hirdetés

TUDOMÁNY

„Nagyon izgatott lettem, amikor rátaláltam erre az elméletre” – Lehet, hogy a világegyetemnek nem is volt kezdete?

„Kezdetben volt a…” Nos, talán nem is volt kezdet. Talán az univerzumunk mindig is létezett – erre mutat rá a kvantumgravitáció egy új elmélete.

Link másolása

hirdetés

„Rengeteg olyan dolog van a valóságban, amit a legtöbb ember a sci-fi vagy akár a fantasy világához kötne” – mondta Bruno Bento brit fizikus, aki az idő természetét tanulmányozza a Liverpool Egyetemen. Legújabb munkájában a kvantumgravitáció új elméletét alkalmazta: ez az úgynevezett kauzális, vagyis ok-okozati halmazelmélet, amelyben a tér és az idő a tér-idő kontinuum apró darabjaira oszlik. Ezen ok-okozati elmélet szerint létezik a tér-idő alapvető mértékegysége – írja a ScienceAlert.

Bento és munkatársai ezt a megközelítést alkalmazták az univerzum kezdetének feltárására, és azt találták: lehetséges, hogy a világegyetemnek nem volt kezdete, hogy mindig is létezett a végtelen múltban, csak átalakult, és ezt nevezzük mi ősrobbanásnak.

A kvantumgravitációról

Az univerzumnak két rendkívül hatékony elmélete van: a kvantumfizika és az általános relativitáselmélet. A kvantumfizika a négy alapvető természeti erő közül három – elektromágnesesség, gyenge erő, erős erő – sikeres leírását készítette el a mikroszkopikus skálákig.

Az általános relativitáselmélet viszont a gravitáció legteljesebb leírása. Ám minden erőssége ellenére hiányos: az univerzum legalább két meghatározott helyén – a fekete lyukak központjában, illetve az univerzum kezdetén – összedől, és nem nyújt megbízható eredményeket.

Ezeket a meghatározott helyeket „szingularitásoknak” nevezik, amelyek olyan helyeket jelentenek a tér-időben, ahol a jelenlegi fizikai törvényeink összeomlanak és az általános relativitáselmélet is elbukik. Mindkét említett szingularitáson belül a gravitáció már egy nagyon rövid skálán is hihetetlenül erős. A szingularitások rejtélyeinek megoldásához a fizikusoknak az erős gravitáció mikroszkopikus leírására van szükségük – ezt nevezik kvantumgravitációs elméletnek is, amelynek azonban rengeteg versenyzője van, beleértve a húrelméletet és a hurokkvantum-gravitációt is.

hirdetés

És létezik még egy másik megközelítés is, amely teljesen átírja a tér és idő viszonyát.

Az ok-okozati halmazelmélet

A jelenlegi fizikai elméletekről elmondható: szerintük a tér és az idő folyamatos. Sima szövetet alkotnak, amely a mindenség alapját képezi. Egy ilyen folytonos tér-időben két pont lehet a lehető legközelebb egymáshoz a térben, és két esemény lehet a lehető legközelebb egymáshoz az időben.

De van egy további megközelítés is: az ok-okozati halmazelmélet, amely a tér-időt apró darabok, vagy úgynevezett tér-idő „atomok” sorozataként képzeli el. Ez az elmélet szigorú korlátokat szabna ahhoz, hogy az egyes események milyen közel lehetnek egymáshoz térben és időben, hiszen számításba kellene venni az „atom” méretét.

Vegyünk egy példát! Ha a képernyőt nézi, és ezeket a sorokat olvassa, minden simának és folyamatosnak tűnik. Azonban, ha elővesz egy nagyítót és azon keresztül nézi a képernyőt, akkor láthatja a teret felosztó képpontokat, és azt tapasztalhatja, hogy lehetetlen a képernyő két választott pontját egyetlen képponttál közelebb hozni egymáshoz. Nos, ez az elmélet foglalkoztatta Bentót.

„Nagyon izgatott lettem, amikor rátaláltam erre az elméletre.” A lehető legalapvetőbb próbálkozás a kvantumgravitáció megközelítésében és a tér-idő fogalmának újragondolásában, és arra kérdez rá, mit is jelent valójában az, hogy telik az idő, hogy „mennyire fizikai dolog a múltad, és hogy a jövő létezik-e már vagy még nem” – mondta Bento.

Az idő kezdete

Az ok-okozati halmazelmélet fontos hatással van az idő természetére. „A filozófiájának jelentős része az, hogy az idő múlása valamiféle fizikai dolog és nem tulajdonítható semmiféle illúziónak vagy olyan folyamatnak, ami az agyunkban megy végbe és arra késztet bennünket, hogy azt érezzük, telik az idő. Az idő múlása e fizikai elmélet megnyilvánulása” – fogalmazta meg Bento. Hozzátette: „tehát az ok-okozati halmazelméletben az oksági halmaz egy „atomot” növeszt egy időben, ami egyre nagyobb és nagyobb lesz.”

Ez a megközelítés gyakorlatilag kizárja az ősrobbanás szingularitásának problémáját – hiszen ebben az elméletben nem léteznek szingularitások. Lehetetlen, hogy az anyag végtelenül apró pontokba tömörüljön, hiszen e pontok nem lehetnek kisebbek, mint egy tér-idő „atom” mérete.

De hogyan is néz ki univerzumunk kezdete az ősrobbanás nélkül? Itt vették fel a fonalat Bento és munkatársa, Stav Zalel, a londoni Imperial College végzős hallgatója, akik azt vizsgálták, mit mond a világegyetem kezdetéről az ok-okozati halmazelmélet. (Munkájuk eredményeit szeptemberben publikálták.)

Tanulmányukban azt vizsgálták, hogy vajon „szükség van-e egyáltalán kezdetre az ok-okozati halmaz megközelítésében”. Bento úgy fogalmazott: „az ok-okozati halmaz eredeti felfogásában klasszikus értelemben egy oksági halmaz nő a semmiből abba az univerzumba, amelyet ma látunk. Ehelyett azonban a mi munkánk szerint nem létezne az ősrobbanás, mint kezdet, mivel az ok-okozati halmaz végtelen lenne múltban, így mindig lenne valami előtte.”

Munkájuk tehát azt sugallja, hogy az univerzumnak talán nem volt kezdete – hogy egyszerűen csak mindig létezett. Az, amit mi ősrobbanásnak nevezünk, lehet, hogy csak egy bizonyos pillanat volt ennek a mindig létező ok-okozati halmaznak a fejlődésében, nem pedig valamiféle valódi kezdet.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Hamarosan kiderülhet, hogy igaz-e Stephen Hawking egyik legelvetemültebb elmélete
Hawking szerint a sötét anyag fekete lyukakból állhat, de eddig ezt nem lehetett megvizsgálni. A James Webb űrteleszkóp tud majd olyan adatokkal szolgálni, amelyek alapján a brit tudós elmélete.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 02.


Link másolása

hirdetés

Stephen Hawking a '70-es években vetette fel, hogy a kozmosz nagy részét alkotó sötét anyag igazából fekete lyukakból áll, amelyek az Ősrobbanás során képződtek - írja a Livescience. A tudósvilágban ez egy elég vitatott teóriának számít, amit eddig nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni. Priyamvada Natarajan, a Yale csillagásza szerint a most fellőtt James Webb űrteleszkóp tud majd olyan adatokkal szolgálni, amelyek alapján megvizsgálható Hawking elmélete.

"Személyesen nagyon izgatott vagyok, hogy ez az elmélet összefogja a két legnagyobb területet, amiken dolgozom, a sötét anyag természetét és a fekete lyukak keletkezését"

- mondta a csillagászprofesszor.

A sötét anyag problémája egyébként, hogy elég keveset tudunk róla. Csillagászati eszközökkel meg sem figyelhető, ugyanis nem bocsát ki elektromágneses sugárzást és nem is nyeli el, a létezésére is csak abból lehet következtetni, hogy látható anyagból áll, illetve van gravitációs hatása.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Az omikron kevésbé halálos a korábbi variánsoknál – új kutatások bizonyítják Nagy-Britanniában
Inkább a torkot támadja, nem a tüdőt, így jobban fertőz, de kevésbé halálos.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 02.


Link másolása

hirdetés

A Guardian értesülései szerint hat új kutatás jött ki, amelyek szerint az omikron inkább a torkot támadja, nem pedig a tüdőt, ahogy a delta és a korábbi mutánsok. Ez azt jelenti, hogy feljebb lévő légzőszervekben van jelen, ami megmagyarázza, miért terjed ilyen gyorsan az omikron. Emiatt nem olyan halálos, mélyen a tüdőben ugyanis nagyobb gondot tudnak okozni a vírusok.

A University of Liverpool virológiai intézményében egereken is tesztelték az omikront. A kutatásukból kiderült, hogy az egerek kevésbé lettek betegek, mint az eredeti vírustól vagy a delta variánstól. Enyhébb tüneteik voltak, kevesebb ideig tartott a betegség, és gyorsabban épültek fel.

Ugyanakkor megjegyzik, hogy ez még nem jelenti azt, hogy megszabadultunk a koronavírustól, ugyanis az omikronba is halnak bele emberek, még nem dobhatjuk el a maszkot.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Bőrre ragasztható okostapasz segíthet megakadályozni a korai magömlést a férfiaknál
Mobilalkalmazáson keresztül lehet aktiválni az eszközt, amely elektromos impulzusokkal képes csökkenteni vagy növelni a stimulációt.

Link másolása

hirdetés

Olyan technológiát fejlesztett ki egy szexuális egészséggel foglalkozó gyógyászati vállalat, amellyel meg lehet akadályozni a korai magömlést - számolt be róla a LadBible.

A Morari Medical fejlesztése egy olyan apró akkumulátorral és Bluetooth-csatlakozóval ellátott okostapasz, amelyet a testen lehet viselni, és egy alkalmazáson keresztül össze lehet kötni egy okostelefononnal.

A tapaszt a herezacskó és a végbélnyílás közé kell elhelyezni a bőrön szex közben, ha pedig a férfi úgy érzi, hogy közel van az ejakulációhoz, a telefonján egy gombnyomással csökkentheti a stimulációt. Ez fordítva is működik, tehát növelni is lehet, ha nem akarja késleltetni az ejakulációt.

Mindezt egy vezeték nélküli transzdermális elektromos neuromodulációs (TENS) egység teszi lehetővé azzal, hogy kis elektromos impulzusokat küld a férfi érzékeny területeire, ezzel pedig megszakítja az agyából érkező jeleket.

Így működik:

Jeff Bennett, a Morari Medical vezérigazgatója és alapítója elmondta, hogy a korai magömlés a férfiak leggyakoribb szexuális működési zavara, amely az erősebbik nem 30 százalékánál jelentkezik. A cég küldetésének tekinti azt, hogy a legújabb technológiák felhasználásával segítse a férfiakat abban, hogy kontrollálni tudják az ejakulációjukat, ezáltal pedig nagyobb önbecsülésük és kielégítő, egészségesebb szexuális életük legyen.

Egyelőre még csak egy prototípust fejlesztettek ki, de terveik szerint jövőre már kapható lesz a végleges verzió. Azt azonban nem árulták el, hogy mennyibe fog kerülni a termék.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Jön a deltakron? – Felfedezték az omikron és a delta egyesüléséből származó vírusvariánst
Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben.

Link másolása

hirdetés

Egy ciprusi kutató új koronavírus-törzset fedezett fel, amely egyesíti a delta és az omikron variánst – írta a Bloomberg nyomán a CNBC.

A „deltakron”-nak nevezte el az új változatot Leondios Kostrikis, a Ciprusi Egyetem biológus professzora.

Eddig 25 esetet tudott azonosítani, így semmit nem lehet róla mondani, sokkal több eset kell ahhoz, hogy érdemben meg tudjanak róla állapítani olyasmit például, mint a fertőzőképesség.

"Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben"

– mondta Kostrikis. Szerinte egyébként az omikron fertőzőbb és ezáltal elterjedtebb lesz a deltakronnál.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: