/tudomany/mikor-er-ide-hogy-mukodik-van-e-mellehatasa-egy-helyen-minden-amit-tudni-lehet-a-pfizer-vakcinajarol/
hirdetés

TUDOMÁNY

Mikor ér ide? Hogy működik? Van-e mellékhatása? Egy helyen minden, amit tudni lehet a Pfizer vakcinájáról

A Pfizer és a BioNTech védőoltása a világon az első, amivel tömeges oltásba kezdenek. De mit érdemes tudni róla?
hirdetés

Nagy-Britanniában most kezdik az új koronavírus elleni oltást a Pfizer/BioNTech amerikai-német együttműködésből született vakcinával. A New Scientist csokorba gyűjtötte az oltóanyaggal kapcsolatos hasznos tudnivalókat.

A vakcina a klinikai tesztelések 3. szakaszában 95%-os hatékonyságot mutatott.

Ebben 42 ezer ember vett részt, akiknek a fele a kísérleti oltóanyagot kapta, a többiek pedig placebót. Összesen 170-en betegedtek meg új koronavírustól, de ebből csak nyolcan voltak a beoltott csoportból, 162-en a placebósok közül kerültek ki. Ez nagyon ígéretes arány.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékesei korábban úgy nyilatkoztak, hogy már egy 50%-os hatékonyságú védőoltással is elégedettek lennének. A valós életben az oltások általában kisebb hatékonyságot mutatnak, mint a klinikai tesztek során, de nem valószínű, hogy ennek a vakcinának a hatékonysága 50% alá esne.

A vakcina aktív eleme a hírvivő RNS (mRNS), amely a sejteket a vírus tüskeproteinjének termelésére ösztönzi. E protein révén hatol be ugyanis a vírus a sejtekbe.

hirdetés

A hírvivő RNS szintetikus, nem a jelenleg aktív vírusokból vonták ki.

Az RNS-hordozó nanorészecskék sós oldatban lebegnek, ezt injekciózzák be a felkar izomszövetébe. A hírvivő RNS-t ezután az immunsejtek veszik fel és a benne kódolt utasítások alapján tüskeproteint hoznak létre, épp úgy, mintha valóban megfertőzte volna őket a vírus. A tüskeproteint az immunrendszer idegennek tekinti, ezért támadást indít ellene. Antitestek, B-sejtek és T-sejtek aktivizálódnak, egyúttal az immunrendszer memorizálja a folyamatot, tehát megtanulja legyőzni a kórokozót. Így képes lesz gyors választ adni, ha újra találkozna a koronavírussal.

Arra még nincsen pontos válasz, hogy ez az immunmemória meddig tart, a vakcina második adagját csak négy hónappal ezelőtt kezdték el beadni a klinikai tesztelések során.

A WHO szerint egy minimum hat hónapos védettség lenne az elfogadható. Eleanor Riley, az edinburgh-i egyetem kutatója szerint, ha figyelembe vesszük az emberek természetes immunitását, a legrosszabb esetben évente kell ráerősíteni az oltásra.

A korábbi kísérletek kimutatták, hogy az immunrendszerben az első oltást követő négy héten belül alakul ki a védettség, de elképzelhető, hogy rövidebb idő szükséges hozzá.

A hírvivő RNS az oltás után néhány napig még aktív marad a szerezetben, majd gyorsan eloszlik. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert az oltás-ellenesek egyik kedvelt összeesküvés-elmélete, hogy a vakcinával génmódosítást hajtanak végre a beoltottakon.

A Pfizer oltását két részletben adják be, Arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, mi történik azokkal, akik lemaradnak a második alkalomró, mert ez a klinikai kísérletben résztvevők mindössze 2%-ával történt meg. A tesztelés során egyébként a két oltás beadása között 19-42 nap telt el.

Mint minden oltásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai. A kísérleti alanyok általában jól viselték, egy független ellenőrző bizottság is megállapította, hogy a vakcinának nincsen komoly biztonsági kockázata.

A legrosszabb mellékhatásnak a második dózis után jelentkező fáradtság és fejfájás bizonyult.

A beoltottak 4%-a panaszkodott fáradtságra, 2% fejfájásra, ezek gyakori reakciók mindenféle oltásoknál. Az idősebbeknél még ennél is kevesebb és enyhébb mellékhatások jelentkeztek. Kiderülhetnek még menet közben más, ritka, akár súlyosabb mellékhatások is, tekintettel arra, hogy a hírvivő RNS alapú oltás új technológiának számít és ilyen tömeges alkalmazásra még nem került sor. Éppen ezért, a beoltottak állapotát a tervek szerint legalább két évig figyelemmel kísérik.

A vakcina magas hatékonyságú az időseknél. A kísérleti alanyok között a legidősebbek 85 évesek voltak, és a 65 év felettieknél a hatékonyság 94%-os volt.

A BioNTech-nél úgy vélik, hogy a vakcina működőképessége független kortól, nemtől, etnikumtól.

Jól reagáltak azok is, akiknek stabil állapotú alapbetegségeik voltak, köztük diabétesz, rák, hepatitisz B és C, valamint HIV-fertőzés. A cég szerint azoknak is beadható az oltás, akinek súlyos vagy rosszabbodó alapbetegségeik vannak.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk