hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

5 látnivaló, amiért érdemes Sárvárra utazni

Elmondjuk miért érdemes ellátogatni a Dunántúl egyik ékszerdobozába.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. szeptember 28.

hirdetés

Sárvár a Dunántúl nyugati régiójának egyik legnépszerűbb települése, a nagyjából tizenhatezer fős várost, nem csak gyógyvize miatt érdemes felkeresni. A gazdag történelmi múlttal rendelkező Rába-völgyi kisváros a hosszú évszázadok alatt jelentős értékeket halmozott fel.

Mutatjuk miért érdemes ellátogatni a Dunántúl egyik ékszerdobozába:

A vár miatt. A turisták egyik nagy kedvence a sárvári Nádasdy-vár, mely nemcsak történelmi szempontból meghatározó eleme a városnak. A nemzeti örökség részeként jegyzett várkastély a város központjában magasodik. Az épületet körülvéve park az év minden szakaszában tökéletes helyszín egy kis sétára. Ha pedig kíváncsi vagy arra, milyen volt a vár, amikor még élettel teli volt, akkor az épületben található 1300 négyzetméteres kiállítóteret is érdemes végignézni a Nádasdy Ferenc Múzeumban. Több mint fél évszázad történelmét eleveníti fel a hely korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal.

A felújított Főtér miatt. A Kossuth téri városháza harangja a nyári hónapban pl. naponta négyszer csendül fel, de itt van az a szökőkút is, ami lenyűgöző fényjátékával tavasszal, nyáron és ősszel is mágnesként vonzza a fényképezést kedvelő turistákat.

A kihagyhatatlan fürdő miatt. A nemzetközi színvonalú Sárvári Gyógy-, és Wellnessfürdőben számos gyógyászati, egészségmegőrző és rekreációs szolgáltatást kínálnak. Itt biztos, hogy a család apraja-nagyja jól érzi majd magát.

A major miatt. A Vadkert Majorban a belépés teljesen ingyenes, ahol a látogató találkozhat környékbeli erdei és majorsági háziállatokkal. Nagy élmény ez nem csak kicsiknek, de nagyoknak is. Sőt, ha valaki szeret lovagolni, akkor a kétszáz éve alapított ménes lovaival ezt meg is teheti. Természetesen, ezt előre le kell egyeztetni.

hirdetés

Az arborétum miatt. A sárvári arborétum 9,2 hektárnyi területe régen a Nádasdy-vár birtokához tartozott. Hazánk egyik legidősebb növénygyűjteménye két jól elkülöníthető részre osztható. Egy 200 éves klasszikus angolparkra, ahol tiszafák, japán akácok és vasfák árnyékában sétálhattok. A másik rész pedig az eredeti legelőerdő maradványa, illetve az az erdős rész, ami a halastavat öleli körbe. Itt akár 400 éves tölgyfákat is láthattok.

Sárváron valahogy az az érzése az embernek, mintha itt minden a természetről szólna. Bármerre nézel fákat, erdőket és virágokat látsz majd. A várost akár gyalog, de a városi kisvonattal, shiuval is bejárhatod. Gábor és Edina, az RTL Klub AZ ÉV HOTELE televíziós műsor legutóbbi epizódjának hotel tesztelői is kisvonattal járták be a környéket. A fiatalok esküvői helyszín ötleteket kerestek Sárváron. S, aki látta az adást jól tudja, hogy a jegyespárt már az első percben lenyűgözte a kisváros.

Edina és Gábor két és fél évvel ezelőtt egy koncerten, közös ismerősük által ismerkedtek meg. Már aznap este elcsattant az első csók, és megtörtént a randi. Ezt a randevút még több találkozás követte, majd fél évvel később összeköltöztek. Áprilisban Gábor megkérte Edina kezét az évfordulós fotózás utolsó képkockájánál. Edina mit sem sejtett, de kicsattanó örömmel mondott azonnal igent párjának. A fiatalok nem teketóriáznak, most decemberben már össze is házasodnak. Az adásban Gáborék esküvőjük szervezésének utolsó simításait végezték. Nem volt még meg minden helyszín az esküvői fotózásra, mert, hogy a fiatalok egy nem szokványos sorozattal készülnek a decemberi nagy napra. Na de vajon megtalálták a hétvégén azt, amiért jöttek? Hogyan érezték magukat a két napban? Vajon mit szóltak a két utolsó észak-dunántúli hotelhez? Ha kíváncsi vagy rá és lemaradtál volna az adásról, akkor nézd vissza AZ ÉV HOTELE legutóbbi adását az RTL Most!-on.

Két újabb észak-dunántúli hotel szállt versenybe AZ ÉV HOTELE címért!

Vasárnap ezt a két szállodát tesztelte a jegyespár, voksoljatok arra, amelyik jobban tetszett:

Onyx**** Luxury

Az apartmanhotel Sárvár központi részén, a város egyik fő turisztikai attrakciójától, a Sárvári Gyógy és Wellness Fürdőtől alig 300 méter távolságra található. Az épület egyediségét a különleges belsőépítészeti megoldások teszik unikálissá. A ház megjelenésével és szolgáltatásaival nem tartozik a klasszikus apartman kategóriába, nagyméretű egy vagy több légterű lakosztályai miatt sokkal inkább a standard szállodai követelményeknek felel meg. Ennek köszönhetően családosoknak és üzleti embereknek is jó választás lehet. A szállodához zárt parkoló és mélygarázs is tartozik. A szobák klimatizáltak, erkéllyel vagy terasszal és ingyenes wifi szolgáltatással rendelkeznek. A hatalmas terasszal ellátott szobák mindegyikéhez tartozik egy jakuzzi, ahol egy finom frissítő limonádéval a kezetekben pihenhettek. Ha pedig megéheznétek, akkor érdemes kipróbálni az apartmanhotelhez tartozó étteremet, ahol finomabbnál finomabb ételek közül választhatsz. Kóstoljátok meg a kacsából készült finomságaikat, hiszen ez az egyik specialitásuk.

További részletek ITT!

Harmónia Termál Hotel***superior

A megújult, kibövített háromcsillagos szálloda Sárvár központi részén, közvetlenül a Sárvári Gyógy és Wellness Fürdő mellett található. A hotelben a felújításnak köszönhetően két féle szoba típus található. A légkondicionált, erkély nélküli vintage stílusú standard szobák és a nagyobb alapterületű erkéllyel rendelkező modern bútorokkal berendezett prémium szobák. A családi vállalkozásként működő hotel wellness részlegen élménymedence, finn- és infraszauna, élményzuhanyok és gőzkabin várja a vendégeket. Ugyanakkor masszázsra, kozmetikai kezelésekre, manikűrre-pedikűrre, fodrászatra is van lehetőség az épület falain belül. A Harmónia Termál Hotel*** superior jó választás lehet pároknak, üzletembereknek, de legfőképp családoknak, hiszen a szálloda elképesztően sok szórakozási lehetőséget biztosít a kisebbeknek. Játszótérrel, játszóházzal, csúszdás labirintussal, csocsóval, jéghokival, XBOX-al, mini golffal próbálják lekötni az apró talpúak feles energiát, s bizony sikerül is. A hotelhez tartozik egy pihenőkert is, ahol növényritkaságokat csodálhatnak meg az ide érkező szállóvendégek.

További részletek ITT!

Szavazz és nyerj egy wellness hétvégét!

AZ ÉV HOTELE Facebook oldalán vasárnap délig szavazhatsz a műsorban bemutatott szállodák valamelyikére. Hogy miért? Mert megéri, hiszen aki szavaz, az nyerhet, egy wellness hétvégét, abba a szállodába ahová voksát leadta. Minden szavazat számít, hiszen ez egy verseny, ahol Te döntheted el, hogy melyik szálloda legyen a régió, azaz A HÓNAP HOTELE, majd végül AZ ÉV HOTELE.

Jövő héten eldől, hogy melyik lesz a legjobb hotel az észak-dunántúli régióban!

AZ ÉV HOTELE televíziós műsor az RTL Klub-on újabb mérföldkőhöz érkezett. A hét utolsó napján befejeződött az újabb és újabb észak-dunántúli régió hoteleinek bemutatása, így most vasárnap egy összefoglaló adást láthattok 12:05-kor az RTL Klub-on. A hónap utolsó adásában újra láthatjátok az Észak-Dunántúl régióban bemutatott szállodákat és utoljára még szavazhattok a kedvencetekre.

A szeptemberben bemutatott hotelek az egyes adások után szerezett voksaikat tovább vihetik a vasárnap kezdődő régiós döntőbe és Neked is van még egy szavazatod. Érdemes ezt a voksot arra a szállodára leadnod AZ ÉV HOTELE Facebook oldalán, amelyik neked ebben a hónapban a legjobban tetszett, amelyikről azt gondolod, hogy érdemes a HÓNAP HOTELE címre, és amelyiket szívesen látnád a döntőben 2019 januárjában.

Íme a hotelek, amelyekre vasárnaptól egy héten keresztül szavazhatsz majd:

Spirit Hotel Thermal Spa (Sárvár)

JUFA Vulkán Thermal Resort (Celldömölk)

Hotel Lövér*** superior ( Sopron)

Gosztola Gyöngye Spa és Élményhotel**** (Gosztola)

Betekints Hotel**** (Veszprém)

Classix Small Luxury Design Hotel ( Vértessomló)

Onyx**** Luxury ( Sárvár)

Harmónia Termál Hotel ***Superior (Sárvár)

Az, hogy melyik hotel kerülhet a döntőbe, azaz egy lépéssel közelebb AZ ÉV HOTELE címhez az Észak-Dunántúl régió legjobbjaként, az csakis rajtatok és a szavazatotokon múlik.

Ha lemaradtál volna valamelyik szállodáról, vagy még mindig nem vagy egészen biztos a döntésedben, akkor érdemes megnézned most vasárnap 12:05-kor az RTL Klub-on AZ ÉV HOTELE hónapzáró, összefoglaló epizódját, ahol a műsorvezető, Pataki Zita a szeptemberi hotelek legjobb pillanatait felidézve a döntésben is segíthet neked.

Mondd meg Te, melyik legyen AZ ÉV HOTELE!

AZ ÉV HOTELE közönségszavazás az RTL Klubon és a Facebookon lehetővé teszi, hogy a nézők válasszák meg az egyes magyarországi régiók legjobb hotelét és végül AZ ÉV HOTELÉT. Az elismerés rangját mutatja, hogy AZ ÉV HOTELE díj a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Év Szállodája szakmai díjának testvérversenye.

AZ ÉV HOTELE közönségszavazáshoz kapcsolódó televízió műsor az RTL Klubon az utazók szemszögéből, személyes élményeiken keresztül mutatja be a címért versenybe szálló szállodákat. Minden adásban egy-egy pár vagy család kalandjait láthatjuk, akik elutaznak egy hétvégére két magyarországi hotelbe valamilyen céllal a lánykéréstől a házassági évfordulóig és kipróbálják, illetve értékelik is a bemutatott hoteleket.

Szavazz és nyerj hetente wellness hétvégét!

A nézők a www.facebook.com/azevhotele oldalon választhatják meg szavazataikkal az egyes hónapok, azaz az egyes régiók legjobb hoteleit. Majd a sorozat végén ezek a hotelek indulnak AZ ÉV HOTELE címért, amire szintén szavazhatnak majd a nézők. Érdemes lesz hetente voksolni, mert minden héten két wellness hétvégét nyerhetnek, akik szavaznak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Simontornyán látható Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

Lakótoronynak épült a 13. században, a törökök katonai célra használták, majd reneszánsz kastéllyá alakították a sok mindent megélt épületet.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 16.

hirdetés

A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.

A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.

A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.

A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.

hirdetés

Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán

kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.

Simontornyán a – járvány elmúltával –

érdemes a vár környékét is bejárni.

A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.

A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: