TUDOMÁNY

Kihalhatnak egyes vírustörzsek a koronavírus elleni védekezés hatására

A járvány hatására például jelentősen csökkent az A és a B típusú influenzavírusok okozta megbetegedések száma egy új tanulmány szerint.

Link másolása

Amint az IFLScience írja, nemrég megjelent egy cikk a Nature Reviews Microbiology című folyóiratban, amely szerint a koronavírus elleni védekezés nem csak a covidtól óvott meg minket. A Melbourne-i Egyetem kutatói ugyanis azt sugallják, hogy e védekezésnek köszönhetően bizonyos influenzatörzsek kihalhatnak. A védelmi intézkedések a túlélő törzsek számát és sokféleségét is érintették, de még egyes közönséges megfázásos vírusok is érzik a vesztüket.

„A SARS-CoV-2 világjárvány hatására világszerte jelentősen csökkent az A és a B típusú influenzavírusok okozta influenzás megbetegedések száma” – írják a szerzők, akik kiemelik: „Különösen az úgynevezett B/Yamagata vírustörzs nem volt felfedezhető a betegeknél 2020 áprilisától 2021 augusztusáig, ami arra utal, hogy ez az influenzatörzs kihalhatott, ez pedig lehetőséget teremthet arra, hogy javítsuk az influenza elleni védőoltások hatékonyságát.”

Mint magyarázzák: az influenzavírusnak négy típusa létezik, az A, a B, a C és a D – nekünk embereknek igazán csak az A és a B miatt kell aggódnunk, mivel a C típus általában csak enyhe betegségeket okoz, a D típus pedig csak a szarvasmarhákat támadja meg. Az A-influenza az, amely gyorsan változik és változatos módokon képes fejlődni. Ez az a típus, amely járványokat okoz. Az influenza B klónjai – mint például a B/Yamagata – pedig általában a szezonális influenzamegbetegedésekre korlátozódnak.

Annak ellenére, hogy az influenza B típusa lassabban fejlődik, az epidemiológusok általában havonta néhány tucat új vírust találnak. 2020 márciusa óta azonban egyáltalán nem észleltek B/Yamagata vírusokat. Még egyes A-influenzavírusok száma is csökkent – említik, hangsúlyozva, hogy a H1N1 és a H3N2 vírusok észleléseinek száma is évről évre nagyságrendekkel csökkent.

„Az influenzavírusok észlelései 2020 áprilisától drámaian, a korábbi évekhez képest 99 százalékkal csökkentek” – írják a szerzők, akik úgy gondolják, hogy a társadalmi távolságtartás, a maszkviselés és a higiéniai intézkedések, valamint az utazási korlátozások nagyban hozzájárulnak az influenza előfordulásának csökkentéséhez. Ez más légúti fertőzések és légzőszervet célzó vírusok esetében is megfigyelhető.

Fontos azonban, hogy ne bízzuk el magunkat! – figyelmeztet a lap, hiszen a B/Yamagata „pusztán csak elrejtőzött”. A B-vírusokról a korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy képesek meglepően hosszú ideig „nyugalmi állapotban” lenni – ez történt például a B/Victoria nevezetű törzzsel, amely a kilencvenes években alig volt felfedezhető, a 2000-es évek elején azonban „felébredt” és teljesen elterjedt.

A B/Yamagata elrejtőzése viszont mindenképpen jó hír az oltások terjesztésének szempontjából. A jelenlegi influenza elleni védőoltások gyakran csak a négy szezonális influenzatörzs – A/H1N1, A/H2N3, B/Yamagata és B/Victoria – elleni védekezést célozzák meg, ha azonban a B/Yamagatát kivesszük ebből a koktélból és inkább „három az egyben” keverékre váltunk, akkor körülbelül 200 millió ember kaphat oltást – írja a lap.

A szerzők ugyanakkor azt is javasolják, hogy „a vakcinák tartsák meg a négy az egyben szerkezetüket, de a B/Yamagatát helyettesítsék az A/H2N3 második fajtájával”. Ez megoldaná a jelenlegi éves gyógyszerészeti dilemmát, vagyis, hogy melyik típus lenne a legjobb választás a következő influenzaszezonban.

„Az idő majd megmutatja, hogy a B/Yamagata törzs végleg megszűnt-e" – zárják gondolataikat a szerzők, majd hozzáteszik: „a jelenlegi négy vakcinatípus egyikének megszüntetése mindenképpen kedvező hatással lenne az influenza elleni oltóanyag évenkénti újratervezésére, és lehetőséget teremtene a stratégiák újragondolására a globális influenza-terhek további csökkentése érdekében.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Eddig ismeretlen, vérfagyasztó kinézetű cápára bukkantak
A képek alapján a kutatók is eltérő véleményen vannak arról, milyen cápafaj látható a képen.

Link másolása

Egy ausztrál horgász egy eddig sosem látott cápafaj példányára bukkanhatott. A nagy szemű, és rendkívül ijesztő, kiálló fehér szájú, illetve fogú cápát élettelenül húzták ki a tengerből az ausztrál partoknál – írja az Independent.

A sydney-i horgász, Trapman Bermagui értetlenül áll a fogás előtt. A fotó nagy port kavart az interneten és tömegek próbálták megállapítani, milyen fajtájú cápa lehet a képen.

Dean Grubbs, a Floridai Állami Egyetem Parti és Tengeri Laboratóriumának kutatási igazgatóhelyettese is megvizsgálta a képeket, aki szerint az állat latin neve Centroscymnus owstoni.

Grubbs elmondása szerint a mélytengeri kutatásai során elég sok ilyen állattal találkozott már a Mexikói-öbölben és a Bahamákon. Mint írta, általában 740 és 1160 méter közötti mélységben találhatók meg ezek az állatok a mostani, 650 méter mélységről érkező bejelentésekkel szemben.

A kutató szerint a hal az alvócápák családjába tartozik, ugyanabba a családba, mint a grönlandi cápa – ennél azonban sokkal kisebb.

Christopher Lowe, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora viszont cáfolja a floridai kollégájának véleményét, szerinte inkább egy Búvárcápa (Kitefin shark) van a képen, amely az Ausztrália melletti vizekben ismert. Azt sem zárta ki, hogy a Dalatias lata, vagy egy másik, ismeretlen fajta látható a képen, mivel folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb mélytengeri cápákat, amelyek igencsak hasonlítanak egymásra.

A Dalatias lata egyébként a mély vizeket kedveli, a tengerfenék közelében, akár 1800 méteres mélységben is megtalálhatók az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A herpesz vírus az előrehaladott rákot is legyűrheti egy új kutatás szerint
Volt olyan páciens, akinek a rékbetegsége teljesen eltűnt, míg másoknál a daganatok kezdtek zsugorodni.

Link másolása

Az orovosok által használt új gyógyszer alapja a legyengített herpeszvírus egy fajtája volt, a herpes simplex, melyet úgy módosítottak, hogy elpusztítsa a daganatokat. Az emberken végzett kísérleteket követően a szakértők szerint bár nagyobb és hosszab tesztekre lesz szükség, azt már most leszűrték, hogy az injekció formájában beadott új gyógyszer több előrehaladott állapotban lévő rákos beteg esetében mentőövet jelenthet.

A kísérletben részt vevő 39 éves Krzysztof Wojkowskinál 2017-ben diagnosztizáltak nyálmirigyrákot. Az orvosai akkor azt mondták neki, hogy nem tudnak már mit tenni, mivel ritka és rosszindulatú daganatról van szó. A rövid ideig, öt héten keresztül, kéthetente beadott vírusinjekciót követően azonban teljesen felépült a féri, aki immár két éve tünetmentes.

A brit kutatók elmondták, a kezelésük során közvetlenül a daganatba adják az injekciót, ami így kétféleképpen támadja meg a rákot: a vírus behatol a rákos sejtekbe, amit szétrobbant, közben pedig aktiválja az immunrendszert.

Mintegy 40 beteget vetettek alá a kezelésnek a vizsgálat részeként, akik közül néhányan csak az RP2 nevű vírusinjekciót, míg mások egyéb rákgyógyszert – nivolumabot – is kaptak a vírus mellé.

A Párizsban rendezett orvosi konferencián bemutatott eredmények igen biztatónak mondhatók:

  • kilenc, csak RP2-t kapó beteg közül három, köztük Krzysztof daganata is csökkent,
  • a kombinált kezelésben részesült 30 alanyból hét szintén javulást mutatott,
  • míg a mellékhatások, mint például a fáradtság többnyire elenyésző volt.

Kevin Harrington professzor, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy a megfigyelt kezelési reakciók "igazán lenyűgözőek" voltak számos előrehaladott rák esetében, mint a nyelőcsőrák vagy a szemrák egy ritka típusa.

A kutatás azért is úttörőnek számít, mert

„a korai stádiumú klinikai vizsgálatok során ritkán látni ilyen jó válaszarányt, mivel elsődleges célja a vizsgálatoknak a kezelés biztonságának tesztelése, amit olyan előrehaladott daganatos betegek bevonásával tesznek, akiknél a jelenlegi kezelések már nem működnek”

– tette hozzá Harrington.

Nem ez az első eset, hogy a tudósok vírust használnak a rák elleni küzdelemben. Az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) néhány éve jóváhagyta a szintén genetikailag módosított herpesz vírusból készített T-Vec nevű szert, ami az előrehaladott bőrrák kezelésében nyújt segítséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Így még soha nem láthattuk a Neptunuszt – új képeket készített a James Webb űrteleszkóp a Naprendszer legtávolabbi bolygójáról
A legutóbbi részletes képeket még a Voyager-2 készítette a Neptunuszról 1989-ben. Most teljesen új arcát mutatta meg a bolygó.

Link másolása

Új fényben és rendkívüli részletességgel mutatta meg a Neptunuszt és halvány gyűrűit a James Webb űrteleszkóp - számolt be róla a Guardian.

Mint írták, 

legutóbb 1989-ben készült hasonló részletességű kép Naprendszerünk legtávolabbi bolygójának gyűrűiről,

amikor az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Voyager-2 űrszondája néhány órán át a jégóriás közelében tartózkodott.

A Hubble űrteleszkóp által készített képeken a Neptunusz a légkörében található metán miatt mélykék színben játszik. Ezzel szemben

a James Webb elsődleges képalkotója, a NIRCam infravörös szűrőjén át a bolygó szürkésfehér színben tündököl, jeges felhők is láthatók a felszínén.

Mark McCaughrean, az Európai Űrügynökség (ESA) illetékese elmondta, hogy a Neptunusz gyűrűi sokkal jobban visszaverik az infravörös sugárzást, így jobban kirajzolódnak a képeken.

A NASA közleménye szerint a képen "érdekes fényesség" látható a Neptunusz teteje körül.

A bolygó dőlésszöge és Nap körüli 164 éves keringési ideje miatt a csillagászoknak még nem sikerült alaposan megvizsgálni annak északi pólusát.

A James Webbnek a Neptunusz tizennégy ismert holdjából hetet sikerült lencsevégre kapnia, köztük a legnagyobbat, a Tritont. A Plútó törpebolygónál is nagyobb Triton a képeken fényesebb a Neptunusznál, mivel jég borítja, amely visszaveri a fényt.

Ez a hold szokatlan módon fordított pályán kering a bolygó körül, ezért a csillagászok szerint

a Triton a Naprendszer szélén található Kuiper-öv része lehetett, amely végül a Neptunusz gravitációs vonzásába került.

Az Európai Űrügynökséggel közösen indított teleszkópot az 1990-es évek közepe óta fejlesztik, végül decemberben juttatták fel az űrbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: