hirdetés

TUDOMÁNY

Szerves anyagokra bukkantak a Marson

A felfedezés segíthet jobban megismerni és megérteni a vörös bolygó környezetét.

Link másolása

hirdetés

>Egy új tanulmány szerzői arról számolnak be, hogy a Curiosity marsjáró egyik új kísérletével korábban ismeretlen szerves molekulákat mutattak ki a Marson – írja a Phys.org.

A NASA mostanáig kilenc szondát és hat marsjárót küldött a Marshoz, azzal a céllal, hogy felmérjék, kialakulhatott-e az élet a bolygón. Az utóbbi időkben egyes robotok a talajból mintákat is gyűjtöttek, amelyek elemzésével alaposabban felmérhetik a környezet kémiai tulajdonságait, valamint szerves molekulákat is észlelhetnek. Ezek az anyagok pedig potenciálisan az egykori életről árulkodhatnak.

Az új kísérlet során a roverek találtak szerves molekulákat a Marson, a minták azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy igazolják: az érintett anyagokat organizmusok állították elő, vagy használták.

A Curiosity mintagyűjtése 2017-ben egy hiba következtében leállt, a misszió csapata pedig arra jutott, hogy a marsjárónak új típusú kísérletet kell végrehajtania. A roveren egy Sample Analysis at Mars nevű műszert helyeztek el, amely az elemzések során edényekben tartja a talajmintákat.

A 74 edényből kilenc szokott üres maradni a vizsgálatok ideje alatt, ezekben egyéb vegyületeket szoktak tárolni. A szakértők arra a döntésre jutottak, hogy a talajt ezekbe a tárolókba fogják ejteni, hogy megfigyelhessék, milyen anyagok szabadulnak fel a vegyületek és a minták interakciója során.

A kísérlettel olyan szerves molekulákat fedeztek fel, amilyeneket korábban még nem azonosítottak a Marson. A kísérlettel ugyan nem találtak életre utaló bizonyítékokat, a vizsgálat azonban azt mutatja, hogy vannak még kiaknázatlan és hatékony módszerek az idegen égitestek talajának elemzésére.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Kiderült, hogy egyesek miért nem tudnak megfertőződni koronavírussal

Bizonyos emberek immunrendszere nagyon gyorsan lerendezi a vírust.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2021. november 11.


Link másolása

hirdetés

Noha akár az egész családjuk koronavírusos, tehát ki vannak téve a fertőzésnek, ezeknek az embereknek az úgynevezett T-sejtjei vagy T-limfocitái a fertőzés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust - írja az MTI a The Guardian alapján. Ez történt azoknak a londoni egészségügyi dolgozóknak mintegy 15 százalékával, akiket a világjárvány első hulláma idején követtek nyomon. A felfedezés a vakcinák T-sejtes immunválaszt célzó, új nemzedékének kifejlesztése felé nyithat utat.

"Mindenki hallott olyan emberekről, akik ki voltak téve a vírusnak, mégsem betegedtek meg. Nem tudtuk, hogy tényleg sikerült-e elkerülniük a vírust, vagy természetes úton megszabadultak tőle, mielőtt a rutinszerű tesztek észlelték volna a jelenlétét"

- mondta Leo Swadling, a University College London immunológusa, a tanulmány vezető szerzője. A vizsgált dolgozók a jelentős kockázat ellenére egyetlen teszteléskor sem bizonyultak pozitívnak. Vérmintájuk azonban azt mutatta, emelkedett a vírusra reagáló T-sejtjeik száma a világjárvány előttihez, valamint a vírusnak ki nem tett emberekéhez képest. A vírusfertőzés más vérbeli jelzőanyagainak mennyisége is emelkedett a vérükben.

A tanulmány arra utal, hogy ezeknek az embereknek egy alcsoportja korábbi, közönséges náthát okozó szezonális koronavírus-fertőzések miatt rendelkezett az úgynevezett memória T-sejtek megnövekedett mennyiségével, ez óvta meg őket az új típusú koronavírustól. Ezek az immunsejtek "kiszagolják" a - szezonális koronavírusokkal közös - fehérjéket, amelyek a szaporodásban vesznek részt, és egyes embereknél ez az immunválasz elég gyors és erős ahhoz, hogy a legkorábbi szakaszban legyőzze a fertőzést.

"Ezek a már létező T-sejtek készen állnak, hogy felismerjék az új koronavírust"

- magyarázta Swadling. Az eredmények azért különösen jelentősek, mert az immunválasz T-sejtes fajtája az antitestekhez képest hosszabban tartó immunitás felé hajlik, ami általában inkább években, mint hónapokban mérhető. Szinte mindegyik létező Covid-19 elleni vakcina a SARS-CoV-2 sejtekbe hatolását segítő, úgynevezett tüskefehérje ellen serkenti az ellenanyagok termelődését, a védettség azonban idővel gyengül.

A tüskefehérjét célzó oltóanyagok esetleges gyengeségének tartják azt is, hogy a vírusnak ez az a része, amely leggyakrabban mutálódhat. Ezzel szemben a T-sejtes válasz hosszabb ideig maradhat fenn, és a vírusnak az a területe, amelyre a válasz irányul, a koronavírusokban elég állandónak tűnik.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Azonosítottak egy gént, ami duplázza a Covid miatti halálozás esélyét

Az is kiderült, hogy a különböző nemzetiségekben milyen eséllyel van jelen a gén.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. november 15.


Link másolása

hirdetés

Kutatók megtaláltak egy gént, ami duplázza a koronavírus miatti halál esélyét, 60 év alatti embereknél – írja a Science Alert. Az LZTFL1 nevű gén azért felel, hogy a tüdő sejtjei hogyan válaszoljanak a fertőzésekre, és ha ennek a génnek a kockázatos verziója van jelen, akkor a szervezet nem megfelelően reagál a koronavírusra.

Származástól függően, különböző eséllyel van benne az emberekben
  • Dél-ázsiai származásúak: 60 százalék
  • Európai származásúak: 15 százalék
  • Afrikai származásúak: 2,4 százalék
  • Kelet-ázsiai származásúak: 1,8 százalék

James Davies, a kutatás egyik vezetője elmondta, hogy rengeteg dologtól függ a Covid miatti halandóság, többek között a kortól, az egészségügyi állapottól és attól is, hogy milyen ellátást kap az ember. Indiában például rengetegen betegedtek meg a delta variánstól, így túlzsúfoltak voltak a kórházak, ráadásul sokan küzdenek ott cukorbetegséggel és szívproblémával. Davies szerint viszont még így is jelentős hatása van az LZTFL1 génnek, ugyanis megduplázza a halálozási esélyt 20 és 60 éves kor között.

"Ha megvan benned a gén, Covid-szempontból olyan, mintha tíz évvel idősebb lennél"

– mondta Davies.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

600 éve nem volt ilyen hosszú részleges holdfogyatkozás, mint pénteken

A csodálatos látvány 3 és fél órán át tartott.

Link másolása

hirdetés

Az északi féltekén lakók rendkívüli dolgot láthattak péntek este. Tokyo, Brisbane és New York felett különleges holdfogyatkozás volt - írja a Daily Mail.

Utoljára 1440-ben volt ilyen látható és legközelebb 2669-ben történik majd megint. A jelenség különlegessége, hogy a Holdat úgy világítja meg a Nap, hogy 97%-a vörössé változik.

Azonban a hobbi csillagászoknak nem kell elkeseredni, ugyanis jövő évben november 8-án teljes holdfogyatkozás szemtanúi lehetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Jön az Alzheimer-kór elleni orrspray-vakcina – elkezdődött az első fázisú vizsgálata

Ha beválik, nemcsak az Alzheimer-kórban szenvedőknek jelenthet reményt, de a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Link másolása

hirdetés

A várható élettartam növekedésével egyre nagyobb probléma például a demencia - a kognitív degeneratív szindróma jelenleg körülbelül 9 millió amerikait érint. Az Alzheimer-kór messze a demencia leggyakoribb típusa, tíz esetből hat-nyolc ennek tudható be.

Ezen a héten a Massachusetts-i Brigham and Women's Hospital izgalmas bejelentést tett:

orr-vakcinával veszik fel a küzdelmet ezzel a pusztító szindrómával. A klinikai vizsgálatokat most indították el.

Ha az embereken végzett klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a vakcina biztonságos és hatékony, reményt jelenthet az Alzheimer-kórban szenvedők számára, továbbá a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Meglepőnek tűnhet, hogy oltással gyógyíthatjuk meg az Alzheimer-kórt, bár alapvetően tudjuk, hogyan működik a betegség, még mindig nem értjük igazán, mi okozza. Az elmúlt néhány évtizedben azonban a kutatók rájöttek, hogy az immunrendszer valószínűleg kulcsszerepet játszik, ami egy maroknyi potenciális vakcina kifejlesztéséhez vezetett, amelyek közvetlenül ezt a rendszert célozzák meg.

A vizsgálatban 16, 60 és 85 év közöttiek vesznek részt, akik mindegyike korai stádiumú Alzheimer-kórban szenved, és nincs más jelentős egészségügyi problémája. Két adag vakcinát fognak kapni, egy hét különbséggel.

Maga a vakcina egy Protollin nevű gyógyszert használ. Az I. fázisú vizsgálat során azonban a fő cél a vakcina biztonságosságának és tolerálhatóságának mérése - például az optimális dózis, a lehetséges mellékhatások beállítása.

hirdetés

Az immunrendszer nagyon fontos szerepet játszik minden neurológiai betegségben. Ez a tudás és 20 év preklinikai munka után végre kulcsfontosságú lépést tehetünk a klinikai vizsgálatok felé a mérföldkövet jelentő emberes tesztekkel.

Forrás: IFL Science


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: