hirdetés

TUDOMÁNY

Most ismét azt tartják valószínűbbnek a tudósok, hogy a vuhani élőállat-piacról indult a koronavírus-járvány

De ezt két évvel a járvány kitörése után sem lehet 100 százalékos bizonyossággal kijelenteni.

Link másolása

hirdetés

Amikor 2019 végén kitört a koronavírus-járvány, egyértelmű volt, hogy a SARS-CoV-2 a denevér-koronavírusoktól származik. Az azonban nem volt világos, hogy hol, mikor és hogyan került át a denevérekről az emberekre.

A kínai hatóságok kezdettől fogva azt állították, hogy a vuhani Huanan élőállat-piac volt a kiindulópont. A feljegyzések szerint az első beteg egy nő volt, aki tengeri állatokat árusított, és aki 2019. december 11-én kaphatta el a fertőzést.

Később azonban kétségek merültek fel az adatok hitelességével kapcsolatban, és voltak tudósok, akik azt állították, hogy a vírus egy közeli kínai laborból szabadulhatott el. Ezt arra alapozták, hogy SARS-CoV-2-nek vannak bizonyos tulajdonságai, amelyek jelentősen eltérnek a többi koronavírustól. Ezek szerintük úgynevezett funkciónyeréses mutáció során kerülhettek a vírusba, amikor génszerkesztéssel mesterségesen megnövelték a vírus fertőzőképességét. Az ilyen vizsgálatok célja, hogy kiderítsék, milyen mértékű változások kellenek ahhoz, hogy egy vírus embereket is képes legyen megfertőzni, és hatásos ellenszereket fejleszthessenek ki.

A laboratóriumi elmélet hívei szerint tehát egy ilyen – alapvetően jószándékú – kísérlet során történhetett baleset, amit azután a kínai kormány megpróbált eltitkolni.

Nem segített a tisztánlátásban a WHO idén közzétett jelentése sem, amely szerint az első beteg nem a piaci árus, hanem egy 41 éves könyvelő lehetett, akinek semmilyen kapcsolata nem volt a vuhani piaccal.

Eszerint a könyvelő már december 8-án beteg lehetett, de fogproblémákkal került kórházba, és csak december 16-án jelentkeztek nála a koronavírus-fertőzés tünetei.

hirdetés

A WHO szóvivője ezzel kapcsolatban azonban azt mondta a New Scientist-nek, hogy küldöttségük valóban találkozott néhány korai beteggel, de ezek nem epidemológiai célzatú, egészségügyi adatokat gyűjtő beszélgetések voltak, amelyeket időrendbe lehetett volna állítani. Az ilyen jellegű interjúkat a kínai hatóságok készítették 2020-ban.

A WHO jelentése ugyanakkor azt is tartalmazta, hogy utólag azonosított 168 decemberi fertőzés egyharmadának köze volt a vuhani piachoz, ami összevág azzal a feltételezéssel, hogy a piac volt a forrás.

Michael Worobey, az arizonai egyetem kutatója szerint fontos lenne ellenőrizni, mi történt abban a három kórházban, ahol az orvosok először észrevették, hogy valami baj van. Mielőtt ugyanis riasztották volna a kínai hatóságokat, 19 gyanús tüdőgyulladás-esetet jegyeztek fel, amelyek közül 10-nek köze volt a piachoz. Ráadásul ezeket főleg a piac nyugati részéhez kötötték, ahol élő állatokat, például nyestkutyákat árusítottak. Ezek az állatok is potenciális közvetítők: megfertőződhetnek koronavírussal, de kevés tünetet mutatnak.

Közben laoszi denevérekben a SARS-CoV-2-höz nagyon közelálló vírusokat fedeztek fel, cáfolva azokat a feltételezéseket, hogy ilyen mutációkat csak laboratóriumokban lehet létrehozni, az úgynevezett „funkciónyerési” kísérletek során.

Mindez persze nem zárja ki teljesen a laboratóriumi baleset verzióját, de összességében tovább erősíti a természetes mutáció elméletét, és azt a feltételezést, hogy a kiindulópont valóban a vuhani piac lehetett.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Hamarosan kiderülhet, hogy igaz-e Stephen Hawking egyik legelvetemültebb elmélete
Hawking szerint a sötét anyag fekete lyukakból állhat, de eddig ezt nem lehetett megvizsgálni. A James Webb űrteleszkóp tud majd olyan adatokkal szolgálni, amelyek alapján a brit tudós elmélete.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 02.


Link másolása

hirdetés

Stephen Hawking a '70-es években vetette fel, hogy a kozmosz nagy részét alkotó sötét anyag igazából fekete lyukakból áll, amelyek az Ősrobbanás során képződtek - írja a Livescience. A tudósvilágban ez egy elég vitatott teóriának számít, amit eddig nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni. Priyamvada Natarajan, a Yale csillagásza szerint a most fellőtt James Webb űrteleszkóp tud majd olyan adatokkal szolgálni, amelyek alapján megvizsgálható Hawking elmélete.

"Személyesen nagyon izgatott vagyok, hogy ez az elmélet összefogja a két legnagyobb területet, amiken dolgozom, a sötét anyag természetét és a fekete lyukak keletkezését"

- mondta a csillagászprofesszor.

A sötét anyag problémája egyébként, hogy elég keveset tudunk róla. Csillagászati eszközökkel meg sem figyelhető, ugyanis nem bocsát ki elektromágneses sugárzást és nem is nyeli el, a létezésére is csak abból lehet következtetni, hogy látható anyagból áll, illetve van gravitációs hatása.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Az omikron kevésbé halálos a korábbi variánsoknál – új kutatások bizonyítják Nagy-Britanniában
Inkább a torkot támadja, nem a tüdőt, így jobban fertőz, de kevésbé halálos.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 02.


Link másolása

hirdetés

A Guardian értesülései szerint hat új kutatás jött ki, amelyek szerint az omikron inkább a torkot támadja, nem pedig a tüdőt, ahogy a delta és a korábbi mutánsok. Ez azt jelenti, hogy feljebb lévő légzőszervekben van jelen, ami megmagyarázza, miért terjed ilyen gyorsan az omikron. Emiatt nem olyan halálos, mélyen a tüdőben ugyanis nagyobb gondot tudnak okozni a vírusok.

A University of Liverpool virológiai intézményében egereken is tesztelték az omikront. A kutatásukból kiderült, hogy az egerek kevésbé lettek betegek, mint az eredeti vírustól vagy a delta variánstól. Enyhébb tüneteik voltak, kevesebb ideig tartott a betegség, és gyorsabban épültek fel.

Ugyanakkor megjegyzik, hogy ez még nem jelenti azt, hogy megszabadultunk a koronavírustól, ugyanis az omikronba is halnak bele emberek, még nem dobhatjuk el a maszkot.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Bőrre ragasztható okostapasz segíthet megakadályozni a korai magömlést a férfiaknál
Mobilalkalmazáson keresztül lehet aktiválni az eszközt, amely elektromos impulzusokkal képes csökkenteni vagy növelni a stimulációt.

Link másolása

hirdetés

Olyan technológiát fejlesztett ki egy szexuális egészséggel foglalkozó gyógyászati vállalat, amellyel meg lehet akadályozni a korai magömlést - számolt be róla a LadBible.

A Morari Medical fejlesztése egy olyan apró akkumulátorral és Bluetooth-csatlakozóval ellátott okostapasz, amelyet a testen lehet viselni, és egy alkalmazáson keresztül össze lehet kötni egy okostelefononnal.

A tapaszt a herezacskó és a végbélnyílás közé kell elhelyezni a bőrön szex közben, ha pedig a férfi úgy érzi, hogy közel van az ejakulációhoz, a telefonján egy gombnyomással csökkentheti a stimulációt. Ez fordítva is működik, tehát növelni is lehet, ha nem akarja késleltetni az ejakulációt.

Mindezt egy vezeték nélküli transzdermális elektromos neuromodulációs (TENS) egység teszi lehetővé azzal, hogy kis elektromos impulzusokat küld a férfi érzékeny területeire, ezzel pedig megszakítja az agyából érkező jeleket.

Így működik:

Jeff Bennett, a Morari Medical vezérigazgatója és alapítója elmondta, hogy a korai magömlés a férfiak leggyakoribb szexuális működési zavara, amely az erősebbik nem 30 százalékánál jelentkezik. A cég küldetésének tekinti azt, hogy a legújabb technológiák felhasználásával segítse a férfiakat abban, hogy kontrollálni tudják az ejakulációjukat, ezáltal pedig nagyobb önbecsülésük és kielégítő, egészségesebb szexuális életük legyen.

Egyelőre még csak egy prototípust fejlesztettek ki, de terveik szerint jövőre már kapható lesz a végleges verzió. Azt azonban nem árulták el, hogy mennyibe fog kerülni a termék.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Jön a deltakron? – Felfedezték az omikron és a delta egyesüléséből származó vírusvariánst
Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben.

Link másolása

hirdetés

Egy ciprusi kutató új koronavírus-törzset fedezett fel, amely egyesíti a delta és az omikron variánst – írta a Bloomberg nyomán a CNBC.

A „deltakron”-nak nevezte el az új változatot Leondios Kostrikis, a Ciprusi Egyetem biológus professzora.

Eddig 25 esetet tudott azonosítani, így semmit nem lehet róla mondani, sokkal több eset kell ahhoz, hogy érdemben meg tudjanak róla állapítani olyasmit például, mint a fertőzőképesség.

"Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben"

– mondta Kostrikis. Szerinte egyébként az omikron fertőzőbb és ezáltal elterjedtebb lesz a deltakronnál.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: