A genetikai hasonlóságokkal rendelkezők közül sokan hasonló súlyúak, hasonló életmódbeli tényezőkkel és hasonló viselkedési jellemzőkkel rendelkeznek, mint például a dohányzásra való hajlam és az iskolai végzettség, vagyis a műveltség. Ez azt jelentheti, hogy a genetikai variáció összefügg a fizikai megjelenéssel és potenciálisan befolyásolhat bizonyos szokásokat és viselkedési tényezőket - írja a CNN.

Ez derül ki a Cell Reports folyóiratban kedden megjelent tanulmányból, mely egy spanyol kutatócsoport eredményeit taglalja. Dr. Manel Esteller, a barcelonai Josep Carreras Leukémia Kutatóintézet kutatója elmondta, hogy korábban ikrekkel kapcsolatos kutatásokon dolgozott, de ebben a projektben olyan emberek érdekelték, akik hasonlítanak egymásra, de nincs 100 évre visszavezethető tényleges családi kapcsolatuk.

Megdöbbentő hasonlóságok, de mindez csak véletlen lehet

Dr. Manel 32 kollégájával először is 32 olyan embert toboroztak, akik a megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Ezt követően DNS-teszteket végeztek a párokon és az életükkel kapcsolatos kérdőíveket töltettek ki velük. Majd arcfelismerő programok segítségével megnézték mennyi esetben hiszi azt a szoftver, hogy ugyan arról az emberről van szó. 16 pár kapott hasonló pontszámot, mint az azonos szoftverrel azonosított egypetéjű ikrek.

A kutatók ezután közelebbről megvizsgálták a résztvevők DNS-ét. Az arcfelismerő szoftver szerint hasonló párok sokkal több közös gént tartalmaztak, mint a többi 16 pár. Ebből leszűrhetővé vált az egyik fő tanulság, miszerint

Hangsúlyozták azonban, hogy bár hasonló genetikai kódokról van szó, az ismétlődés miatt mindez csak a véletlen műve.

Megvan az oka, hogy nem teljesen egyformák

Amikor közelebbről megvizsgálták a párokat, megállapították, hogy vannak bizonyos tényezők, melyekben eltérnek egymástól. Mint mondták, megvan annak az oka, hogy két idegen ember nem egyforma. Ezek között az okok között említették az epigenomokat, melyek a vizsgált "hasonmásoknál" nagy különbségeket mutattak. Ez nem is csoda, hiszen az epigenetika annak tanulmányozása, hogy a környezet és a viselkedés hogyan okozhat változásokat az ember génjeinek működésében. De a vizsgált párok mikrobiomjai is nagyban különböztek, vagyis a mikroorganizmusaik – a vírusok, baktériumok és gombák.

- olvasható a tanulmányban.