TUDOMÁNY

Önnek is van egy hasonmása? Akkor nemcsak külsejükben, hanem a DNS-ükben is hasonlóak egy új kutatás szerint

Az egymásra hasonlító, de közvetlen rokonságban nem álló emberek a genetikájukban is hasonlóságokat mutatnak.

Link másolása

A genetikai hasonlóságokkal rendelkezők közül sokan hasonló súlyúak, hasonló életmódbeli tényezőkkel és hasonló viselkedési jellemzőkkel rendelkeznek, mint például a dohányzásra való hajlam és az iskolai végzettség, vagyis a műveltség. Ez azt jelentheti, hogy a genetikai variáció összefügg a fizikai megjelenéssel és potenciálisan befolyásolhat bizonyos szokásokat és viselkedési tényezőket - írja a CNN.

Ez derül ki a Cell Reports folyóiratban kedden megjelent tanulmányból, mely egy spanyol kutatócsoport eredményeit taglalja. Dr. Manel Esteller, a barcelonai Josep Carreras Leukémia Kutatóintézet kutatója elmondta, hogy korábban ikrekkel kapcsolatos kutatásokon dolgozott, de ebben a projektben olyan emberek érdekelték, akik hasonlítanak egymásra, de nincs 100 évre visszavezethető tényleges családi kapcsolatuk.

Megdöbbentő hasonlóságok, de mindez csak véletlen lehet

Dr. Manel 32 kollégájával először is 32 olyan embert toboroztak, akik a megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Ezt követően DNS-teszteket végeztek a párokon és az életükkel kapcsolatos kérdőíveket töltettek ki velük. Majd arcfelismerő programok segítségével megnézték mennyi esetben hiszi azt a szoftver, hogy ugyan arról az emberről van szó. 16 pár kapott hasonló pontszámot, mint az azonos szoftverrel azonosított egypetéjű ikrek.

A kutatók ezután közelebbről megvizsgálták a résztvevők DNS-ét. Az arcfelismerő szoftver szerint hasonló párok sokkal több közös gént tartalmaztak, mint a többi 16 pár. Ebből leszűrhetővé vált az egyik fő tanulság, miszerint

"jelenleg a világon olyan sok ember él, hogy végül a genetikai rendszer hasonló DNS-szekvenciákkal rendelkező embereket állít elő"

Hangsúlyozták azonban, hogy bár hasonló genetikai kódokról van szó, az ismétlődés miatt mindez csak a véletlen műve.

Megvan az oka, hogy nem teljesen egyformák

Amikor közelebbről megvizsgálták a párokat, megállapították, hogy vannak bizonyos tényezők, melyekben eltérnek egymástól. Mint mondták, megvan annak az oka, hogy két idegen ember nem egyforma. Ezek között az okok között említették az epigenomokat, melyek a vizsgált "hasonmásoknál" nagy különbségeket mutattak. Ez nem is csoda, hiszen az epigenetika annak tanulmányozása, hogy a környezet és a viselkedés hogyan okozhat változásokat az ember génjeinek működésében. De a vizsgált párok mikrobiomjai is nagyban különböztek, vagyis a mikroorganizmusaik – a vírusok, baktériumok és gombák.

"Ezek az eredmények nemcsak az arcunkat meghatározó genetikába, hanem más emberi antropometriai tulajdonságokba, sőt személyiségjellemzők megállapításába is betekintést nyújtanak"

- olvasható a tanulmányban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Eddig ismeretlen, vérfagyasztó kinézetű cápára bukkantak
A képek alapján a kutatók is eltérő véleményen vannak arról, milyen cápafaj látható a képen.

Link másolása

Egy ausztrál horgász egy eddig sosem látott cápafaj példányára bukkanhatott. A nagy szemű, és rendkívül ijesztő, kiálló fehér szájú, illetve fogú cápát élettelenül húzták ki a tengerből az ausztrál partoknál – írja az Independent.

A sydney-i horgász, Trapman Bermagui értetlenül áll a fogás előtt. A fotó nagy port kavart az interneten és tömegek próbálták megállapítani, milyen fajtájú cápa lehet a képen.

Dean Grubbs, a Floridai Állami Egyetem Parti és Tengeri Laboratóriumának kutatási igazgatóhelyettese is megvizsgálta a képeket, aki szerint az állat latin neve Centroscymnus owstoni.

Grubbs elmondása szerint a mélytengeri kutatásai során elég sok ilyen állattal találkozott már a Mexikói-öbölben és a Bahamákon. Mint írta, általában 740 és 1160 méter közötti mélységben találhatók meg ezek az állatok a mostani, 650 méter mélységről érkező bejelentésekkel szemben.

A kutató szerint a hal az alvócápák családjába tartozik, ugyanabba a családba, mint a grönlandi cápa – ennél azonban sokkal kisebb.

Christopher Lowe, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora viszont cáfolja a floridai kollégájának véleményét, szerinte inkább egy Búvárcápa (Kitefin shark) van a képen, amely az Ausztrália melletti vizekben ismert. Azt sem zárta ki, hogy a Dalatias lata, vagy egy másik, ismeretlen fajta látható a képen, mivel folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb mélytengeri cápákat, amelyek igencsak hasonlítanak egymásra.

A Dalatias lata egyébként a mély vizeket kedveli, a tengerfenék közelében, akár 1800 méteres mélységben is megtalálhatók az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A herpesz vírus az előrehaladott rákot is legyűrheti egy új kutatás szerint
Volt olyan páciens, akinek a rékbetegsége teljesen eltűnt, míg másoknál a daganatok kezdtek zsugorodni.

Link másolása

Az orovosok által használt új gyógyszer alapja a legyengített herpeszvírus egy fajtája volt, a herpes simplex, melyet úgy módosítottak, hogy elpusztítsa a daganatokat. Az emberken végzett kísérleteket követően a szakértők szerint bár nagyobb és hosszab tesztekre lesz szükség, azt már most leszűrték, hogy az injekció formájában beadott új gyógyszer több előrehaladott állapotban lévő rákos beteg esetében mentőövet jelenthet.

A kísérletben részt vevő 39 éves Krzysztof Wojkowskinál 2017-ben diagnosztizáltak nyálmirigyrákot. Az orvosai akkor azt mondták neki, hogy nem tudnak már mit tenni, mivel ritka és rosszindulatú daganatról van szó. A rövid ideig, öt héten keresztül, kéthetente beadott vírusinjekciót követően azonban teljesen felépült a féri, aki immár két éve tünetmentes.

A brit kutatók elmondták, a kezelésük során közvetlenül a daganatba adják az injekciót, ami így kétféleképpen támadja meg a rákot: a vírus behatol a rákos sejtekbe, amit szétrobbant, közben pedig aktiválja az immunrendszert.

Mintegy 40 beteget vetettek alá a kezelésnek a vizsgálat részeként, akik közül néhányan csak az RP2 nevű vírusinjekciót, míg mások egyéb rákgyógyszert – nivolumabot – is kaptak a vírus mellé.

A Párizsban rendezett orvosi konferencián bemutatott eredmények igen biztatónak mondhatók:

  • kilenc, csak RP2-t kapó beteg közül három, köztük Krzysztof daganata is csökkent,
  • a kombinált kezelésben részesült 30 alanyból hét szintén javulást mutatott,
  • míg a mellékhatások, mint például a fáradtság többnyire elenyésző volt.

Kevin Harrington professzor, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy a megfigyelt kezelési reakciók "igazán lenyűgözőek" voltak számos előrehaladott rák esetében, mint a nyelőcsőrák vagy a szemrák egy ritka típusa.

A kutatás azért is úttörőnek számít, mert

„a korai stádiumú klinikai vizsgálatok során ritkán látni ilyen jó válaszarányt, mivel elsődleges célja a vizsgálatoknak a kezelés biztonságának tesztelése, amit olyan előrehaladott daganatos betegek bevonásával tesznek, akiknél a jelenlegi kezelések már nem működnek”

– tette hozzá Harrington.

Nem ez az első eset, hogy a tudósok vírust használnak a rák elleni küzdelemben. Az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) néhány éve jóváhagyta a szintén genetikailag módosított herpesz vírusból készített T-Vec nevű szert, ami az előrehaladott bőrrák kezelésében nyújt segítséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Így még soha nem láthattuk a Neptunuszt – új képeket készített a James Webb űrteleszkóp a Naprendszer legtávolabbi bolygójáról
A legutóbbi részletes képeket még a Voyager-2 készítette a Neptunuszról 1989-ben. Most teljesen új arcát mutatta meg a bolygó.

Link másolása

Új fényben és rendkívüli részletességgel mutatta meg a Neptunuszt és halvány gyűrűit a James Webb űrteleszkóp - számolt be róla a Guardian.

Mint írták, 

legutóbb 1989-ben készült hasonló részletességű kép Naprendszerünk legtávolabbi bolygójának gyűrűiről,

amikor az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Voyager-2 űrszondája néhány órán át a jégóriás közelében tartózkodott.

A Hubble űrteleszkóp által készített képeken a Neptunusz a légkörében található metán miatt mélykék színben játszik. Ezzel szemben

a James Webb elsődleges képalkotója, a NIRCam infravörös szűrőjén át a bolygó szürkésfehér színben tündököl, jeges felhők is láthatók a felszínén.

Mark McCaughrean, az Európai Űrügynökség (ESA) illetékese elmondta, hogy a Neptunusz gyűrűi sokkal jobban visszaverik az infravörös sugárzást, így jobban kirajzolódnak a képeken.

A NASA közleménye szerint a képen "érdekes fényesség" látható a Neptunusz teteje körül.

A bolygó dőlésszöge és Nap körüli 164 éves keringési ideje miatt a csillagászoknak még nem sikerült alaposan megvizsgálni annak északi pólusát.

A James Webbnek a Neptunusz tizennégy ismert holdjából hetet sikerült lencsevégre kapnia, köztük a legnagyobbat, a Tritont. A Plútó törpebolygónál is nagyobb Triton a képeken fényesebb a Neptunusznál, mivel jég borítja, amely visszaveri a fényt.

Ez a hold szokatlan módon fordított pályán kering a bolygó körül, ezért a csillagászok szerint

a Triton a Naprendszer szélén található Kuiper-öv része lehetett, amely végül a Neptunusz gravitációs vonzásába került.

Az Európai Űrügynökséggel közösen indított teleszkópot az 1990-es évek közepe óta fejlesztik, végül decemberben juttatták fel az űrbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk