Az 1998-ban alapított, kétévente átadott Bolyai-díjat azért hozták létre, hogy az emberek értékrendjében méltó helyére emeljék a tudást, a tudományt és a tudóst, biztosítva az őket megillető társadalmi elismertséget. „A XXI. század küszöbén tudomány és tudósok nélkül nincs gazdaságilag, társadalmilag versenyképes Magyarország” – vallják a civil kezdeményezésre, magántőkéből létrehozott alapítványi díj alapítói.

Az elismerést azok a magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személyek kaphatják meg, akik nemzetközi mércével is kimagasló eredményt értek el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, vagy ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.

A Bolyai-díj nyerteséről egy tizenöt tagú független díjbizottság dönt, amelynek elnöke a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke, tagjai pedig a magyar tudományos és közélet kiemelkedő, elismert személyiségei.

„Karikó Katalin kutatóbiológus úttörő szerepet játszott a Covid-19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében, és eredményeit világszerte figyelemmel kíséri az akadémikus közeg és a közélet egyaránt” – emelte ki Dr. Szabó Gábor, a Bolyai Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Dr. Freund Tamás neurobiológus kapta 2000-ben, őt követte Dr. Roska Tamás informatikus, Dr. Bor Zsolt fizikus, Dr. Lovász László matematikus, Dr. Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológus, Dr. Perczel András vegyész, Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, valamint É. Kiss Katalin nyelvész. A legutóbbi díjazott Barabási-Albert László hálózatkutató volt.