A Borostyánkői Sziklamúzeum csodái
A csodálatos környezetben elterülő Borostyánkőt (ma Bernstein) a kinézetében a kínai jádekőhöz hasonló, zölden csillogó féldrágakő, a nemesszerpentin tette híressé, mivel az egész világon kizárólag csak itt található meg.
A szerpentin kígyót jelent, utalva arra, hogy a nemesszerpentint erezetszerűen helyezkedik el közönséges társában. A gondosan kiválasztott féldrágakövet kézi munkával fejtik ki a kőbányában, hogy aztán ügyes kezek vágják, véssék, esztergálják és csiszolják készre.
A zöld számtalan árnyalatának köszönhetően kedvelt alapanyaga lett a különböző ékszereknek, dísz- és használati tárgyaknak, értékes műalkotásoknak. Tudtátok, hogy a nemesszerpentinnek nyugtató és harmonizáló hatást tulajdonítanak? Például védi a szívet a szívritmuszavar ellen.
A múzeum szabadtéri fedett részének témája az 1991-ben beszüntetett antimonbányászat, míg a több, mint száz méter hosszú, föld alatti, sziklába vájt folyosórendszerében bolyongva, rengeteg érdekességet tudhattok meg a nemesszerpentin fejtéséről és megmunkálásáról. Valósághű modellek segítségével mutatják be a bányászatban használatos kitermelési módozatokat, az első, tárnában történt ásásoktól a mai kőbányák külszíni fejtéséig.
Borostyánkőn és környékén már a középkorban is bányásztak rézércet, vaskovandot sőt kis mennyiségben aranyat is. Borostyán viszont a hiedelmekkel ellentétben nem található ezen a vidéken. Bernstein az ókortól kezdve a Balti-tengertől Rómáig húzódó borostyánút fontos állomása volt, valószínűleg innét ered a község neve.
A kincstárban magángyűjtők különleges ritkaságaiban gyönyörködhettek, melynek legfőbb büszkesége egy különlegesen szép hegyikristály. A kristálytömböt óvatosan szétszedve szállították a múzeumba, ahol újra összeillesztették.
Höfer Adolf esztergályosmester munkált meg először nemesszerpentint. 150 éves műhelye hűen szemlélteti, hogy milyen nehéz kenyérkereset volt ez. A köveket megmunkálása ma is esztergapadon történik. Leszármazottjának, Otto Potschnak köszönhetően ma is csodálatos szobrok születnek a féldrágakőből. Ő az egyetlen szakember Ausztriában a nemesszerpentin és természetes borostyánkő megmunkálásában. Neves bécsi mesternél tanulta az elefántcsont-és borostyánkő faragás művészetét. Ő volt az első európai, aki nyomára jutott az ázsiai elefántcsontszobrászok évszázadok óta titokként őrzött eljárásának, amivel a kínai szféragömböt készítik. Adolf az egyetlen, akinek nemesszerpentinből is sikerült ilyet csinálnia.
Videófilm segítségével végigkövethetitek egy lovat ábrázoló szobor születését. A múzeumban több helyen is információs oszlopokat helyeztek el, amik segítségével könnyen eligazodhattok a látnivalók között. Német, magyar és angol nyelven egyaránt meghallgathatjátok a magyarázatokat.
Otto Potsch fiatal kora óta gyűjti a szakmájával kapcsolatos dolgokat. A gyűjtemény hatására érlelődött meg benne az a gondolat, hogy saját tudását és szerzeményeit is megismertesse a nagyközönséggel. Családja segítségével ezért hozta létre a Borostyánkői Sziklamúzeumot.
Már az újkőkorban és a bronzkorban is készítettek értékes ékszert borostyánkőből. A középkori patikákban is megtalálható volt a borostyán, a neki tulajdonított mágikus erő miatt különböző betegségek gyógyításában használták. Ma is a legerősebb és legsokoldalúbb gyógykövek közé tartozik. Nem csoda tehát, hogy a Bernsteini Sziklamúzeum külön kiállításának témái között a borostyán keletkezése, a Borostyánkőút története, antik ékszerek és dísztárgyak kiállítása, a kő gyógyító ereje körüli misztikum, zárványok, hamisítványok és utánzatok bemutatása szerepel.
Belépődíjak:
- Felnőtt: € 5,-
- Gyerekek (6-14 éves korig): € 2,50
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!