazánk egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlana, ahol a természetes állapotot igyekeznek megőrizni.

A Csarna-völgy számos különleges növénynek, tölgynek, bükknek, gyertyánnak, kőrisnek, és állatnak fekete gólyának, fehérhátú harkálynak, parlagi sasnak, uráli bagolynak, hiúznak, farkasnak, foltos szalamandrának nyújt otthont. A patakban előfordul többek között a fürge cselle, a sebes pisztráng és a petényi márna és a is.

A vidék azonban gyalogosan, turistautakon bejárható, és kiváló fotós téma is, hiszen

A régi kemencei kisvasút emlékeit a Börzsöny erdejében fedezheted fel. A Csarna-patak völgyében a 600 mm nyomtávú vasútat 1913-ban kezdték el kiépíteni, és a több mint kilenc kilométeres pálya végállomásain (Kemencén és Királyházán) lakást és műhelyt is építettek. A csarna-völgyi vonal végén volt a Dobó-istálló is. A vasút lóvontatással indult, majd 1947-ben közlekedett először motormozdony a kemencei vonalon.

A Csarnavölgyi Vasút a Kemence–Wirterház–Hamuház–Halyagos vonalon futott, a Salkasz–Klein cég tulajdonában volt. Az erdei vasútnak több elágazása is volt. A hálózatot úgy építették, hogy az útpályák a fafeldolgozók felé lejtsenek, így csak a felvontatásuk igényelt energiát. Voltak meredek szakaszok is benne. (A teljes hálózat 51,1 kilométer hosszú volt.)

A második világháború úton a kisvasút szerepe egyre csökkent, több vonalat megszűntettek, a pályákat felszedték, végül 1990-ben a fák szállítása - megrendelések hiányában - leállt, és a vonalon is a forgalom megszűnt.

A pálya állapota ezt követően egyre csak romlott. A drámai fordulatot egy 1995-ös hirtelen özönvíz hozta, a patak ugyanis annyira megáradt, hogy több híd és a vasúti pálya egy szakasza is áldozatává vált. Egy 1999-es újabb, még nagyobb áradás további károkat okozott, a pálya helyenként több méteres magasságban lógott a levegőben, másutt egy-két méter vastagon hordalékréteg borította be.

Ma a vadregényes tájon haladva, a fák sűrűjében, vagy a rohanó patak mentén, több helyen is előbukkannak még a régi sínek. A terepviszonyok miatt a hely felfedezését gyakorlott túrázóknak ajánlják a Börzsönyi Kéktúra útvonalon.

Ha pedig már idáig eljutsz, akkor nézd meg a Kemencei Erdei Múzeumvasút kiállítását, az Erdészeti emlékművet, vagy a Börzsönyi szintezési főalappontot is.

A kisvasút egy része napjainkban újra használható. A Kemencei Erdei Múzeumvasút tavasztól őszig, menetrend szerint közlekedik szabad- és munkaszüneti napokon. Az eredeti vonal azonban nem járható be teljesen, csak egy 4,1 kilométeres szakaszon.

Bővebb információk a kisvasútról ITT.

A Balatontól Budapestig az ország egy másik oldalát ismerheted meg, ha fentről nézed meg a vidéket. A fotós Kószó András drónról száll föléjük, hogy megmutassa mindazt, amit csak a madarak élvezhetnek: a tájat, a várost, a természetet egy másik szemszögből. Tarts velünk egy esztendőt átölelő virtuális kirándulásra:

Január:

Február:

Március:

Április:

Május:

Június:

Július:

Augusztus:

Szeptember:

Október:

November:

December:

Még több fotót ITT találsz.

Helyszínek: Balaton, Budapest, Vál, Bőszénfa, Vál.

Advent idején az országban sok helyen díszítik fel a településeket, szikráznak a fények esténként. Budapest egyik adventi vásárát pedig egyenesen Európa legjobbjának választották.

Ám érdemes délutánonként egy kis kirándulásra indulni, és felfedezni más helyeket is. Például a Dunakanyar - amúgy is sok szépséget rejtő - városait.

Ilyenkor itt is csillogó fények, karácsonyi dalok, forralt bor és kürtőskalács illata tölti meg a tereket. A Fő tér hatalmas karácsonyfáján az óriás gömböket pedig már felfedezték az erre járók, hiszen kiváló szelfiket lehet készíteni a segítségükkel.

A történelmi belváros minden évben Adventtől Vízkeresztig vár az adventi vásárral, szabad- és beltéri rendezvényekkel, művészeti és kulturális programokkal, kiállításokkal. Az egyik legkedveltebb programja az adventenek a kézműves és gasztrónómiai vásár. A hangulatos macskaköves utcácskákon, kis faházakban árulják szebbnél szebb portékájukat az igényes szentendrei és környékbeli kézművesek.

Vasárnap a város lakói gyertyát gyújtanak a Fő téri kereszt körül elhelyezett hatalmas adventi koszorún. A gyertyagyújtásokat ünnepi műsor és csodás, karácsonyi fényfestés kíséri.

Bővebb információk ITT

VIDEÓ: A szentendrei adventi vásárról

A városban a történelmi és kultúrális nevezetességek mellett most az adventi forgatagba is érdemes ellátogatni. A szép dekoráció mellett finomságok, kézműves foglalkozások, koncertek, játékok is várnak, sőt lesznek koncertek, bábelőadás, betlehemes játék is.

Bővebb információk ITT.

VIDEÓ: Az esztergomi belváros adventi hangulatban

A Dunakanyar kapujában a finomságok mellett muzsikával, koncerttel, színházi előadással, a gyerekeknek mesével, foglalkozásokkal, kisvonattal és tárlatokkal is készülnek.

Bővebb információk ITT.

VIDEÓ: A váci adventről

És íme néhány fotó, így csak a madarak láthatják a hangulatos városokat:

Szentendre

Esztergom

Vác

Ezeknek a menedékhelyeknek a közelében sí-és túraútvonalak várják a téli sportok kedvelőit. Szomszédainktól kezdve Skandináviát és Chilét is érinti a gyűjtésünk.

A fekete, asszimetrikus kunyhó az alpesi erdő mélyén, Lillehammer közelében található. Formáját a hófödte kabinok klasszikus motívuma ihlette, amelyeknek csak a teteje látszik ki a hóból. Amikor a hó betakarja a szerkezetet, az építészet és a természet közötti határvonal elmosódik, és a tető mesterséges sípályává válik síugráshoz, szánkópályákhoz és más havas tevékenységekhez. A kompakt alaprajz (55m2) ellenére a kabin belülről tágasnak hat a ferde tetőnek és a különböző emeléseknek köszönhetően. A fő hálószobából és a félemeletről pedig a csillagok és az északi fény is látszik.

Egy korábbi, befejezetlen építési projekt alapjait használták fel újra ebben a chilei nyaralóban, ami akár tizenkét vendég befogadására is alkalmas. A kétszintes faház a Cautín folyó mellett található, ami nem messze fekszik hosszú hószezonjáról híres Corralco-tól. A ház platformját egy kis erdei tisztáson építették, fák kivágása nélkül, közvetlenül a félsziget csúcsán, hogy a folyó körülölelhesse. A látványos kilátás a négy égtáj felé nyílik, a folyón túl az erdőre és a hegyoldalra is rálátni. A szürke fagerendák az enteriőrben tónusaiban is visszaköszönnek, amit az olyan elemek melegítenek fel, mint a hálószoba rozsdaszín faliszőttese.

A minimalista erdei kabincsoport a Bjornson hotel számára készült, és tökéletes lokáció lehet, ha nagy családdal vagy népesebb baráti társasággal indulnánk neki a telelésnek. A meghitt környezetben karnyújtásnyira van az erdő és a Jasná síközpont is, de a hotel infrastruktúrája is könnyen elérhető. Minden házikó két önálló modulból áll, amik a válaszfalak eltolásával összenyithatóak. Maguk az építmények pedig cölöpökön állnak, hogy a táj folyamatosan tudjon alatta áramolni és lélegezni.

A finn Salamajärvi Nemzeti Park közelében épült kunyhó, az ősi Niliaitta újraértelmezése, ami egy magasra emelt faház, amit a szamí őslakosok használtak az élelmiszerek biztonságos tárolására. Az építészek a környék szamí kultúrájának történelme előtt szerettek volna tisztelegni, ugyanakkor olyan helyet létrehozni, ami a látogatók számára a külvilágtól való elszakadás érzését nyújtja.

A 2006-ban alaposan átépített és kibővített szálloda egyszerre kíván a helyieknek és a vendégeknek is kedvében járni. A Hotel Gasthof Adler békebeli külseje tökéletesen illeszkedik az osztrák falu látképébe, miközben a belsejében meglepően kortárs enteriőrök fogadnak. Az új szállodai szobákba kőrisfapadló és mészvakolatos falak és mennyzet készült, amikhez szilfa bútorokat és sötétzöld bársony kanapét választottak.