A Nébih idén tavasszal készült felmérése szerint a válaszadók harmada egészségesebben igyekszik táplálkozni, tudatosan figyel a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Az elmúlt egy évben nőtt a hidropóniás rendszerek iránti érdeklődés is, a talaj nélküli növénytermesztés ugyanis lehetővé teszi, hogy valaki a panellakásban termessze meg a számára szükséges zöldségeket.

A koronavírus járvány felforgatta a mindennapokat, változtak az emberek étkezési és vásárlási szokásai. Ez derül ki a Nébih idén tavasszal készült Karanténkutatásából, amely szerint tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Nem annyira meglepő ennek fényében, hogy megnőtt az érdeklődés a hidropónia, vagyis a talaj nélküli, vízkeringetéses növénytermesztési rendszer iránt.

"A nagyvárosokban élők is egyre nyitottabbak a természetes megoldások felé, egyre többen keresik a lehetőséget arra, hogy saját maguk termeljenek zöldségeket, gyümölcsöket” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rácz Gréta hidropónia szakértő, a Green Drops Farm Kft. alapítója.

A hidropónikus rendszerek lényege, hogy a növénytermesztéshez nem szükséges talaj használata, a növények gyökere tápoldattal gazdagított, oxigénben dús vízbe ér, így jutnak hozzá a szükséges tápanyaghoz és oxigénhez, ugyanakkor meg is tisztítják a vizet, ami ezáltal újrafelhasználható.

"A hidropónia rendkívüliségét az adja, hogy bár kizárólag vizet használ, mégis jóval kevesebb vízre van szükség, mint amennyit az öntözéshez használnánk a földben való termesztés során. A hagyományos kerti locsoláshoz képest a hidropóniával drasztikusan, akár 90-95 százalékkal csökkenthető a vízfogyasztás" – mondta Rácz Gréta, aki az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy az egészséges életmódra való törekvés, a környezettudatosság előtérbe kerülésével hazánkban is megnőtt az érdeklődés a hidropónia iránt.

Rácz elmondta, a hidropónikus termelés során a magok speciális termőközegben, mezőgazdasági kőzetgyapotban fejlődnek palántákká, ezeket kell aztán a hidropónikus rendszerbe elhelyezni. Ráadásul egy kisebb panellakásban is van lehetőség növénytermesztésre, elég, ha van egy négyzetméternyi szabad terület.

"Mi hidropónikus tornyokat fejlesztünk, amik rendkívül helytakarékosak: a berendezés típusától, a szintek számától függően akár 1 négyzetméteren 50-70, sőt 100 növényt termeszhetünk" – mondta. A rendszer kiépítésének költsége leginkább a háztartás méretétől függ, és attól is, hogy hová szeretnénk helyezni a rendszert: az erkélyre, vagy beltérre, esetleg mozgatható hidropóniára vágyunk-e. Az is befolyásolja az árat, hogy magunk szeretnénk-e kialakítani, vagy már egy kész hidropónikus berendezést veszünk.

A piacon több cég is foglalkozik hidropóniás rendszerek kiépítésével, a Green Dropsnál egy egy szintes berendezés néhány 10 ezer forintos befektetéssel elérhető, ami 10 növény neveléséhez biztosít helyet, a tetején pedig további 20 mikrozöld termelhető.

Vagyis, aki a melegebb hónapokban az erkélyen „kertészkedik”, annak az őszi lehűléskor érdemes átköltöztetni a rendszert a lakásba.

Noha nem minden zöldség és gyümölcs alkalmas a hidropóniás rendszerben való termesztésre, de azért nagyon sok igen, ilyen például a mángold, a citromfű, a menta, a bazsalikom, az oregano, a rukkola, különböző salátafélék, a paradicsom vagy akár az eper.

A klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárás jelentős kihívás elé állítja a mezőgazdasági szereplőket. Számukra is jó alternatíva lehet a hidropónikus rendszerek használata, hiszen így nem kell tartani a kártevőktől, nem kell öntözőrendszert kiépíteni, nem okoz gondot az aszály, a viharok, és egész évben tervezetten és kiszámító módon lehet termelni, ráadásul környezettudatosan és energiahatékonyan.