/tudomany/olyan-agysejtek-is-szerepet-jatszhatnak-az-alvasban-amelyekre-eddig-nem-is-gondoltak-a-tudosok/?utm_source=balsav&utm_medium=web
hirdetés

TUDOMÁNY

Olyan agysejtek is szerepet játszhatnak az alvásban, amelyekre eddig nem is gondoltak a tudósok

Az idegsejtek táplálásáért és a „takarításért” felelős úgynevezett asztrocita sejtek szerepe kulcsfontosságú lehet, és ez a felfedezés segíthet például az Alzheimer-kór megértésében is.
Link másolása

hirdetés

A tudósok hosszú évtizedek óta vizsgálják az agy idegsejtjeinek viselkedését, hogy megértsék, mi történik velünk, miközben alszunk. Nemrégiben a Technology.org számolt be a Kalifornia Egyetem egyik kutatásáról, amely azonban nem a neuronok szerepére fókuszált, hanem az úgynevezett asztrocita sejtekre, amelyek csillagszerű alakjukról kapták a nevüket. Azt találták, hogy ezek a táplálásért és "takarításért" felelős sejtek nagyon is befolyásolhatják, meddig és milyen mélyen alszanak az állatok.

"Mindig csak a főszereplőkre, a neuronokra koncentráltunk, és az ilyen szürke, takarító személyzetre úgy néztünk, mint aki nem is létezik, nem is fontos. Pedig csak akkor látjuk, hogy megbénul egy rendszer, ha nem szállítják el a szemetet. Ez pontosan így van az agy kapcsán is"

- magyarázza a kutatási eredményeket Dr. Szakács Zoltán neurológus, alvásszakértő, a SomnoCenter főorvosa.

Az alvás tudományos vizsgálatában a 20. század elején az elektrofiziológia hozta el az első nagy áttörést. A tudósok akkor jöttek rá, hogy éber állapotban más az agyi elektromos tevékenység, mint alvás közben. "A hatvanas években azután felfedezték, hogy az alvásnak különféle ciklusai vannak, amelynek során az agyi elektromos tevékenység is változik” - mondja Dr. Szakács Zoltán.

Bár azóta is sok új ismerettel gazdagodtunk, az alvás körül még mindig rengeteg a rejtély. “A modern vizsgálatokkal, mint az MRI, már azt is látni, hogy agyunk bizonyos területei alvás közben nagyon aktívan dolgoznak. Az agy nem egységes szervként működik, hanem szigetszerűen, különféle hálózatokban, ugyanis a sejtek egymáshoz kapcsolódva aktiválják egymást. Alvás közben egy sor dolog történik: különféle hormonokat termelünk, konszolidáljuk a memóriánkat, megújítjuk a homloklebenyünket."

Az alvás

Minden élő szervezetnek reagálnia kell valahogy a Föld forgására, vagyis arra, hogy világos vagy sötét van. Még a növények és az egysejtűek is reagálnak. Minél bonyolultabb az idegrendszeri struktúra, annál cizelláltabb a válasz.

hirdetés

Az embereknél a látóideg kereszteződése fölött van az az agyi központ - az úgynevezett szuprakiazmatikus mag, - amely tartalmazza a belső óránkat. "Ez a központ a szemből jövő információból tudja, hogy sötét van vagy világos, és sötétben parancsot ad a közelben lévő tobozmirigynek a melatonin-termelésre. Ezután a vérárammal elönti a magas melatoninszint a szervezetet."

Minden egyes sejtünkön van egy receptor, amely érzékeli a melatonin-koncentrációt, így állnak át a szervek és a sejtek alvási üzemmódba. Ez az a vezérlés, amelyen keresztül agyunk el tudja érni a szervezetünket.

Asztrociták

"Az alvásvizsgálatokban eddig csak idegsejtekben gondolkoztunk, elfelejtkeztünk arról, hogy az idegsejtek között vannak úgynevezett támasztó sejtek is. Ezek az asztrociták" - mondja Dr. Szakács Zoltán.

Az asztrociták az idegsejtek 25-30%-át teszik ki, az idegsejtek közti kommunikációért felelősek.

"Egy idegsejt körülbelül ötvenezer membrántól kap és százezernek ad információt. És ebből van körülbelül ötmilliárd. Olyan bonyolult összefüggések tárháza az agykéreg, amit fel sem foghatunk. Ezt a töménytelen agysejtet valahogy életben kell tartani. Tápanyagot, vizet, cukrot, oxigént kell nekik adni. Valamint a különféle salakanyagokat el kell távolítani. De az idegsejtek sosem érintkeznek az erekkel, amelyek szállítják az oxigént és a szén-dioxidot. Van közöttük egy olyan sejt - ez az asztrocita, - amelyen keresztül történik a transzport. Ez tulajdonképpen egy burok az idegsejt és a vér között, amelynek a funkciója a védelem."

A fontos funkciót ellátó asztrocita sejtekre eddig viszonylag kevés figyelem hárult. A mostani klinikai kutatás szerint azonban az asztrocitáknak kulcsszerepük van az alvásban is.

"Ha nem működik jól ez a funkció, akkor az általa gondozott sejt sem fog jól működni, és a működés zavarait, az alvás úgynevezett hármas funkciójának a zavarait vonja maga után, vagy az anyagcseréjét."

A felfedezés hozzásegíthet az alvászavarokhoz kapcsolódó agyi betegségek, például az Alzheimer-kór megértéséhez. "Ott is kóros anyagok szabadulnak fel, olyan, mintha nem szállítaná el azokat a szervezet. Mintha sztrájkolnának a kukások és otthagynák a szemetet az idegsejtben, amitől az megbénul. Ez a zavar érinti a memóriát és felemészti a rendszert" - magyarázza Dr. Szakács Zoltán.

A jelenleg állatkísérleteket végző kutatók előtt persze még hosszú út áll. A magyar neurológus szerint egyelőre még keveset tudunk arról, hogy az asztrociták milyen befolyást tudnak gyakorolni az idegrendszerre, a nem megfelelő működésük miért okoz különböző betegségeket, és miért játszanak nélkülözhetetlen szerepet az alvásban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk