hirdetés

TUDOMÁNY

Kihalhatnak egyes vírustörzsek a koronavírus elleni védekezés hatására

A járvány hatására például jelentősen csökkent az A és a B típusú influenzavírusok okozta megbetegedések száma egy új tanulmány szerint.

Link másolása

hirdetés

Amint az IFLScience írja, nemrég megjelent egy cikk a Nature Reviews Microbiology című folyóiratban, amely szerint a koronavírus elleni védekezés nem csak a covidtól óvott meg minket. A Melbourne-i Egyetem kutatói ugyanis azt sugallják, hogy e védekezésnek köszönhetően bizonyos influenzatörzsek kihalhatnak. A védelmi intézkedések a túlélő törzsek számát és sokféleségét is érintették, de még egyes közönséges megfázásos vírusok is érzik a vesztüket.

„A SARS-CoV-2 világjárvány hatására világszerte jelentősen csökkent az A és a B típusú influenzavírusok okozta influenzás megbetegedések száma” – írják a szerzők, akik kiemelik: „Különösen az úgynevezett B/Yamagata vírustörzs nem volt felfedezhető a betegeknél 2020 áprilisától 2021 augusztusáig, ami arra utal, hogy ez az influenzatörzs kihalhatott, ez pedig lehetőséget teremthet arra, hogy javítsuk az influenza elleni védőoltások hatékonyságát.”

Mint magyarázzák: az influenzavírusnak négy típusa létezik, az A, a B, a C és a D – nekünk embereknek igazán csak az A és a B miatt kell aggódnunk, mivel a C típus általában csak enyhe betegségeket okoz, a D típus pedig csak a szarvasmarhákat támadja meg. Az A-influenza az, amely gyorsan változik és változatos módokon képes fejlődni. Ez az a típus, amely járványokat okoz. Az influenza B klónjai – mint például a B/Yamagata – pedig általában a szezonális influenzamegbetegedésekre korlátozódnak.

Annak ellenére, hogy az influenza B típusa lassabban fejlődik, az epidemiológusok általában havonta néhány tucat új vírust találnak. 2020 márciusa óta azonban egyáltalán nem észleltek B/Yamagata vírusokat. Még egyes A-influenzavírusok száma is csökkent – említik, hangsúlyozva, hogy a H1N1 és a H3N2 vírusok észleléseinek száma is évről évre nagyságrendekkel csökkent.

„Az influenzavírusok észlelései 2020 áprilisától drámaian, a korábbi évekhez képest 99 százalékkal csökkentek” – írják a szerzők, akik úgy gondolják, hogy a társadalmi távolságtartás, a maszkviselés és a higiéniai intézkedések, valamint az utazási korlátozások nagyban hozzájárulnak az influenza előfordulásának csökkentéséhez. Ez más légúti fertőzések és légzőszervet célzó vírusok esetében is megfigyelhető.

Fontos azonban, hogy ne bízzuk el magunkat! – figyelmeztet a lap, hiszen a B/Yamagata „pusztán csak elrejtőzött”. A B-vírusokról a korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy képesek meglepően hosszú ideig „nyugalmi állapotban” lenni – ez történt például a B/Victoria nevezetű törzzsel, amely a kilencvenes években alig volt felfedezhető, a 2000-es évek elején azonban „felébredt” és teljesen elterjedt.

hirdetés

A B/Yamagata elrejtőzése viszont mindenképpen jó hír az oltások terjesztésének szempontjából. A jelenlegi influenza elleni védőoltások gyakran csak a négy szezonális influenzatörzs – A/H1N1, A/H2N3, B/Yamagata és B/Victoria – elleni védekezést célozzák meg, ha azonban a B/Yamagatát kivesszük ebből a koktélból és inkább „három az egyben” keverékre váltunk, akkor körülbelül 200 millió ember kaphat oltást – írja a lap.

A szerzők ugyanakkor azt is javasolják, hogy „a vakcinák tartsák meg a négy az egyben szerkezetüket, de a B/Yamagatát helyettesítsék az A/H2N3 második fajtájával”. Ez megoldaná a jelenlegi éves gyógyszerészeti dilemmát, vagyis, hogy melyik típus lenne a legjobb választás a következő influenzaszezonban.

„Az idő majd megmutatja, hogy a B/Yamagata törzs végleg megszűnt-e" – zárják gondolataikat a szerzők, majd hozzáteszik: „a jelenlegi négy vakcinatípus egyikének megszüntetése mindenképpen kedvező hatással lenne az influenza elleni oltóanyag évenkénti újratervezésére, és lehetőséget teremtene a stratégiák újragondolására a globális influenza-terhek további csökkentése érdekében.”



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Kiderült, hogy egyesek miért nem tudnak megfertőződni koronavírussal

Bizonyos emberek immunrendszere nagyon gyorsan lerendezi a vírust.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2021. november 11.


Link másolása

hirdetés

Noha akár az egész családjuk koronavírusos, tehát ki vannak téve a fertőzésnek, ezeknek az embereknek az úgynevezett T-sejtjei vagy T-limfocitái a fertőzés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust - írja az MTI a The Guardian alapján. Ez történt azoknak a londoni egészségügyi dolgozóknak mintegy 15 százalékával, akiket a világjárvány első hulláma idején követtek nyomon. A felfedezés a vakcinák T-sejtes immunválaszt célzó, új nemzedékének kifejlesztése felé nyithat utat.

"Mindenki hallott olyan emberekről, akik ki voltak téve a vírusnak, mégsem betegedtek meg. Nem tudtuk, hogy tényleg sikerült-e elkerülniük a vírust, vagy természetes úton megszabadultak tőle, mielőtt a rutinszerű tesztek észlelték volna a jelenlétét"

- mondta Leo Swadling, a University College London immunológusa, a tanulmány vezető szerzője. A vizsgált dolgozók a jelentős kockázat ellenére egyetlen teszteléskor sem bizonyultak pozitívnak. Vérmintájuk azonban azt mutatta, emelkedett a vírusra reagáló T-sejtjeik száma a világjárvány előttihez, valamint a vírusnak ki nem tett emberekéhez képest. A vírusfertőzés más vérbeli jelzőanyagainak mennyisége is emelkedett a vérükben.

A tanulmány arra utal, hogy ezeknek az embereknek egy alcsoportja korábbi, közönséges náthát okozó szezonális koronavírus-fertőzések miatt rendelkezett az úgynevezett memória T-sejtek megnövekedett mennyiségével, ez óvta meg őket az új típusú koronavírustól. Ezek az immunsejtek "kiszagolják" a - szezonális koronavírusokkal közös - fehérjéket, amelyek a szaporodásban vesznek részt, és egyes embereknél ez az immunválasz elég gyors és erős ahhoz, hogy a legkorábbi szakaszban legyőzze a fertőzést.

"Ezek a már létező T-sejtek készen állnak, hogy felismerjék az új koronavírust"

- magyarázta Swadling. Az eredmények azért különösen jelentősek, mert az immunválasz T-sejtes fajtája az antitestekhez képest hosszabban tartó immunitás felé hajlik, ami általában inkább években, mint hónapokban mérhető. Szinte mindegyik létező Covid-19 elleni vakcina a SARS-CoV-2 sejtekbe hatolását segítő, úgynevezett tüskefehérje ellen serkenti az ellenanyagok termelődését, a védettség azonban idővel gyengül.

A tüskefehérjét célzó oltóanyagok esetleges gyengeségének tartják azt is, hogy a vírusnak ez az a része, amely leggyakrabban mutálódhat. Ezzel szemben a T-sejtes válasz hosszabb ideig maradhat fenn, és a vírusnak az a területe, amelyre a válasz irányul, a koronavírusokban elég állandónak tűnik.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Azonosítottak egy gént, ami duplázza a Covid miatti halálozás esélyét

Az is kiderült, hogy a különböző nemzetiségekben milyen eséllyel van jelen a gén.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. november 15.


Link másolása

hirdetés

Kutatók megtaláltak egy gént, ami duplázza a koronavírus miatti halál esélyét, 60 év alatti embereknél – írja a Science Alert. Az LZTFL1 nevű gén azért felel, hogy a tüdő sejtjei hogyan válaszoljanak a fertőzésekre, és ha ennek a génnek a kockázatos verziója van jelen, akkor a szervezet nem megfelelően reagál a koronavírusra.

Származástól függően, különböző eséllyel van benne az emberekben
  • Dél-ázsiai származásúak: 60 százalék
  • Európai származásúak: 15 százalék
  • Afrikai származásúak: 2,4 százalék
  • Kelet-ázsiai származásúak: 1,8 százalék

James Davies, a kutatás egyik vezetője elmondta, hogy rengeteg dologtól függ a Covid miatti halandóság, többek között a kortól, az egészségügyi állapottól és attól is, hogy milyen ellátást kap az ember. Indiában például rengetegen betegedtek meg a delta variánstól, így túlzsúfoltak voltak a kórházak, ráadásul sokan küzdenek ott cukorbetegséggel és szívproblémával. Davies szerint viszont még így is jelentős hatása van az LZTFL1 génnek, ugyanis megduplázza a halálozási esélyt 20 és 60 éves kor között.

"Ha megvan benned a gén, Covid-szempontból olyan, mintha tíz évvel idősebb lennél"

– mondta Davies.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

600 éve nem volt ilyen hosszú részleges holdfogyatkozás, mint pénteken

A csodálatos látvány 3 és fél órán át tartott.

Link másolása

hirdetés

Az északi féltekén lakók rendkívüli dolgot láthattak péntek este. Tokyo, Brisbane és New York felett különleges holdfogyatkozás volt - írja a Daily Mail.

Utoljára 1440-ben volt ilyen látható és legközelebb 2669-ben történik majd megint. A jelenség különlegessége, hogy a Holdat úgy világítja meg a Nap, hogy 97%-a vörössé változik.

Azonban a hobbi csillagászoknak nem kell elkeseredni, ugyanis jövő évben november 8-án teljes holdfogyatkozás szemtanúi lehetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Jön az Alzheimer-kór elleni orrspray-vakcina – elkezdődött az első fázisú vizsgálata

Ha beválik, nemcsak az Alzheimer-kórban szenvedőknek jelenthet reményt, de a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Link másolása

hirdetés

A várható élettartam növekedésével egyre nagyobb probléma például a demencia - a kognitív degeneratív szindróma jelenleg körülbelül 9 millió amerikait érint. Az Alzheimer-kór messze a demencia leggyakoribb típusa, tíz esetből hat-nyolc ennek tudható be.

Ezen a héten a Massachusetts-i Brigham and Women's Hospital izgalmas bejelentést tett:

orr-vakcinával veszik fel a küzdelmet ezzel a pusztító szindrómával. A klinikai vizsgálatokat most indították el.

Ha az embereken végzett klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a vakcina biztonságos és hatékony, reményt jelenthet az Alzheimer-kórban szenvedők számára, továbbá a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Meglepőnek tűnhet, hogy oltással gyógyíthatjuk meg az Alzheimer-kórt, bár alapvetően tudjuk, hogyan működik a betegség, még mindig nem értjük igazán, mi okozza. Az elmúlt néhány évtizedben azonban a kutatók rájöttek, hogy az immunrendszer valószínűleg kulcsszerepet játszik, ami egy maroknyi potenciális vakcina kifejlesztéséhez vezetett, amelyek közvetlenül ezt a rendszert célozzák meg.

A vizsgálatban 16, 60 és 85 év közöttiek vesznek részt, akik mindegyike korai stádiumú Alzheimer-kórban szenved, és nincs más jelentős egészségügyi problémája. Két adag vakcinát fognak kapni, egy hét különbséggel.

Maga a vakcina egy Protollin nevű gyógyszert használ. Az I. fázisú vizsgálat során azonban a fő cél a vakcina biztonságosságának és tolerálhatóságának mérése - például az optimális dózis, a lehetséges mellékhatások beállítása.

hirdetés

Az immunrendszer nagyon fontos szerepet játszik minden neurológiai betegségben. Ez a tudás és 20 év preklinikai munka után végre kulcsfontosságú lépést tehetünk a klinikai vizsgálatok felé a mérföldkövet jelentő emberes tesztekkel.

Forrás: IFL Science


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: