hirdetés

TUDOMÁNY

Óriási föld alatti fához hasonlító köpenycsóvák táplálják a világ vulkánjait

A tudomány közelebb jutott a szupervulkánok rejtélyének megoldásához.

Link másolása

hirdetés

Réunion szigete, Franciaország három tengerentúli megyéjének egyike a világ egyik legcsodálatosabb turistaparadicsoma. Az Indiai-óceán nyugati részén, Madagaszkártól mintegy 700 km-re délkeletre fekvő sziget hajdan kalózairól volt hirhedt, később itt talált ihletet a nagy szimbolista költő, Charles Baudelaire korszakalkotó kötetéhez, a Romlás virágaihoz, és ma is lenyűgöző a sziget növény- és állatvilága.

Ugyanakkor különleges geológiai adottságairól is nevezetes: Réunion a Föld egyik köpenycsóváján ül. Ez nem más, mint egy rendkívül magas hőfokú szikla, amely a földköpeny mély rétegeiből indul, és felizzítja a tektonikus lemezek alapjait. Ennek köszönhető, hogy Réunion két hatalmas vulkánjának egyike, a Piton de la Fournaise (szó szerint "a kemence csúcsa") a Föld egyik legaktívabb tűzhányója – írja a Quanta Magazine.

2012-ben geofizikusok és szeizmológusok készítették el a csóva térképét az Indiai-óceán fenekén elhelyezett óriási szeizmométer-hálózat segítésével. A kutatócsoport közel 10 éves munka után, az idén júniusban a Nature Geoscience-ben tette közzé felfedezését.

Kiderült, hogy nem egyszerű „oszlopról” van szó, hanem egy hatalmas köpenycsóva-fáról, amely a Föld olvadt szívének köpenyéből emelkedik ki, olyan felforrósodott ágszerű szerkezettel, amely mintha átlósan nőne ki belőle.

Amint ezek az ágak közelítenek a földkéreghez, kisebb, függőleges ágak sarjadnak belőlük. Ezek a szuperforró csóvák, amelyek alapul szolgálnak a felszíni vulkanikus forrpontoknak.

A Réunion alatti struktúra felfedezése előtt fél évvel ugyancsak ilyen csóvastruktúrákat találtak Afrika alatt. Ezek együtt azt sugallják, hogy a csóvák még egyedibbek lehetnek, és sokkal bonyolultabb hátterük lehet, mint azt a róluk készített korábbi modellek feltételezték.

hirdetés
A réunioni fa "gyökere", amelyről a tudósok már korábban is tudtak, lehet, hogy a Földdel egyidős. Feltételezve, hogy az ágai több millió év után is nőnek, a kutatók betekinthetnek bolygónk jövőjébe.

Karin Sigloch, a tanulmány társszerzője szerint például előre lehet jelezni, hogy hol nyílnak meg az óceánok, és melyek azok a területek, amelyek pusztulásra vannak ítélve.

A lemeztektonika-elmélet már az 1960-as években széles körben elfogadottá vált. Eszerint, ahol a tektonikus lemezek összeütköznek, egymás fölé csúsznak, egymáshoz súrlódnak vagy eltávolodnak, ott zajlik a föld geológiai tüzijátékainak többsége.

1963-ban John Tuzo Wilson kanadai geofizikus felvetette, hogy vulkanikus láncok akkor alakulnak ki, amikor egy tektonikus lemez folyamatosan lebeg a köpeny egyik állandóan forró góca felett. A vulkánok kitörnek, növeksznek, majd elhalnak, amikor a lemez elhagyja a magmatikus forrást.

1971-ben aztán az amerikai William Jason Morgan kijelentette, hogy e forró gócokat a köpeny alsó részéből felfelé szálló rendkívül forró anyagból álló csóvák okozzák. A következő évtizedekben a kutatók megállapították, hogy a csóvák mintegy 200 C fokkal melegebbek az őket körülvevő köpenynél. Amikor elérik a tektonikus lemezek alját, hőjük magmává olvasztja környezetüket. Ugyancsak szállítanak felfelé köpenyanyagot a Föld mélyéből. Ez az anyag a magtól távolodva az enyhülő nyomás miatt szintén megolvad, további magmával táplálva a Föld kérgét. E kombinált magmahozam magyarázza a Föld lemezközi vulkánjainak nagy számát.

Fotó:Flickr

A köpenycsóvák létezésének számos bizonyítékát gyűjtötték össze. Kémiai bizonyíték például a hélium-3 izotóp, amely nagy mennyiségben fordul elő többek között a hawaii Kilauea vulkán lávájában. A hélium-3 ugyanis még Föld keletkezése idején ágyazódott be annak mélyére.

A szeizmikus hullámok is árulkodóak, amelyek a Föld belsején úsznak át, mielőtt a felszínre törnek. A geológiai testeknek, amelyeken áthaladnak, megváltozik a sebességük és az útvonaluk.

A szeizmikus hullámok lassabban haladnak a forró kőzetekben, és már több tanulmány is kimutatta: gyakran lelassulnak az olyan elnyújtott struktúrákban is, amelyek a mély köpenyből indulnak és kapcsolatban állnak a felszíni vulkanikus gócokkal.

A földrengéskutatók felfedeztek két nagy anyaghalmazt – az egyiket Afrika, a másikat a Csendes-óceán alatt – amelyek meglovagolják a köpeny és a mag közti határt. A mély szeizmikus hullámok ezekben szintén lelassulnak, és ez arra utal, hogy e halmazok forró kolosszusok, amelyek együttesen befedik a köpeny és mag határsávjának 30%-át. A két halmaz eredetéről számtalan feltételezés van, egyesek szerint kihunyt tektonikus lemeztöredékek, mások szerint pedig a Theia protoplanéta maradványai, amely összeütközött a még újszülött Földdel és létrehozta a Holdat. Saskia Goes, a londoni Imperial College geofizikusa szerint a Föld köpenycsóváinak többsége az óriás halmazok egyikében gyökerezik.

Ahhoz, hogy a tudósok megalkossák egy csóva képét az alapjától a Föld felszínéig, rengeteg szeizmométert kell szétszórni egy hatalmas területen, hogy a lehető legtöbb szeizmikus hullámot tudják befogni és ezzel a köpeny egy jelentős darabját átláthassák. 2012-ben az Indiai-óceán nyugati részén 57 szeizmométert helyeztek el a tengerfenéken, egy 2000 km2-es résben. Ezt erősítették meg 37 szárazföldi földrengésjelző állomással Madagaszkáron és több kisebb szigeten.

A 13 hónapig tartó megfigyelés célja a réunioni csóva, az elmúlt 100 millió év legjelentősebb tűzkútjának tetten érése volt. A kutatók megdöbbenve látták, hogy a Réunion alatti vékony, függőleges csóva egyszerűen eltűnik az alsó köpenyben.

Azt is megállapították azonban, hogy a felszín alatt 2900 kilométerre lévő afrikai óriás halmaz közepéből egy „fatörzs” emelkedik ki, amely 1500 km mélységig ér el. Onnan ágak nőnek átlós irányban, amíg el nem érik az 1000-800 km-es mélységet. Innentől kezdve az ágak már vékony, függőleges hajtásokat hoztak. E vékony hajtások egyike éri el Réunion alsó részét.

Innen 3000 km-re északnyugatra egy másik átlós ág Kelet-Afrika felé nyúlik, ahol vélhetően egy másik, vagy akár két köpenycsóva létezik.

Csakhogy ezt a struktúrát nehéz volt összeegyeztetni a termodinamika törvényeivel. A forrásban lévő csóvák, amelyek tízszer olyan gyorsan mozognak, mint a köpenyen belül bármi más, beleértve a lemezeket, egyenesen felfelé törnek. A fa struktúrája azt bizonyítja, hogy a köpenyben egy sokkal összetettebb folyamat megy végbe. A kutatók elképzelése szerint az afrikai halmazt, benne a fatörzset és annak csúcsát, a Föld magja hevíti.

Mindezekkel az adatokkal a kutatócsoportnak sikerült megismernie a köpeny egész keresztmetszetét a legnagyobb mélységektől a legfelsőbb szintjéig. Modelljük bemutatja, hogy a fa miként ágazik szerteszét a magból.

Több szakember azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez csak egyike a köpenyben zajló folyamatok lehetséges értelmezésének, a jelenlegi struktúrákról készült pillanatfelvételekből nem lehet egyértelműen következtetni sem arra, hogy miként alakult ki az évmilliók alatt, sem pedig arra, hogy a jövőben miként fejlődnek.

Ha a modell elméletileg helyes, abból egyfelől az következik, hogy a Föld köpenycsóvái nem csupán felfelé áramlanak, másfelől pedig az, hogy a két óriás halmaz kulcsszerepet töltött be a Föld történetében, és ez így lesz a jövőben is. Egyes tudósok gyanítják, hogy az afrikai halmazból kinőtt csóvák törték darabokra az elmúlt 120 millió év alatt a hajdani Gondwana szuperkontinenst. Ausztráliát leválasztották Indiától és az Antarktiszról, Madagaszkárt Afrikától, a Seychelles mikrokontinenst Indiától, és ebből a pusztításból jött létre az Indiai-óceán.

Ha a Kelet-Afrika alatti csóvák így folytatják, akkor ez a régió leszakadhat az afrikai földrésztől és mikrokontinensként lebeghet tovább a Föld legfiatalabb óceánjában.

De az igazi katasztrófát az jelentené sok tízmillió év múlva, ha egy elképzelhetetlen méretű halmaz kiszakadna a középső csúcsból és feljönme egészen a mai Dél-Afrika alapjaiig. Ez kataklizmatikus vulkánkitöréseket okozna.

Ezért is fontos tisztában lenne e csóvák helyzetével és tevékenységével. Ugyanakkor kulcsfontosságú elemei a lemeztektonika folyamatos ciklusainak, amelyek által kiszámíthatatlanul tör a felszínre, vagy tűnik el a szén és a víz. Ez tette lehetővé, hogy egy élhető bolygónk van lélegezhető atmoszférával és kiterjedt óceánokkal. Tehát földi paradicsomunk végsősoron a mélység behemótjainak köszönhető.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Hamarosan kiderülhet, hogy igaz-e Stephen Hawking egyik legelvetemültebb elmélete
Hawking szerint a sötét anyag fekete lyukakból állhat, de eddig ezt nem lehetett megvizsgálni. A James Webb űrteleszkóp tud majd olyan adatokkal szolgálni, amelyek alapján a brit tudós elmélete.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 02.


Link másolása

hirdetés

Stephen Hawking a '70-es években vetette fel, hogy a kozmosz nagy részét alkotó sötét anyag igazából fekete lyukakból áll, amelyek az Ősrobbanás során képződtek - írja a Livescience. A tudósvilágban ez egy elég vitatott teóriának számít, amit eddig nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni. Priyamvada Natarajan, a Yale csillagásza szerint a most fellőtt James Webb űrteleszkóp tud majd olyan adatokkal szolgálni, amelyek alapján megvizsgálható Hawking elmélete.

"Személyesen nagyon izgatott vagyok, hogy ez az elmélet összefogja a két legnagyobb területet, amiken dolgozom, a sötét anyag természetét és a fekete lyukak keletkezését"

- mondta a csillagászprofesszor.

A sötét anyag problémája egyébként, hogy elég keveset tudunk róla. Csillagászati eszközökkel meg sem figyelhető, ugyanis nem bocsát ki elektromágneses sugárzást és nem is nyeli el, a létezésére is csak abból lehet következtetni, hogy látható anyagból áll, illetve van gravitációs hatása.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Az omikron kevésbé halálos a korábbi variánsoknál – új kutatások bizonyítják Nagy-Britanniában
Inkább a torkot támadja, nem a tüdőt, így jobban fertőz, de kevésbé halálos.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 02.


Link másolása

hirdetés

A Guardian értesülései szerint hat új kutatás jött ki, amelyek szerint az omikron inkább a torkot támadja, nem pedig a tüdőt, ahogy a delta és a korábbi mutánsok. Ez azt jelenti, hogy feljebb lévő légzőszervekben van jelen, ami megmagyarázza, miért terjed ilyen gyorsan az omikron. Emiatt nem olyan halálos, mélyen a tüdőben ugyanis nagyobb gondot tudnak okozni a vírusok.

A University of Liverpool virológiai intézményében egereken is tesztelték az omikront. A kutatásukból kiderült, hogy az egerek kevésbé lettek betegek, mint az eredeti vírustól vagy a delta variánstól. Enyhébb tüneteik voltak, kevesebb ideig tartott a betegség, és gyorsabban épültek fel.

Ugyanakkor megjegyzik, hogy ez még nem jelenti azt, hogy megszabadultunk a koronavírustól, ugyanis az omikronba is halnak bele emberek, még nem dobhatjuk el a maszkot.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Bőrre ragasztható okostapasz segíthet megakadályozni a korai magömlést a férfiaknál
Mobilalkalmazáson keresztül lehet aktiválni az eszközt, amely elektromos impulzusokkal képes csökkenteni vagy növelni a stimulációt.

Link másolása

hirdetés

Olyan technológiát fejlesztett ki egy szexuális egészséggel foglalkozó gyógyászati vállalat, amellyel meg lehet akadályozni a korai magömlést - számolt be róla a LadBible.

A Morari Medical fejlesztése egy olyan apró akkumulátorral és Bluetooth-csatlakozóval ellátott okostapasz, amelyet a testen lehet viselni, és egy alkalmazáson keresztül össze lehet kötni egy okostelefononnal.

A tapaszt a herezacskó és a végbélnyílás közé kell elhelyezni a bőrön szex közben, ha pedig a férfi úgy érzi, hogy közel van az ejakulációhoz, a telefonján egy gombnyomással csökkentheti a stimulációt. Ez fordítva is működik, tehát növelni is lehet, ha nem akarja késleltetni az ejakulációt.

Mindezt egy vezeték nélküli transzdermális elektromos neuromodulációs (TENS) egység teszi lehetővé azzal, hogy kis elektromos impulzusokat küld a férfi érzékeny területeire, ezzel pedig megszakítja az agyából érkező jeleket.

Így működik:

Jeff Bennett, a Morari Medical vezérigazgatója és alapítója elmondta, hogy a korai magömlés a férfiak leggyakoribb szexuális működési zavara, amely az erősebbik nem 30 százalékánál jelentkezik. A cég küldetésének tekinti azt, hogy a legújabb technológiák felhasználásával segítse a férfiakat abban, hogy kontrollálni tudják az ejakulációjukat, ezáltal pedig nagyobb önbecsülésük és kielégítő, egészségesebb szexuális életük legyen.

Egyelőre még csak egy prototípust fejlesztettek ki, de terveik szerint jövőre már kapható lesz a végleges verzió. Azt azonban nem árulták el, hogy mennyibe fog kerülni a termék.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Jön a deltakron? – Felfedezték az omikron és a delta egyesüléséből származó vírusvariánst
Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben.

Link másolása

hirdetés

Egy ciprusi kutató új koronavírus-törzset fedezett fel, amely egyesíti a delta és az omikron variánst – írta a Bloomberg nyomán a CNBC.

A „deltakron”-nak nevezte el az új változatot Leondios Kostrikis, a Ciprusi Egyetem biológus professzora.

Eddig 25 esetet tudott azonosítani, így semmit nem lehet róla mondani, sokkal több eset kell ahhoz, hogy érdemben meg tudjanak róla állapítani olyasmit például, mint a fertőzőképesség.

"Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben"

– mondta Kostrikis. Szerinte egyébként az omikron fertőzőbb és ezáltal elterjedtebb lesz a deltakronnál.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: