Megfejtették, hogy a légszennyezés miként okoz tüdőrákot

Világszerte nagyobb arányban vannak kitéve az emberek a káros légszennyezésnek, mint a cigarettafüstben lévő mérgező vegyszereknek. Az új kutatás megdöbbentő eredményeket hozott.

Link másolása

Tudósok összefüggést fedeztek fel az autók füstje és a tüdőrák között, ami segít megmagyarázni, miért alakul ki olyan gyakran passzív dohányosok körében a betegség - írja a The Guardian.

A kutatás eredményei arra adnak választ, hogy

az autó kipufogógázában található apró részecskék hogyan „ébresztik fel” a tüdősejtek alvó mutációit és változtatják azokat rákossá.

Ez megmagyarázza, hogy miért lesz olyan sok nemdohányzó személy tüdőrákos, miközben arra is felhívja a figyelmet, hogy a környezetszennyezés mennyire komoly hatást gyakorol az emberi egészségre – írja a jorulnalbreak.com.

„A légszennyezésből eredő tüdőrák kockázata kisebb, mint a dohányzásból eredő, ugyanakkor azt nem tudjuk szabályozni, hogy mit lélegzünk be. Világszerte nagyobb arányban vannak kitéve az emberek a káros légszennyezésnek, mint a cigarettafüstben lévő mérgező vegyszereknek. Ezek az új eredmények összekapcsolják az éghajlat kezelésének fontosságát az emberi egészség javításával”

– mondta el Charles Swanton, a Francis Crick Intézet professzora, aki az eredményeket az Európai Orvosi Onkológiai Társaság konferenciáján ismertette. Emlékeztetett arra is, hogy a dohányzás továbbra is a tüdőrák vezető oka, de a kültéri levegő szennyezettsége körülbelül minden tizedik esetért felel az Egyesült Királyságban, míg a becslések szerint évente 6000 nem dohányzó ember hal meg tüdőrákban. Világviszonylatban ez a szám pedig körülbelül 300.000.

Arra azonban eddig nem sikerült választ találni, hogy a levegőszennyezés miként okoz rákot. Ellentétben a dohányzással vagy a napsugárzással, amelyek közvetlenül okoznak tüdő- és bőrrákhoz kapcsolódó DNS-mutációkat, a levegőszennyezés nem okoz daganatot közvetlenül azáltal, hogy ilyen genetikai változásokat okoz. Ehelyett a nemdohányzó tüdőrákos emberek hajlamosak olyan mutációkat hordozni, amelyek az egészséges tüdőszövetben is megfigyelhetőek – apró hibák, amelyeket életünk során felhalmozunk a DNS-ünkben, és általában ártalmatlanok maradnak.

A legújabb kutatás ezt a mechanizmust tárja fel egy sor kontrollált kísérleten keresztül, amelyek azt mutatják, hogy a szunnyadó mutációkat hordozó sejtek rákossá válhatnak, ha PM2.5-részecskéknek vannak kitéve. Ez a mennyiség egy gáztűzhely szikrájának feleltethető meg, vagyis ebből is látszik, hogy minimális is elég belőle a betegség kialakulásához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk