hirdetés

TUDOMÁNY

Lehet, hogy elég lesz a koronavírus-oltásokat normál hűtőszekrényben tartani

A legújabb kutatások szerint nem lenne szükség mínusz 70 fokra a tároláshoz, ami nagyon jó hír.
Fotó: London News - szmo.hu
2020. november 14.


Link másolása

hirdetés

Elképzelhető, hogy a Pfizer és a BioNTech, valamint két további gyógyszercég által kikísérletezett covid-19 vakcinát nem kell mínusz 70 fokon tárolni, és ez nagyban megkönnyítené szállításukat és forgalmazásukat világszerte. Mindegyik ugyanis a hírvívő RNS alapú technológiát alkalmazta és megállapították, hogy az oltóanyagok akár három hónapig is biztonságosan eltarthatók egy közönséges hűtőszekrényben .

Nagy érdeklődést váltott ki a hét elején az a bejelentés, mely szerint a Pfizer és a BioNTech vaknica-jelöltje az első eredmények alapján 90%-os hatékonyságot mutat. Azonban aggodalmat keltett az a tény, hogy az oltóanyagot mínusz 70-80 fok között kell tárolni. Ez ugyanis jóval hidegebb, mint amelyre az átlagos fagyasztók képesek és nehezíti raktározását és forgalmazását egyaránt.

Ugyanakkor két van másik vakcina-jelölt, amely ugyanazt a hírvivő RNS alapú technológiát alkalmazza az előállításhoz, mint a Pfizer és a BioNTech anyaga. Anna Blakney, a londoni Imperial College kutatója elmondta New Scientist-nek, hogy a csapata által kifejlesztett oltóanyag hónapokon át képes megőrizni szavatosságát 4 Celsius-fokon, ezt pedig bármilyen fridzsider képes biztosítani. Hasonló eredményről számolt be a napokban a tübingeni CureVac, ők három hónapban jelölték meg vakcinájuk eltarthatóságát.

Blakney úgy véli, hogy azonos módszernek köszönhetően a Pfizer és a BioNTech készítményének sem lesz szüksége a rendkívüli fagyasztásra.

A koronavírus, és általában a pandémiás vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiáját éppen egy magyar kutató, a Kisújszállásról származó, Szegeden végzett Karikó Katalin fejlesztette ki. A munkát az amerikai Drew Weismann-nal közösen végezte el a Pennsylvaniai Egyetemen, és az ehhez kapcsolódó szabadalmat is ketten jegyzik – olvasható a Szegedi Tudományegyetem honlapján.

hirdetés

Az mRNS alapú oltóanyagokban benne vannak az RNS azon fonatai, amelyek kódolják a koronavírus tüske proteinjét. E vírusnak ez a fő eleme az emberek megfertőzésében. Amikor az oltás RNS-ei behatolnak az emberi sejtekbe, a sejtek tüske proteint kezdenek termelni, és fertőzés nélkül kiváltják az immunrendszer válaszát. A csupasz RNS-eket, amelyeket semmi sem véd, gyorsan felfalják a vér enzimjei. Az oltásokban parányi zsírcseppekbe, lipid alapú nanorészecskékbe (LNP) csomagolják őket, amelyek segítik behatolásukat a sejtekbe.

Mindhárom kutatócsoport a vancouveri Acuitas Therapeutics által gyártott LNP-et használja. Thomas Madden, a cég vezérigazgatója szerint az oltások mínusz 70-80 Celsius-fokon tárolásáról „túlzott óvatosságból” döntöttek, de olyan gyorsan fejlesztették ki őket, hogy nem volt idő elegendő tesztet végezni ahhoz, hogy megállapítsák: mennyire eltarthatóak magasabb hőmérsékleten.

Ha viszont a vakcina-gyártók rendelkeznek majd erre vonatkozó megbízható adatokkal, akkor kérni lehet a jóváhagyási feltételek megváltoztatását.

A bizonyításhoz valószínűleg szükség lesz állati teszteléshez, de emberi tesztelésre nem feltétlenül. Viszont ezeket az eredményeket mindegyik gyártónak külön-külön kell produkálnia – mondta Madden.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

A Szputnyik V vakcinával oltottak kétharmadának nincs antitestje az oltás után hat hónappal egy friss tanulmány szerint

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik vakcinával beoltottak számára.

Link másolása

hirdetés

A Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcina által kiváltott immunválasz hat hónappal az oltás után jelentősen gyengülhet, derült ki egy friss kutatásból a Moscow Times szerint.

A Lancet orvosi folyóiratban publikált kutatás az első független, ellenőrzött tanulmány, amelyben a Szputnyik-vakcina által kiváltott immunválaszt vizsgálták hosszú távon.

Az argentin kutatók a vizsgálatban 602 egészségügyi dolgozó ellenanyagszintjét vizsgálták, a mindkét dózisban részesültek mindössze 31%-a rendelkezett hat hónappal az első oltás után is antitestekkel.

A tanulmány szerzői szerint az antitestek szintje először két hónappal az oltás után kezdett csökkenni, de három hónap után is magas maradt a betegek 95 százalékánál. Hat hónap elteltével csökkent le ez az arány 31 százalékra.

Azok, akik felvették az oltást és korábban már megfertőződtek a koronavírussal, erősebb immunválaszt mutattak,

állapították meg a tanulmányban.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik-vakcinával beoltottak számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

A vakcinákat is képes lehet megkerülni a koronavírus legújabb, dél-afrikai variánsa

Minden jel arra utal, hogy a B.1.1.529 rekordgyorsan terjed, de nemcsak emiatt aggódnak a tudósok.

Link másolása

hirdetés

Még csak kedden azonosították, csütörtök estére már mégis mindenki a koronavírus legújabb, Afrikában azonosított variánsáról beszél. Az egyelőre még név nélküli, B.1.1.529 jelű vírus könnyen elképzelhető, hogy minden eddigi elődjénél veszélyesebb lehet a jövőben, mivel ellenállhat a vakcináknak, írja a New York Times.

A legújabb koronavírus ha lassan is, de már terjedni kezdett a világban. A B.1.1.529-et eddig a Dél-afrikai Köztársaságon kívül Botswanában, Hongkongban és Izraelben azonosították. Igaz, egyelőre csak összesen néhány tucat esetről van szó.

Az új variáns azért tűnik mégis különösen aggasztónak, mert csak a tüskefehérjében több mint 30 mutációt tartalmaz. Ez az a része a vírusnak, amit a vakcinák is használnak, hogy aktivizálják az immunrendszer védekezőképességét a fertőzéssel szemben.

A koronavírus ezzel a proteinnel kapcsolódik a több létfontosságú szervünkben is megtalálható ACE2 receptorhoz, melynek normális működését megakadályozza, és ezen keresztül jut be a sejtekbe. Az Afrika déli részén héten azonosított változat 10 különböző módon is tud kapcsolódni ezekhez a receptorokhoz, míg a korábban terjedő béta változat esetében 3, a világot és köztük Magyarországot is éppen letaroló delta variáns esetében ez csak 2.

hirdetés
A kutatók szerint a B.1.1.529 eddigi ismereteik alapján leginkább a Peruban azonosított, vakcinákat megkerülő lambda és a korábban szintén Dél-Afrikából indult, gyorsan terjedő béta koronavírushoz hasonlít. Mindezek együtt teszik különösen veszélyessé az új mutációt, ami nemcsak kivételesen gyorsan terjedhet, de képes lehet megkerülni az emberi immunrendszer védelmét is.

A B.1.1.529-et nagyrészt fiataloknál mutatták ki, éppen azok között, ahol a legalacsonyabb az átoltottság: a Dél-afrikai Köztársaságban a 18-34 évesek alig több mint egynegyede kapta már meg valamelyik vakcinát.

A tudósok szerint különösen aggasztó, hogy az új variánst főként az ország gazdasági központjában, vagyis Pretoriában mutatták ki. Innentől kezdve pedig csak idő kérdése, hogy mikor terjed el a legújabb koronavírus a hamarosan évvégi családlátogatásra és ünnepi utazásokra induló emberek között. Az Izraelben azonosított egyetlen fertőzött Malawiból tért vissza az országba, míg az egyik hongkongi fertőzött Dél-Afrikában járt a közelmúltban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

600 éve nem volt ilyen hosszú részleges holdfogyatkozás, mint pénteken

A csodálatos látvány 3 és fél órán át tartott.

Link másolása

hirdetés

Az északi féltekén lakók rendkívüli dolgot láthattak péntek este. Tokyo, Brisbane és New York felett különleges holdfogyatkozás volt - írja a Daily Mail.

Utoljára 1440-ben volt ilyen látható és legközelebb 2669-ben történik majd megint. A jelenség különlegessége, hogy a Holdat úgy világítja meg a Nap, hogy 97%-a vörössé változik.

Azonban a hobbi csillagászoknak nem kell elkeseredni, ugyanis jövő évben november 8-án teljes holdfogyatkozás szemtanúi lehetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Jön az Alzheimer-kór elleni orrspray-vakcina – elkezdődött az első fázisú vizsgálata

Ha beválik, nemcsak az Alzheimer-kórban szenvedőknek jelenthet reményt, de a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Link másolása

hirdetés

A várható élettartam növekedésével egyre nagyobb probléma például a demencia - a kognitív degeneratív szindróma jelenleg körülbelül 9 millió amerikait érint. Az Alzheimer-kór messze a demencia leggyakoribb típusa, tíz esetből hat-nyolc ennek tudható be.

Ezen a héten a Massachusetts-i Brigham and Women's Hospital izgalmas bejelentést tett:

orr-vakcinával veszik fel a küzdelmet ezzel a pusztító szindrómával. A klinikai vizsgálatokat most indították el.

Ha az embereken végzett klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a vakcina biztonságos és hatékony, reményt jelenthet az Alzheimer-kórban szenvedők számára, továbbá a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Meglepőnek tűnhet, hogy oltással gyógyíthatjuk meg az Alzheimer-kórt, bár alapvetően tudjuk, hogyan működik a betegség, még mindig nem értjük igazán, mi okozza. Az elmúlt néhány évtizedben azonban a kutatók rájöttek, hogy az immunrendszer valószínűleg kulcsszerepet játszik, ami egy maroknyi potenciális vakcina kifejlesztéséhez vezetett, amelyek közvetlenül ezt a rendszert célozzák meg.

A vizsgálatban 16, 60 és 85 év közöttiek vesznek részt, akik mindegyike korai stádiumú Alzheimer-kórban szenved, és nincs más jelentős egészségügyi problémája. Két adag vakcinát fognak kapni, egy hét különbséggel.

Maga a vakcina egy Protollin nevű gyógyszert használ. Az I. fázisú vizsgálat során azonban a fő cél a vakcina biztonságosságának és tolerálhatóságának mérése - például az optimális dózis, a lehetséges mellékhatások beállítása.

hirdetés

Az immunrendszer nagyon fontos szerepet játszik minden neurológiai betegségben. Ez a tudás és 20 év preklinikai munka után végre kulcsfontosságú lépést tehetünk a klinikai vizsgálatok felé a mérföldkövet jelentő emberes tesztekkel.

Forrás: IFL Science


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: