TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

„A legnagyobb forrásom a NASA” – titokzatos ismeretlen tájékoztat hetente a világűrről

Két éve rendszeresen jelentkezik a YouTube-on magyar nyelvű űrkutatási témájú videóival. Színvonalas közszolgálat egy személyben.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. október 06.


Link másolása

Másfél évvel ezelőtt, valamikor a végtelennek tűnő lezárások alatt találtam rá az Űrkutatás Magyarul elnevezésű Youtube-csatornára. Mindig is érdekelt a téma, rá is kattintottam. Ottragadtam, azóta rendszeres nézője vagyok. Közérthetően, igényesen közvetít ismereteket. Nálunk, ahol nem létezik közszolgálati televíziózás, komolyan hiányt pótol az, amit csinál. Vannak ismeretterjesztő csatornák, de az ott látható filmek bármilyen lélegzetelállítóak, képtelenek olyan gyorsan reagálni ennek az állandóan fejlődő tudományterületnek a történéseire, mint ezek az epizódok. Mazsola a hab tetején, hogy egy ideje egy kifejezetten aktuális, Nemzetközi Űrhírek sorozatot is elindított, heti rendszerességgel.

Persze, hogy kíváncsi lettem, ki az az ember, aki ezt csinálja, meg is kerestem, vállal-e egy interjút. Válaszolt: interjút igen, de csak akkor, ha nem derül ki, hogy ki ő, mert szerinte lényegtelen, ki csinálja, sokkal fontosabb az, hogy mit. Ez annyira szokatlan volt, hogy még inkább kíváncsi lettem rá.

A teázóban, ahol találkoztunk, délelőtt lévén alig lézengtek, nem volt nehéz kiszúrnom a NASA kabátot és NASA pólót viselő fiatalembert. Kérését elfogadva, csak annyit árulok el, megnyerő, mosolygós férfi, különös ismertetőjele: a lelkesedés, ahogy magyaráz arról, amit csinál.

- Manapság, amikor szinte mindenki magát akarja megmutatni, honnan jön ez, hogy te még azt sem szeretnéd, hogy a neved kiderüljön?

- Amíg egy Youtube-csatorna az űrkutatásról szól, addig teljesen mindegy, hogy ki csinálja. Ha az hiteles, ha az érdekes, ha az szórakoztató, akkor egyáltalán nem lényeges, hogy ki az, aki ezt gyártja.

- Miért?

- Ez nem egy egyszemélyes műfaj. Mint ahogy a holdraszállás sem volt az. Nem hiszem, hogy Neil Armstrongról szólt volna. Itt nem a személy a lényeg, hanem a tett. Ha megnézel egy dokumentumfilmet, meg szokták nézni az emberek, hogy azt most ki rendezte? Ki narrálta?

- Zavarna kifejezetten, ha megtudnák, hogy te vagy az?

- Igen, szerintem. Ha például leülök veled meginni egy kávét, akkor nem szeretném, hogy valaki odajöjjön, hogy “Hú, tényleg te vagy az, tényleg? Csinálhatnánk egy képet?” - erre abszolút nem vágyom.

- Mesélsz magadról?

- Teljesen átlagos fiatal vagyok, semmi különleges nem történt az életemben, ami az űrkutatás irányába terelt volna. Egyszerűen érdekelt a téma. Az egyetemen filmgyártást tanultam, utána teljesen más közegben helyezkedtem el, hétköznapi, civil állásaim voltak, az életemnek és a munkámnak semmi köze nincsen az űrkutatáshoz.

- Akkor hogyan jött ez az egész?

- Maga az űrkutatás, az már kölyökkorom óta foglalkoztatott, apámnak előbb volt meg a szakszolgálati engedélye repülőre, mint jogsija autóra. Ő már gimnazista kora óta vezet repülőt, pilótának készült.

- Hivatásosnak?

- A seregben Mig-21-re képezték, de pont akkor, amikor Moszkvába kellett volna két évre mennie Mig-21 képzésre, akkor születtem én. S akkor már nem akart kimenni ennyi időre, abbahagyta. Repült Mig-21-en, de nem ő vezette. Azóta teljesen más, civil foglalkozása van, de a repülés, az űrhajózás iránti szerelem az tőle van. Ő mesélt az űrhajókról, a holdraszállásról, és ez mindig is nagyon érdekelt. Igazából, mint fogyasztó voltam jelen ebben a közegben, kerestem mindig az újabbnál újabb könyveket, filmeket erről a témáról.

Így indult a csatorna is, hogy kerestem egy olyan magyar nyelvű youtube-csatornát, aki ezzel foglalkozik. Volt az Ozone-nak a Nemzetközi Űrhírek. Az egy idő után megszűnt, és azt vártam, hogy mikor indul már újra. Nem indult, nem találtam semmit, akkor mondtam, hogy csinálok én egyet. Így kezdtem.

Elkezdtem írni a szövegeket, felmondtam, az elején nagyon pocsék minőségben, aztán vettem jobb mikrofont, majd lassabban kezdtem el beszélni, végül a vágásnál is egyre többet értettem a dolgokhoz.

- Van média alapképzettséged, nem volt idegen a terület. Az animációkat is te csinálod?

- Nem teljesen. Én csinálom, de nagyon sokat veszek át más tartalomgyártóktól. A legnagyobb forrásom a NASA. Szabadon lehet használni, amit feltettek, csak egy feltétel van, hogy nem szabad rossz színben feltüntetni az amerikai űrhivatalt. Most nagyon sok jön a SpaceX-től, ők is publikálhatóvá teszik az anyagaikat, ugyanazokkal a feltételekkel. A zenéket is szabad felhasználású könyvtárakból válogattam. A jogvédett tartalmakkal vigyázni  kell.

- Ez egy komoly meló. Máshol lektor is van, szerkesztő is, itt mind te vagy egyedül?

- Nem feltétlenül. Vannak olyan témák, melyekben korábban téves információ hangzott el a videóban, ezeket általában a kommentekben szokták kiigazítani, s akkor én be is rakom a leírásokba, hogy ez például hibásan hangzott el. Vannak olyan egy-egy tematikába szakértő srácok, akik írtak, hogy ebben és ebben a témában nyugodtan küldjem el nekik előre a szöveget, egyeztessek velük, szívesen javítják. Van közöttük, aki például a rakétatechnikához ért, de itt van például egy egyetemi oktató, aki fizikával kapcsolatos kérdésekben segít.

- Hogy jöttek?

- Így. Hogy megjegyzésként írtak.

- Tehát már van egy háttér, akik segítenek neked.

- Igen. De még van nyelvtantanár ismerősöm is, aki retorikai-stilisztikai szempontból átnézi a szövegeimet...

- Ő mondta, hogy lassabban beszélj?

- Ezt mindenki mondta. Az első öt-hat résznél még úgy gondoltam, hogy aki gyorsan beszél, az határozottságot sugall, nem az az elmélázós fajta. Hát az egészet jól ledaráltam, sok szöveggel, rövid videó, aki akarja visszatekeri, biztos így jó. De minden második komment az volt, hogy tök jó a duma, de már a második mondat után elvesztették a fonalat. Az első hat részt újra is vettem, ráadásul jobb mikrofonnal. Ezeknek már csak ez a javított, lassabb, nyugodtabb változata van fent, az eredetiek már csak a csatornatagok számára elérhetők.

- S hogy találsz témákra?

- Hát az nem nehéz. Pont az Űrhírek, ami rávilágít, hogy hétről-hétre nekünk válogatni kell, olyan sok minden történik, nem is fér bele minden, ami az adott héten történt. Téma tehát van. Az Űrhíreket a Spacejunkie.hu oldallal párhuzamosan csinálom.

- Ők találtak rád, hogy ezt a csatornát csinálod?

- Igen. Érdekes volt az egymásra találásunk, mert ez még akkor volt, amikor pár száz feliratkozóm volt csak. A Vénuszon talált foszfinos videómmal kapcsolatban történt.

Éppen néztem az élő közvetítésüket ugyanebben a témában, és ott elmondták, hogy van ez a csatorna, az én csatornám, és hogy ott is milyen jól elmondom, hogy több helyről kell bizonyítani egy állítást, több vizsgálattal, nem lehet egyetlen mérésre hivatkozva elhamarkodott állításokat tenni. S akkor fel is vettük egymással a kapcsolatot és beszélgettünk egyre többet. Most meg már ott tart a dolog, hogy nekik van egy űrhír portáljuk, hetente összegyűjtik a legfontosabb cikkeket, abból válogatok. Az a cél ezzel, hogy felkeltsem az érdeklődést az emberekben. A leírásban ott van a link, amire kattintva megtalálják a kapcsolódó cikkeket. Ők meg kirakják az én videóimat.

Az a nagy előnye ennek a csatornának, hogy egy rést, egy hiányt tölt be. A Spacejunkie élő adásokat ad, az azoknak jó, akik meg akarják nézni a rakéta indítást, érdekli őket, mi történik, tök jól elmondják. Nagyon jól működik ez a két csatorna egymás mellett, mert nem vagyunk konkurenciái egymásnak.

Tehát téma mindig van. Próbálok aktuális dolgokat találni, hogy ha indul egy szonda valahova, akkor a megelőző hetekre időzítem azt a részt, ami arról szól, de most például elkezdtem a Naprendszer bemutatását, most tartunk a Marsnál.

- Egy anyag elkészítése gondolom a források fordításánál kezdődik, aztán meg kell írni a szövegedet. És van egy időkereted.

- Igen. Igyekszem tizenöt és húsz perc közé szorítani a mondandómat.

Minden téma olyan, hogy bármikor másfél órát tudok beszélni róla. De nem szeretném annyira elnyújtani. Én azt szeretném, hogy ez egy könnyed dolog legyen, hogy vasárnap leülök és este a szendvics elmajszolgatása mellett éppen meg tudom nézni.

Nem egy egész estés műsort akarok csinálni. Van egy rész, aminek az a címe, hogy hogyan készült. Sokan érdeklődtek, hogyan csinálom, milyen programmal, mit használok, stb. Szépen elmagyarázom benne, hogyan gyűjtöm össze a szöveget, hány nap, amíg megnézik, megvizsgálják, átírom, javítom, felolvasom a szöveget, aztán megvágom, végül rárakom a képet. Egy epizóddal három-négy napi munkám van, nyilván nem reggeltől estig ülök a gép előtt, most egy ideje már hetente jön ki új rész, nagyjából minden második nap a gép előtt ülök. És még van a rendes munkahelyem is.

- Megéri?

- Igen.

- Miért?

- Egyrészt a tudás átadása csodálatos dolog, nekem ez hivatás. Annyira csodás dolog, ahol élünk, ahogy élünk, és itt nyilván nem a Földről csak, hanem az azon kívüli dolgokról is beszélek. Mindenkinek lehetősége van erről tudni. Nincs titok ebben a dologban. Megfogsz egy távcsövet és megnézed a Hold krátereit. Vagy a Marsot. Az, hogy küldünk egy összerakott fém szerkezetet, ami leszáll egy másik bolygón és ott fotókat készít, és láthatjuk itt, ez csodálatos. Ezekről mindenkinek tudnia érdemes. Nyilván nem a jármű csavarjairól beszélek. Ennek az érdekes tudásnak az átadása nagyon fontos. Én is mindig ámulattal hallgattam azokat a tanáraimat, akik ennek a csodálatos részét próbálták átadni.

Nem mellesleg anyagilag is megéri. Nem titkolom, ebből bevételem is van.

- Ez egy második fizetés?

- Igen.

- Mióta?

- A Youtube két feltételt támaszt: minimum ezer feliratkozó kell és az elmúlt harminc napban minimum négyezer óra megtekintésnek kell lenni az összvideóimnak. Amikor ezt elkezdtem csinálni, 2019 decemberében, majdnem egy évig, 2020 őszig kb. hétszáz feliratkozót értem el. Azalatt nagyjából tizenöt rész jött ki. Akkor történt velem egy csoda. Nem tudom máshogy fogalmazni. Éppen édesapámnál ebédeltem, és beszélgettünk, hogy alakul a csatorna. Mondtam, megvan a hétszáz feliratkozó, pont ma lett meg. Előkapja a telefonját, azt mondja: nyolcszáz, nem? Nem, tegnap este ellenőriztem. De nyolcszáz, mondja. Veszem elő a telefonomat, látom: nyolcszázötven. Frissítek megint: kilencszáz. Nem értettem, mi történik. Azt gondoltam, elromlott a Youtube algoritmusa. Várok fél órát, nézem: ezer. Ezerkettőszáz. Felhívtam nővéremet Németországban, neki is van egy Youtube vlogja, nézzen már rá. Kérdezem mennyit látsz nálam? Mondja: ezerháromszáz. S a tiedé? Az övé nem változott. Arra gondoltam, valaminek kellett történnie. Talán valamelyik magyar vlogger bemondta a videójában, hogy van ez.

Egyből keresni kezdtem, nem vagyok nagy ismerője ennek a világnak de párat megnéztem, nyomoztam pár haverommal, és megtaláltuk a Fókuszcsoport nevű csatornát. Nekik volt egy epizódjuk, amiben öt méltánytalanul elhanyagolt Youtube-csatornával foglalkoztak. Akkor elindult, pikk-pakk átléptem az ezret, onnantól lettem Youtube-partner, onnantól van bevételem.

Amikor ezt elkezdtem csinálni, akkor nagyon bíztam abban, hogy pár év alatt elérhetek öt-tízezer feliratkozót. S akkor csurran valamennyi a munkahelyi fizetésem mellé is, és még el is érek valakiket. Tudok szórakoztatni is ezekkel a videókkal. S a hosszú távú terveim között volt, hogy talán egyszer majd húsz-harmincezres feliratkozó tábort el lehet érni. Most eltelt két év és most lassan meglesz az ötvenezredik feliratkozó. Ezek után nem tudom hol a határ.

- Ez éppen egy éve van így. Azelőtt gondoltál arra, hogy de jó lenne, ha lehetne ezzel pénzt keresni?

- Mindenképpen, ez nekem célom volt. Sőt az is, hogy ez egyedüli megélhetésem legyen majd.

- Ez a későbbi célod?

- Igen.

- Van ennek realitása?

- Igen.

- Mi kell ehhez?

- A pénzösszeg. Amint eléri a havi fizetésemnek a nyolcvan százalékát, akkor azt mondom, hogy megéri inkább kicsit kevesebb pénzért, de teljesen a magam uraként élni tovább.

- Akkor több tartalmat is tudsz csinálni.

- Akár több tartalmat is. Igen. Ez a következő cél, szerencsére növekvőek a számok, minden nap új feliratkozók vannak,

- És a továbbiakban is egymagad akarod a csatornádat működtetni?

- Abszolút.

- Jöttél már szemben magaddal? Azaz másokat hallottál már beszélni a te csatornádról?

Olyan már volt, hogy haverjaimnak mások ajánlották, az Űrkutatás Magyarul egyes epizódját, és akkor mondták, hogy hé, hát a haverunk csinálja.

Meg olyan is volt, hogy volt ötven támogatói pólóm, és egyszer az volt rajtam egy Tankcsapda-koncerten és utána valaki írt, hogy “láttam egy ilyen pólós srácot a Tankcsapdán”. Hát nem akartam megírni, hogy az konkréten én voltam. Csak annyit írtam neki, hogy tök jó, hogy hordják a pólót.

- Neked mi volt az első tudatos élményed az űrkutatásból? Hol tartottak akkor?

- Az űrsikló-korszak. Hogy konkrétan melyik indítás, azt már nem tudom. Az űrállomás, meg az űrsikló. Amikor már abszolút követtem a dolgokat, az mondjuk a Curiosity marsjáró landolása 2012-ben. 2005-10 között már próbáltam a nagyobb eseményeket élőben megnézni. Akármikor, ha hajnali négykor volt, akkor is, ha másnap iskolába mentem, akkor is. Ha élőben nem is láthatom, nem tudok kimenni Floridába, de a közvetítést mindenképpen.

- Egyszer ki kéne menni...

- Tervben van egyébként, a cimboráimmal, lehet, hogy kimegyünk egy Falcon Heavy indításra.

- Artemis-1?

- Még szebb lenne, de akkor már inkább a kettes, vagy a hármas, ahol ember is van.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Hubble felfedezte a valaha látott legtávolabbi csillagot 28 milliárd fényévnyire a Földtől
A csillagászok az óangol „reggeli csillag”, vagyis „Earendel” nevet adták neki.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. április 02.


Link másolása

A Hubble Űrteleszkóp kilencórás expozíció alatt felfedezett egy csillagot, ami egy galaxishalmaz hátuljában helyezkedett el. Ez a valaha látott legtávolabbi égitest – írja a LiveScience.

A Földtől 28 milliárd fényévre található objektum a Napnál akár 500-szor nagyobb tömegű is lehet.

Több milliószor fényesebb is nála, és feltehetőleg a világegyetem hajnalán született. A csillag hivatalos neve WHL0137-LS, de a kutatók az „Earendel” becenevet adták az óangol „rising light” vagyis „reggeli csillag” kifejezés után.

A tanulmány szerint az Earendel körülbelül 900 millió évvel az Ősrobbanás után keletkezett, így a világegyetem első csillagainak egyike lehet.

„Amint betekintünk a kozmoszba, visszatekintünk az időben is, így ezek a megfigyelések lehetővé teszik, hogy megértsük a legelső galaxisok építőköveit” – írja a tanulmány társszerzője, Victoria Strait.

„Amikor az Earendelből látott fény kisugárzott, az univerzum egymilliárd évesnél is fiatalabb volt, ami csak 6%-a a a jelenlegi korának”

- mondja Strait.

„Akkor 4 milliárd fényévre volt a Tejúttól, de az alatt a csaknem 13 milliárd év alatt, amíg a fény eljutott hozzánk, az univerzum úgy tágult ki, hogy mára 28 milliárd fényévnyire van.”

A Hubble 1990. április 24-én indult útjára, több évtizedes tervezés és kutatás után. Nemrég csatlakozott hozzá az utódja, a James Webb Űrteleszkóp 2021. december 25-én, ami jelenleg 1,5 millió kilométer távolságra kering a Földtől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Katasztrofális hőmérséklet-emelkedés jön, három évünk van lépni az IPCC új jelentése szerint
Ennyi időnk van arra, hogy megfékezzük a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, és kevesebb mint egy évtized arra, hogy csaknem felére csökkentsük azt.

Link másolása

A jelenlegi politikák katasztrofális hőmérséklet-emelkedés felé vezetik a bolygót az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb, 2800 oldalas jelentése szerint, írja a ScienceAlert.

"Válaszúthoz értünk"

- mondta Hoesung Lee, a szervezet vezetője.

"A most meghozott döntéseink egy élhető jövőt biztosíthatnak. Rendelkezésünkre állnak a felmelegedés korlátozásához szükséges eszközök és szakértelem is."

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere úgy fogalmazott, hogy ezek az eszközök a kezünkben vannak, a világ nemzeteinek pedig elég bátornak kell lenniük ahhoz, hogy használják őket.

A globális tennivalók listáján a legelső pont az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésének megállítása.

Ezt még 2025 előtt meg kell tennünk ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodás előtti szinthez képest két Celsius-fokkal feljebb.

Az eddigi alig 1,1 fokos felmelegedés már most halálos szélsőséges időjárási hullámot váltott ki az egész világon, az 1,5 fok fölé való emelkedés pedig ökoszisztémák összeomlását és visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő az éghajlati rendszerben.

A jelentés azt is leszögezi, hogy a kibocsátás csökkentését célzó beruházások sokkal olcsóbbak lesznek, mint a felmelegedés okozta károk.

A cél eléréséhez a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig 43 százalékkal, a század közepére pedig 84 százalékkal kell csökkenteni. Ez azonban nem elég: a fosszilis tüzelőanyagokat is radikálisan csökkenteni kell.

Teljesen le kell állítani a szénégetést, és 60, illetve 70 százalékkal csökkenteni kell az olaj- és gázfelhasználást - szerencsére a nap- és szélenergia sok helyen olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Mindezek mellett a szén-dioxid légkörből való kiszívására szolgáló technológiákat is óriási mértékben fel kell fejleszteni.

Az is fontos, hogy ne csak a kormányok, hanem az egyének is lépéseket tegyenek a jövő érdekében. A hosszú távú repülőjáratok visszaszorítása, a növényi alapú étrendre való átállás, az épületek szigetelése és a fogyasztás csökkentése 2050-re 40-70 százalékkal csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A jelentés arra is kitért, hogy a magas társadalmi-gazdasági státuszú emberek szennyezik leginkább a környezetet, ugyanakkor ők is tehetnék a legtöbbet a kibocsátás csökkentésének érdekében is.

Ugyanis azok a háztartások, amelyek jövedelme a világ legjobb 10 százalékába tartozik, a szén-dioxid-szennyezés 45 százalékát bocsátják ki – ezek kétharmada a fejlett országokban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Leginkább a mágneses műtakonyra emlékeztet a robot, ami be tud mászni az emberekbe
Életmentő lehet, ez az orvosi eszköz mégis garantálja a rémálmokat.
Fotó: New Scientist/Twitter - szmo.hu
2022. április 04.


Link másolása

Sajnos nem áprilisi tréfa, hogy a tudósok feltaláltak egy mágneses iszaprobotot, amely képes behatolni az emberekbe - írja az Indy100.

A New Scientist magazin közölt egy cikket egy "nyálkás robotról", ami sokakban ébresztett kételyt a hír valódiságát illetően. A Twitteren vitatkoztak róla, vajon rosszul időzített hírről, vagy viccről lehet-e szó.

A Hongkongi Kínai Egyetemen kifejlesztett mágneses iszap pedig igen hasznos találmány, például a véletlenül lenyelt, apró tárgyak visszaszerzéséhez. Ez megelőzheti a fulladást, és a robot helyes használata mellett életmentő lehet.

Az iszap állítólag képes áthaladni a bonyolult és keskeny, mindössze milliméteres szélességű járatokon is, és akár a 30 milliméter/szekundum sebességet is elérheti.

A kutatási tanulmányt március 25-én tették közzé, megcáfolva minden olyan elméletet, amely szerint viccel lenne dolgunk. Ennek értelmében az új robot elősegítheti a kevésbé invazív műtétekhez, valamint a célzott gyógyszerbejuttatáshoz is hozzájárulna.

A Twitteren sokan borzongtak a látottak után. Még a Sony is posztolt az ügyben:

"Nyálkás… a testen belül…? Érdekes…" - írták.

"Minden technológiai innováció lehetővé teszi a jótékony, de a kártékony felhasználást is, amire a sci-fi már régen figyelmeztetett bennünket" - vélekedett egy másik kommentelő, míg egy harmadik kifakadt:

"Nem, nem, nem, nem, nem, nem! Tudósok, könyörgöm! Láttátok az ilyen intelligens gusztustalanságokról szóló filmeket? Tudom, hogy láttátok. Már hogy lehetne ennek jó vége??"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyarországról is megfigyelhető üstökös tűnik majd fel a tavaszi égbolton
A PANSTARRS nevű üstökös kis távcsövekkel egész nyáron át csodálható lesz az északi égbolt csillagképei között.

Link másolása

Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő

C/2021 O3 (PANSTARRS) nevű üstökös az előrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhető lesz az északi égbolt csillagképei között

- írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.

A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint az üstököst 2021. július 26-án fedezték fel a Pan-STARRS1 (Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System) égboltfelmérési program 1,8 méteres Ritchey-Chrétien teleszkópjával, amely a Haleakala Obszervatóriumban működik (Maui, Hawaii-szigetek).

A NASA bolygókutató központjának (JPL) pályaadatai szerint az üstökös napközelsége után elhagyja a Naprendszert. A JPL pályaelemzése szerint az üstökös az Oort-felhő távoli vidékeiről érkezett és onnan több millió évig tartott az útja a Naprendszer belső térségei felé.

Az üstökös április 21-én lesz napközelben, amikor 47,9 millió kilométerre lesz központi csillagunktól. Az üstökös pályasíkja 56,76 fokos szöget zár be a földpálya síkjával. A NASA adatai szerint az üstökös május 8-án lesz földközelben, amikor mintegy 90 millió kilométerre lesz bolygónktól.

Az üstökös napközelsége idején csak napnyugta után figyelhető meg a látóhatár közelében az esti szürkületben binokulárral, kis távcsővel. Az üstökös megfigyelésére a legkedvezőbb az április végétől május közepéig tartó időszak, amikor már jobban eltávolodik a Nap irányától.

Előzetes becslések szerint a napközelsége utáni napokban április végén mintegy 6-7 magnitúdójú lesz a látszó fényessége, ami földközelsége időszakában, május első felében 4-5 magnitúdóra fényesedik, vagyis zavaró fényektől mentes sötét égbolton már szabad szemmel is láthatóvá válhat, illetve binokulárokkal, kis távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Ez a mostani üstökös sajnos nem lesz olyan látványos, mint 2020 nyarán volt a NEOWISE-üstökös, de egyelőre ebben az évben a PANSTARRS-üstökös bizonyul ígéretes, kedvező esetben szabad szemmel is megfigyelhető csóvás égi vándornak - magyarázta Tóth Imre.

"A C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös látszó égi útja a fényes szakaszán az északi égbolt csillagképei között húzódik és tőlünk májustól egész nyáron át kedvező lesz a helyzete, ha fényes is marad, illetve nem esik szét a magja, aminek következtében elhalványodik, majd 'eltűnik' a szemünk, illetve műszereink elől" - tette hozzá.

A csillagász megjegyezte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján nagy az üstökös magjának szétesési valószínűsége a napközelséghez közeli időszakban. Ebben az esetben viszont a magtöredékek megfigyelése lehetőséget ad az eredeti mag belsejébe való betekintésre: a mag szerkezeti felépítésének, valamint kémiai összetételének meghatározására.


Link másolása
KÖVESS MINKET: