Nemrégiben a Science Daily is írt a Bristoli Egyetem azon kutatásáról, ahol azt vizsgálták, hogy a krokodilok miért változtak olyan kis mértékben a 200 millió évvel ezelőtti dinoszauruszok kora óta. A tanulmányt a Nature Communications Biology tette közzé.

A kutatás szerint a krokodilok evolúciójuk alatt képesek voltak felvenni egy olyan külalakot, amely biztosította számukra a túlélést, így nem volt szükségük változásra, valamint általában véve is lassabban fejlődnek, és a környezet változása az, ami ezt felgyorsíthatja.

A ma élő 23 krokodil fajta egytől egyig ragadozó-dögevő forma, viszonylag egyszerű, hegyes, kúpos fogakkal és valamilyen szintig vízhez kötött életmóddal.

"A krokodilokat eléggé konzervatív csoportnak mondják, legalábbis ami a testfelépítésüket, csontvázunkat illeti. Ennek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a koponyájuk, azon belül is leginkább a fogazatuk terén rendkívül változatosak voltak, főleg a kréta időszakban" - mondta a Szeretlek Magyarországnak Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.

A kréta kor végén bekövetkezett kihalási esemény során a fajoknak mintegy 70-75 százaléka tűnt el. "Dinoszauruszok, repülő hüllők, moszaszauruszok és több krokodil csoport is" - mondta Attila.

Voltak köztük teljesen szárazföldiek, tengeriek, édesvíziek, ragadozók, dögevők, sőt, növényevők is. Utóbbiak, akár a mai emlősök, képesek voltak a szájukban összerágni a fogaikkal a táplálékot.

- mondta Ősi Attila.

Így nem is a krokodilok az egyetlen olyan csoport, amelyik csak kis mértékben mutat változásokat. Valamelyest hasonló, konzervatívabb testfelépítés jellemző a krokodilokkal nagyjából egy időben megjelent és még ma is létező teknősök csoportjára. Sőt, evolúciójuk során kismértékű változást mutatnak a cápák is.

Mi a helyzet hazánk területén?

A Kárpát medence területén ma már nem élnek krokodilok. Utoljára 10-12 millió évvel ezelőtt léteztek ezen a vidéken, amikor még jóval magasabb volt az átlaghőmérséklet.

- mondta Attila.

Fosszíliaként azonban több krokodil leletet is ismerünk különböző földtörténeti időkből. Ezek közül a legidősebb a Magyarosuchus fitosi leletei, melyek 1996-ban kerültek elő a Gerecséből. Ezek a maradványok megközelítőleg 175 millió évesek és egy körülbelül 5 méter testhosszúságú tengeri krokodilhoz tartoznak.

Ennél 90 millió évvel fiatalabbak, tehát alig 85 millió évesek a bakonyi iharkúti dinoszaurusz lelőhelyről előkerült krokodil maradványok. Innen az elmúlt 20 év kutatásainak köszönhetően négy különböző krokodilt ismertünk meg. Köztük a kis termetű, alig 1 méter testhosszúságú, növényevő-mindenevő Iharkutosuchus-t.