hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Minden, amit a londoni mutáns koronavírusról tudni lehet

Egyelőre keveset tudunk az új vírustörzsről, de egyik sem túl szívderítő. Az viszont szinte biztos, hogy a vakcina védelmet nyújt ellene.
Fotó: Northfoto/Xinhua News Agency/eyevine - szmo.hu
2021. január 05.

hirdetés

A B.1.1.7 nevet kapta a leginkább csak mutáns londoni koronavírusként emlegetett december közepe óta terjedő vírustörzs, amitől retteg a világ, ráadásul már Európa legtöbb országában megjelent. A Live Science hosszú cikkben válaszolt az új mutációval kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, az vírustörzs eredetétől kezdve addig, hogy vajon kicselezi-e a világszerte a napokban forgalomba került koronavírus elleni vakcinákat.

Mi ez pontosan?

A B.1.1.7 vírustörzs az eddig domináns SARS-CoV-2 vírushoz képest 23 ponton tér el, melyek közül 8 a tüskefehérjéket érinti. Ezek azok a fehérjék, melyek segítségével a vírus az emberi sejtekhez kapcsolódik.

Honnan jött a mutáns koronavírus?

Először szeptember 21-én észlelték az angliai Kent megyében, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint csak novemberben kezdett el terjedni. Azóta azonban ez a mutáció lett Angliában a legelterjedtebb: októbertől december 13-ig az azonosított fertőzések több mint fele kapcsolódik ehhez a vírustörzshöz. A tudósok szerint a londoni mutáció egy olyan immunkompromittált betegben alakulhatott ki, akinél elhúzódott a betegség, ezért rengeteg gyógyszert és különböző kezeléseket kapott. A vírus közben folyamatosan mutálódott a szervezetében, végül kialakult egy olyan verzió, ami képes volt ellenállni a különböző szereknek.

Gyorsabban terjed az angol vírustörzs?

Igen. A szakértők modelljei alapján 50-74 százalékkal fertőzőbb a Délkelet-Angliából indult mutáció, mint a többi domináns verzió. A számítások alapján január közepéig ez a variáns lehet felelős a Londonban, valamint az ország déli és keleti részében azonosított fertőzések 90 százalékáért.

Halálosabb az új mutáció?

Nem tudjuk biztosan, de a szakértők feltételezése szerint nem. Ha azonban könnyebben terjed, több ember kerülhet a londoni variáns miatt kórházba. Az egészségügy ettől könnyen túlterhelt lehet, ami az ellátás minőségének csökkenéséhez vezethet, végső soron pedig a várakozásokhoz képest magasabb lehet az áldozatok száma.

hirdetés

A gyerekek is könnyebben elkaphatják?

Korábban a tudósok több bizonyítékot is találtak arra vonatkozóan, hogy a gyerekek védettebbek a koronavírus-járvánnyal szemben. Ha viszont az Angliából indult vírustörzs könnyebben tapad az emberi sejtekhez, a gyerekek között is jobban elterjedhet a vírus. Ugyanakkor az elméletet egyelőre még nem igazolták a vizsgálatok.

A vakcinák védelmet nyújthatnak a mutáns vírus ellen?

A legtöbb szakértő szerint igen. Tekintettel arra, hogy az angol mutáció fehérjéinek 99 százaléka megegyezik a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája által célzott fehérjékkel, nagyon valószínű, hogy a forgalomba került oltások hatásosak lesznek az új vírustörzs ellen is. Ettől függetlenül a tudósok nem zárják ki, hogy idővel kialakulhat egy olyan verzió, ami immunis lesz az oltásokra, de ez sem okozhat gondot: a modern mRNS-vakcinákat körülbelül hat hét alatt frissíteni lehet bármely mutációra, és ismét védettséget nyújtanak majd. Ebben az esetben az oltást az influenzához hasonlóan évente ismételni kell majd a szakértők szerint.

Mit tehetünk az londoni mutáns vírus terjedése ellen?

Pontosan ugyanazt, amit eddig is, azaz kézmosás, védőtávolság betartása, maszkviselés és alapos szellőztetés. A szabályok szigorú betartása, valamint az otthonok minél ritkább elhagyása jelentősen csökkentheti a megfertőződés esélyét. Az új mutáció ugyanis kíméletlenül kihasználja a legapróbb, szinte észrevétlen hibákat is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk