Meglepő részleteket fedeztek fel a James Webb űrtávcső képén

A tesztoszteronhormon fontos szerepet játszik a libidóban, illetve számos egyéb hatása is van: kutatások szerint azok a férfiak, akiknek nagyobb a tesztoszteronszintjük, nagyobb kockázatvállalók is.

Kínai és svájci kutatók egy csoportja most azt vizsgálta, hogy a tesztoszteron nemcsak a szexuális vágyra, hanem a szexuális impulzusokra is hatással van – írja a Futurism a Psychoneuroendocrinology nevű szaklapban megjelent tanulmányra hivatkozva.

A következő opciók közül választhattak:

- vagy csak egy másodpercig nézik a képet, hogy aztán újabb egy másodpercre lássák

- vagy várnak 3-15 másodpercet, amiért aztán három másodpercig nézhetik a képet

Ezt összesen 60-szor kellett megcsinálniuk. A kísérletnek az lett az eredménye, hogy a placebót kapott csoport tagjai inkább tovább vártak, hogy aztán hosszabb ideig nézhessék a fotókat, a tesztoszteronnal bekent férfiak viszont nem tudtak várni, és csak egy másodpercet adtak a fotónak, bizonyítva, hogy a tesztoszteron növeli a szexuális impulzivitást is, nem csak a szexuális vágyat (a kísérlet előtt ennek mértékében nem volt különbség a vizsgált férfiak között).

Azt sem közölték, hogy a résztvevő férfiaknak eredetileg mekkora volt a tesztoszteronszintjük, illetve a kapcsolati állapotuk, ami szintén befolyásolja a viselkedésüket, úgyhogy valószínűleg még sok kísérletre lesz szükség a területen.

Egy Reddit-felhasználó oldhatta meg a Bouvet-sziget rejtélyét - írja az UNILAD.

A Bouvet-sziget az Atlanti-óceánban fekszik, Argentína, Afrika és az Antarktisz között, és a lehető legtávolabb fekszik mindegyik lakott területtől. Ugyan hivatalosan Norvégiához tartozik, de nem él rajta senki, és szinte az egész területét jég borítja. Először 1793-ban fedezte fel Jean-Baptiste Charles Bouvet de Lozier francia parancsnok, de helytelenül adta meg a koordinátáit, így egy brit bálnavadász, James Lindsay találta meg újra 1808-ban. 1964-ben pedig tudósok egy csoportja kereste fel a szigetet, ekkor fedeztek fel egy mentőcsónakot, amit egy lagúnában kötöttek ki.

Azóta sem tudni, hogyan és mikor került oda a csónak.

Egy Reddit-felhasználó viszont megtalálhatta a magyarázatot egy orosz, oceanográfiával foglalkozó szakkönyvben. E szerint a Slava-9 nevű tudományos felderítő hajó 1958. október 22-én körútra indult a Slava antarktiszi bálnavadász flottával, mindössze néhány évvel azelőtt, hogy Crawford felfedezte a csónakot. Pár tengerész partra is szállt a szigeten, azonban a rossz időjárási körülmények miatt néhány napra ott ragadtak, és végül helikopterrel mentették ki őket, ami megmagyarázná, miért hagyták hátra a csónakot.

Egy rejtélyes, a napszéllel érkező lökéshullám miatt alakult ki repedés a Föld védőpajzsában, a magnetoszférájában – írta meg a Live Science.

December 19-én, a korai órákban történt a repedés, így megnőtt az esélye egy G1 kategóriájú geomágneses vihar kialakulásának.

A koronakidobódás azt jelenti, hogy a Nap felső légkörének egy része az űrbe távozik, és ha a felszabaduló, nagy sebességű töltött részecskék eljutnak a Földhöz, a légkörrel interakcióba lépve geomágneses vihart idézhetnek elő.

Az ilyen események felerősíthetik a sarki fényeket, valamint technológiai problémákat, szélsőséges esetben globális katasztrófát is okozhatnak.

A Nap aktivitása körülbelül 11 éves ciklust követ, amelynek nyugodtabb és hevesebb időszakai váltják egymást. Az utóbbi időkben viszonylag tevékeny, a mostani napciklus csúcsát 2025-ben érhetjük el.

Kiderült, hogy mi okozza az Antarktiszon a "véres" vízesést - írja a Promotions. A helyet 1911-ben Thomas Griffith Taylor földrajztudós fedezte fel. A róla elnevezett Taylor-gleccserből indulnak el az Antarktiszon található vízesések és a víz a magasban a gleccser felszínén lévő hasadékokból tör elő.

A "véres" víz nem egy sebből származik, hanem egy természet alkotta jelenség. Ennek okát a a National Geographic egyik feltörekvő tudósa találta meg.

Kezdetben azt feltételezték, hogy a vörös algák okozzák a különleges elszíneződést, de a szakértők végül radar segítségével jöttek rá az okra.

mert a fagyáspontja jó val alacsonyabb, ráadásul fagyáskor hőt bocsát ki, ami megolvasztja a jeget, így biztosítva van a folyók áramlása is. Így pedig ez a Föld leghidegebb gleccsere.

VIDEÓK: A "véres" vízesésről