Kannabisz alapú szájsprayvel próbálják gyógyítani az agydaganattal küzdő betegeket Angliában

A világon először végeznek ilyen kísérletet, hogy kiderítsék, hatásos-e ez a gyógyszer a glioblasztómás betegeknél.
Fotó: Sativex - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

Vizsgálatok kezdődnek Nagy-Britanniában arra vonatkozóan, hogy egy kannabisz alapú gyógyszerrel lehet-e gyógyítani az agydaganatot, és segíthet-e meghosszabbítani a betegek életét - írja a Guardian.

Az orvosok a Sativex nevű szájsprayt adják majd a betegeknek a temozolomid kemoterápiás gyógyszer mellett, hogy megnézzék, ez a kombináció hatásos-e a rákos sejtek ellen. Ez lesz a világon az első ilyen kísérlet.

A Sativexet az Egyesült Királyságban fejlesztik és gyártják és magából a kannabisz növényből készül, ugyanazokat a vegyületeket tartalmazza, mint amik a kannabiszban találhatók meg. Ez azt is jelenti, hogy ugyanolyan mellékhatásai vannak, mint a fűnek: bódulatot, szédültséget, fáradtságot okoz, de nincs tartós hatása a kognitív funkciókra.

Már 24 országban jóváhagyták a szklerózis multiplex kezelésére, emellett a perifériás neuropátiás fájdalom, a kezelhetetlen daganatos fájdalom és a reumás ízületi gyulladás esetében is jótékony hatással bír - írja róla a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület.

A jövő év elején induló gyógyszerkísérletben legalább 15 kórház 232 betege vesz részt. Kétharmaduk a Sativexet és a temozolomidot kapják majd, a többiek pedig a kemterápiás gyógyszert és placebót.

Susan Short, a Leeds-i Egyetem onkológus professzora, a tanulmány fő kutatója elmondta, kollégáival úgy vélik, a Sativex elpusztíthatja a glioblasztómát, vagyis a leggyakoribb rosszindulatú agydaganatot okozó rákos sejteket, és különösen hatékony lehet, ha temozolomid kemoterápiával együtt alkalmazzák.

A két gyógyszer együttesen fokozhatja a kemoterápiás kezelés hatását, és lehetővé teheti, hogy a betegek tovább élhessenek.

Csak Angliában évente körülbelül 2200 embert diagnosztizálnak glioblasztómával, a betegek pedig a diagnózis után általában csak 12-18 hónapig élnek, azok pedig, akiknél visszatér a daganat, mindössze 10 hónapig.

Korábban már végeztek egy hasonló vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy biztonságos-e ezt a két szert együtt alkalmazni az agydaganatos betegeknél, akkor 27 pácienst vontak be. A mostani kutatás viszont három évet ölel majd fel, és nemcsak a biztonságosságot, hanem a hatásosságot is vizsgálják majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Eddig ismeretlen, vérfagyasztó kinézetű cápára bukkantak
A képek alapján a kutatók is eltérő véleményen vannak arról, milyen cápafaj látható a képen.

Link másolása

Egy ausztrál horgász egy eddig sosem látott cápafaj példányára bukkanhatott. A nagy szemű, és rendkívül ijesztő, kiálló fehér szájú, illetve fogú cápát élettelenül húzták ki a tengerből az ausztrál partoknál – írja az Independent.

A sydney-i horgász, Trapman Bermagui értetlenül áll a fogás előtt. A fotó nagy port kavart az interneten és tömegek próbálták megállapítani, milyen fajtájú cápa lehet a képen.

Dean Grubbs, a Floridai Állami Egyetem Parti és Tengeri Laboratóriumának kutatási igazgatóhelyettese is megvizsgálta a képeket, aki szerint az állat latin neve Centroscymnus owstoni.

Grubbs elmondása szerint a mélytengeri kutatásai során elég sok ilyen állattal találkozott már a Mexikói-öbölben és a Bahamákon. Mint írta, általában 740 és 1160 méter közötti mélységben találhatók meg ezek az állatok a mostani, 650 méter mélységről érkező bejelentésekkel szemben.

A kutató szerint a hal az alvócápák családjába tartozik, ugyanabba a családba, mint a grönlandi cápa – ennél azonban sokkal kisebb.

Christopher Lowe, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora viszont cáfolja a floridai kollégájának véleményét, szerinte inkább egy Búvárcápa (Kitefin shark) van a képen, amely az Ausztrália melletti vizekben ismert. Azt sem zárta ki, hogy a Dalatias lata, vagy egy másik, ismeretlen fajta látható a képen, mivel folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb mélytengeri cápákat, amelyek igencsak hasonlítanak egymásra.

A Dalatias lata egyébként a mély vizeket kedveli, a tengerfenék közelében, akár 1800 méteres mélységben is megtalálhatók az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Kedden valóra válik az Armageddon: a NASA eltérít egy földközelben keringő aszteroidát
Az aszteroida nem semmisül meg, csak valamennyit lassul és módosul a pályája. A Földre semmilyen veszélyt nem jelent az akció.
FotÓ: NASA - szmo.hu
2022. szeptember 24.


Link másolása

Ki ne emlékezne arra, ahogy egy 1998-as katasztrófafilmben Bruce Willis egy csapat narancssárgába öltözött olajfúró társaságában megpróbál eltéríteni egy Föld felé száguldó aszteroidát? Az Armageddon minden idők egyik legellentmondásosabb katasztrófafilmje lett, de talán senki nem gondolta, hogy 24 évvel később néhány apróságtól eltekintve valóra válik.

A DART (Double Asteroid Redirection Test, vagyis Dupla Aszteroidaeltérítő Teszt) ugyanis magyar idő szerint kedden hajnali 1 óra 14 perckor ütközik egy bolygónk közelében keringő aszteroidába. Az emberiség korábban még soha nem volt képes arra, amire a NASA készül, vagyis hogy egy űrbéli égitest mozgását befolyásolja,

írja a CNN.

A küldetés célja valójában a 780 méter átmérőjű Didymos aszteroida körül keringő apró hold. A 160 méter átmérőjű Dimorphos a becsapódás idején csillagászati értelemben viszonylag közel lesz a Földhöz. Ettől függetlenül nem kell aggódni: a tőlünk 11 millió kilométeres távolság miatt bolygónkat semmilyen veszély nem fenyegeti.

A tervek szerint a NASA űrszondája a becsapódás előtt 21 600 kilométer/óra sebességre gyorsít, majd frontálisan az égitestnek ütközik. Mivel a DART százszor kisebb a Dimorphosnál, ezért az aszteroida nem fog teljesen megsemmisülni. A cél elsősorban a pálya és a sebesség megváltoztatása.

A műveletet végző csapat leginkább ahhoz hasonlította a kedd hajnali kísérletet, mint amikor egy golfautó az egyiptomi piramisba csapódik. Ha mindezt kellő energiával és sebességgel hajtják végre, akkor sikerülhet a kísérlet, ráadásul egy kráter is keletkezik az égitesten.

A várakozások szerint a DART 1 százalékkal mérsékli a Dimorphos sebességét, ez pedig elegendő a hold keringési pályájának módosításához is. Az ütközés után a kis hold közelebb kerül a Didymoshoz, ez pedig nem befolyásolja a páros útját, vagyis

semmilyen veszélyt nem jelentenek majd a jövőben a Földre.

A történelmi becsapódást ráadásul élőben lehet követni majd a NASA honlapján az űárszondára szerelt nagyfelbontású kamerák képeinek köszönhetően. Az akciót a James Webb és a Hubble űrteleszkópok mellett a Lucy-misszió is követni fogja. A később beérkező adatok alapján dől majd el, hogy sikerrel járt-e az Armageddonhoz hasonló művelet. 2024-ben pedig az ESA (Európai Űrügynökség) küldetést indít a holdon keletkezett kráter és a pályamódosítás felmérésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Élőben nézheted, ahogy a NASA eltérít egy földközelben keringő aszteroidát
Ez a világon az első olyan teszt, amelyben űreszközt használnak egy aszteroida eltérítésére. A cél, hogy vizsgálják és fejlesszék egy esetlegesen a Földet veszélyeztető aszteroida eltérítésének módszerét.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. szeptember 26.


Link másolása

Mi is beszámoltunk róla, hogy magyar idő szerint kedden 1 óra 14 perckor a NASA DART nevű űrszondája megkísérel kibillenteni egy aszteroidát a pályájáról.

A misszió 2021. november 24-én indult és 11 millió kilométer és 10 hónap után a Dimorphos aszteroidába való becsapódással ér véget. Ez a Didymos aszteroida kísérője, azaz holdja, átmérője mindössze 160 méter. A projekt célja a hold keringési idejének megváltoztatása.

Az aszteroidarendszer először júliusban került a DART szeme elé, majd szeptember 11-én az Olasz Űrügynökség egy, a fedélzeten utazó kisműholdja (LICIACube) levált a DART-ról, hogy képeket készítsen az eseményről.

Ez a világon az első olyan kinetikus becsapódási technikával végzett teszt, amelyben űreszközt használnak egy aszteroida eltérítésére bolygóvédelem céljából. A teszt célja, hogy vizsgálják és fejlesszék egy esetlegesen a Földet veszélyeztető aszteroida eltérítésének módszerét.

Így a jövőben biztosabb alapokkal indíthatnának aszteroida-eltérítő akciót a Föld megmentésére.

Az eseményt élőben követheted éjféltől a NASA segítségével ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A herpesz vírus az előrehaladott rákot is legyűrheti egy új kutatás szerint
Volt olyan páciens, akinek a rékbetegsége teljesen eltűnt, míg másoknál a daganatok kezdtek zsugorodni.

Link másolása

Az orovosok által használt új gyógyszer alapja a legyengített herpeszvírus egy fajtája volt, a herpes simplex, melyet úgy módosítottak, hogy elpusztítsa a daganatokat. Az emberken végzett kísérleteket követően a szakértők szerint bár nagyobb és hosszab tesztekre lesz szükség, azt már most leszűrték, hogy az injekció formájában beadott új gyógyszer több előrehaladott állapotban lévő rákos beteg esetében mentőövet jelenthet.

A kísérletben részt vevő 39 éves Krzysztof Wojkowskinál 2017-ben diagnosztizáltak nyálmirigyrákot. Az orvosai akkor azt mondták neki, hogy nem tudnak már mit tenni, mivel ritka és rosszindulatú daganatról van szó. A rövid ideig, öt héten keresztül, kéthetente beadott vírusinjekciót követően azonban teljesen felépült a féri, aki immár két éve tünetmentes.

A brit kutatók elmondták, a kezelésük során közvetlenül a daganatba adják az injekciót, ami így kétféleképpen támadja meg a rákot: a vírus behatol a rákos sejtekbe, amit szétrobbant, közben pedig aktiválja az immunrendszert.

Mintegy 40 beteget vetettek alá a kezelésnek a vizsgálat részeként, akik közül néhányan csak az RP2 nevű vírusinjekciót, míg mások egyéb rákgyógyszert – nivolumabot – is kaptak a vírus mellé.

A Párizsban rendezett orvosi konferencián bemutatott eredmények igen biztatónak mondhatók:

  • kilenc, csak RP2-t kapó beteg közül három, köztük Krzysztof daganata is csökkent,
  • a kombinált kezelésben részesült 30 alanyból hét szintén javulást mutatott,
  • míg a mellékhatások, mint például a fáradtság többnyire elenyésző volt.

Kevin Harrington professzor, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy a megfigyelt kezelési reakciók "igazán lenyűgözőek" voltak számos előrehaladott rák esetében, mint a nyelőcsőrák vagy a szemrák egy ritka típusa.

A kutatás azért is úttörőnek számít, mert

„a korai stádiumú klinikai vizsgálatok során ritkán látni ilyen jó válaszarányt, mivel elsődleges célja a vizsgálatoknak a kezelés biztonságának tesztelése, amit olyan előrehaladott daganatos betegek bevonásával tesznek, akiknél a jelenlegi kezelések már nem működnek”

– tette hozzá Harrington.

Nem ez az első eset, hogy a tudósok vírust használnak a rák elleni küzdelemben. Az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) néhány éve jóváhagyta a szintén genetikailag módosított herpesz vírusból készített T-Vec nevű szert, ami az előrehaladott bőrrák kezelésében nyújt segítséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk