Szajkók segítik az erdőfelújítást a Pilisi Parkerdőben
> Az erdészek besegítenek, de a munka nagy részét a madarak végzik el, nekik köszönhetően több száz új csemete is kikelhet.
Az ökológiai szempontból rendkívül értékes „szárnyas” erdőfelújítás felbujtói az erdészek, elkövetői a szajkók, a természetgyarapítás helyszíne pedig Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyves - írja a Pilisi Parkerdő.
Az erdőfelújításról – az erdőtelepítéssel ellentétben – akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőterületen az állomány elöregszik, beteg vagy idegenhonos, esetleg invazív növények alkotják, és ezért valamilyen módszerrel új fákkal kell a területet megújítani. Ez történhet mesterséges módon, amikor az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, de lehet természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó tölgyek esetében.
2020 októberében a Veresegyház határában található rossz állapotú fenyvesben a Pilisi Parkerdő munkatársai egy másik természetes módszert alkalmaztak:
De mi történik ezután?
A szajkó rendkívül sokoldalúan táplálkozik, tavasszal és nyáron rovarokat, hernyókat fogyaszt, de szívesen kifosztja kisebb madarak fészkét, hogy bekebelezze a kis madárfiókákat. Azonban ősszel és télen - tekintettel arra, hogy ilyenkor a számára fogyasztható állati eredetű táplálék kínálata lecsökken - áttér a növényi eredetűekre. Főképp a tölgyfajok makkját kedveli, de más magokat is fogyaszt, ilyen lehet a bükkmakk, a mogyoró, de akár a szelídgesztenye. Megfigyelték, hogy őszi makktermés hiányában a kukorica és a gabonafélék is szerepelnek étlapján.
A makkterméses években az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát hozz létre az elrejtett makkokból, de egy részéről elfeledkezik. Ezekből tavasszal nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki. Különösen az erdei- és feketefenyvesekben jellemző ez, mert a fák lombján átjutó fény elegendő az előbújó fácskák megerősödéséhez. Németországi tapasztalatok alapján hektáronként akár 600-700 új csemete is kikelhet, ami már elegendő lehet az ilyen erdők fokozatos átalakulásához.
A természetes, „szárnyas” módszer azért nem játszik nagyobb szerepet az erdők megújításában, mert a nagyvadak a csemetéket előszeretettel visszarágják. De a szajkó segítségével a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket őshonos lombos fafajú állományokká, elegyes erdőkké lehet alakítani - tartják a szakemberek.
VIDEÓ: "Szárnyas" erdőfelújitás a Pilisi Parkerdőnél
Dunabogdány egy kis település útban Budapest és Visegrád, Esztergom között. Sokan csak átutaznak rajta, esetleg megcsodálják minden évben a gondosan ápolt gólyafészket, megállnak a híres pékségnél, vagy a jobban informáltak megpihennek a romantikus Duna-parton.
Ám a faluban érdemes kicsit szétnézni, tenni egy kis kört a főúttól távolabb is. Íme pár fotó, ami megmutatja, mi vár rátok ezen a csendes településen:
A fotós, Milotai Richárd így ajánlja Dunabogdányt:
"Macskaköves utcácskái, hangulatos portái és vendégszerető lakói tökéletes célponttá teszik egy tavaszi kirándulás tervezésekor.
Habár a környék rengeteg látnivalót kínál, és így több túraútvonal kiindulópontja is lehet ez a bájos Duna-parti település, de mi most arra buzdítunk, hogy az első látogatáskor ne menjetek innen sehova. Tegyetek egy rövidke sétát a kálváriához, ahonnan már szép kilátásban lehet részetek, majd ballagjatok vissza a katolikus templom kertjébe, és pihenjetek meg valamelyik padon a lombos fák alatt".
És azt is ellenőrizhetitek, hogy a vadregényes folyópart valóban megőrizte korábbi szépségét. Egy régebbi cikkünk képei akár most is készülhettek volna:
Augusztus utolsó hétvégéjén rendezik meg Szentendre legnagyobb fesztiválját, a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál és Borkorzó eseményét, ahol a 14 éves Farkas Kornél, természetfotós, is bemutatja Felfedezhető csodák II. címmel fotókiállítását. A tárlat augusztus 26-tól, szeptember 26-ig közel egy hónapon keresztül látható a Dunaparti Művelődési Házban.
Két év után újra lenyűgöző kiállítás látható munkáiból Szentendre legnagyobb fesztiválján. Az első önálló tárlata 2020. november 7-én nyílt meg a Szentendrei P’Art moziban, nagy sikert aratott a látogatók körében. Két év alatt rengeteget fejlődött, változott látásmódja. Sokat tanult, tapasztalt. A képi világa jobban fókuszál az apró részletekre, pillanatokra. A tehetséges, ambiciózus fiatalember lencséjén keresztül szeretné jobban megmutatni a nagyközönségnek az állatok, a természet titkos világát, pillanatait.
„A nap első sugarai eltalálják arcomat, miközben ezerféle hangtól hangos az erdő. A virágzó vadvirágok illatával telített levegőt szippantom be, a gumicsizmámat harmatcseppek mossák és vállamon a fényképezőgéppel sétálok a végtelenbe, ahol őzek, nyulak, fácánok ugrálnak át előttem. Ezt az életérzést szeretném másoknak is megmutatni fotóim segítségével” – mondja a 14 éves fiú.
Bővebb információk ITT
Notice: Undefined variable: badgeOn in /var/www/clients/client1/web1/web/wp-content/themes/szmo_2020/classes/views/RenderSinglePage.php on line 241
Itt a tavasz, bár az időjárás néha mást mutat. A természet azonban már ébred, és kibújtak az első tavaszt köszöntő virágok is.
Sokan indulnak ilyenkor túrázni, ezért fontos, hogy a szép látványban csak gyönyörködjünk és óvjuk meg azt. Vigyázz te is hogy hová lépsz! Miközben arra biztatunk, hogy látogass el a Strázsa-hegyi tanösvényre, arra is kérünk, hogy tedd ezt felelősséggel.
Időről időre látni lehet, hogy néhányan a kijelölt útról letérnek és a hegy meredek részén rövidítik le az útjukat. Ezzel sajnos sok értékes növényt taposnak ki, tömörítik a földet és nem ritkán kisebb árkok is kialakulnak az általuk elindított talajerózió nyomán.
Ha ellátogatsz a Strázsa-hegyre, akkor nem csak az eléd táruló panorámában gyönyörködhetsz, hanem a tavasz első hírnökeiben is.
Relaxációs videó készült a hajladozó leánykökörcsinekről, hogy te is átélhesd ezt a gyönyörű látványt.
A videót szándékosan úgy készítették, hogy lelassíthass, elcsöndesedhess. Nincsenek benne kapkodó vágások, gyors mozgások és látványos áttűnési effektek. Azt javasolják, hogy ha elindítod a videót, akkor dőlj hátra, szívj egy mély levegőt és engedd, hogy a hangulata átjárjon. NÉZD ÉS LAZÍTS!
VIDEÓ: A Strázsa-hegyen
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.
Az 1200 méter hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvény szabadon látogatható, azonban a kiállítás és a kilátó torony megtekintésére a szakvezetett túrákon van lehetőség. Az ingyenesen letölthető Duna-Ipoly mobilapplikáció a hegy csúcsától a hegylábi tavakig mutatja be a terület legjellegzetesebb élőhelyeit. A Kis- Strázsa hegy tetején álló kilátó szakvezetett túrák alkalmával látogatható, máskor zárva van. A hegytetőről gyönyörű a panoráma.
A tanösvény a Kökörcsin Ház mellől indul, amely Esztergom-Kertváros mellett, a Dorogot elkerülő 117 sz. főút és a Suzuki út kereszteződésében áll.
Nincs még egy olyan futóverseny, amelynek során a Duna mellett, a Duna felett és a Duna alatt is lehet futni, ráadásul csodálatos, egyedi természeti környezetben.
tavaly 500-an vettek részt, idén ennek a létszámnak közel a kétszeresét várják.
A tavalyival szemben idén már három távon, 5, 12 és 62 km-en lehet indulni és 5 km-en sok gyermekre is számítanak. A rajt mindenkinek Nagymarosan lesz, a cél a két rövidebb távnak Visegrádon, a 62 km-é pedig Nagymarosan, de az útvonalakat úgy alakították ki, hogy a Duna-menti Regionális Vízmű közműalagútján minden versenyző átfuthat a Duna alatt.
Újdonság, hogy a célba érkezést követően az alagúton vissza is lehet sétálni a nagymarosi oldalra. A leghosszabb táv mezőnye érinti Szlovákiát, Esztergomnál tér vissza Magyarországra, majd a 11-es út mellett éri el Visegrádot.
A bemelegítést ezúttal is Katus Attila aerobik-világbajnok fogja tartani, aki a tavalyi verseny óta nagymarosi lakos lett, és ezúttal vállalta, hogy az 5 kilométeres távot maga is teljesíti.
Bővebb információk ITT