TUDOMÁNY

Így lett a pokoli fertőzésből migrén elleni szer

A középkorban elterjedt fertőzést, a Szent Antal tüzét, ijesztő tünetei miatt a pokol betegségének is nevezték. Előidézője az anyarozs (varjúköröm) volt, aminek a hatóanyagából a XX. század elején gyógyszer készült.
Szatmári Péter gyógyszerészhallgató cikke a Gyógynövénylap oldalon, címkép: wikipedia - szmo.hu
2022. augusztus 17.


Link másolása

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagjai szerkesztik azt a portált, ahol hasznos, szakszerű és érdekes cikkeket olvashattok a gyógynövényekről. Céljuk a szakszerű gyógynövény-alkalmazás terjesztése, propagálása és az olvasók célzott tájékoztatása egy-egy gyógynövénnyel kapcsolatban.

A természetes eredetű hatóanyagok kapcsán elsősorban növényi vegyületekre gondolunk, ám a gombák között is számos olyan faj található, melyek biológiailag aktív komponensekkel rendelkeznek. A gombavegyületeket általában toxikus hatásukkal társítjuk, azonban fontos kiemelni, hogy jelenleg a terápiában számos olyan gyógyszert alkalmazunk, melyek gombákból eredeztethetőek. Ilyen vegyületek az ergot-alkaloidok is.

A középkorban számos járvány pusztított az évszázadok során, melyek közül némelyik több tízezer emberéletet követelt.

A Szent Antal tüzeként (ignis sacer) elhíresült járványszerű mérgezések gyakori betegségnek számítottak akkoriban, becslések szerint több millió embert betegítettek meg és közel negyvenezer halálos áldozatot szedett. A 18. és 19. században a kutatók rájöttek arra, hogy a mérgezést egy parazita gomba, az anyarozs okozza.

A gomba a gabona kalászán élősködik és több mint 400 féle gabonát képes megfertőzni, köztük a búzát, árpát, rizst, kukoricát, zabot, illetve a rozst, ami akkoriban a második leggyakoribb kenyérsütési alapanyag volt Európában. Kora tavasszal a földre hullott gomba micéliuma spórákat termel, melyek a szél, illetve rovarok által terjednek tovább, elősegítve a megtelepedést a különböző gabonák kalászán lévő magjain. Amikor a megtelepedett spórák teljesen kifejlődnek, egy körülbelül 2-6 centiméteres karom alakú fekete, barna vagy sötétlila szkleróciumot (áttelelőalakot) képeznek a kalászokon a gabona magjai helyén. Betakarításkor a gomba egy hányada lehullik a kalászokról, viszont néhány a kalászon marad, így az egészséges magokkal együtt feldolgozásra kerülhet (1. ábra). A szennyezett lisztből készült kenyér okozza a mérgezést. Az anyarozs mérgezés főként Közép-Európát érintette, hiszen itt volt alkalmas hűvös, nyirkos idő a gombaspórák szaporodásához.

A mérgezés során görcsös fájdalmak, hányinger, magasvérnyomás és a végtagokban égő érzés jelentkezik. Ezen kívül központi idegrendszeri tünetek is megjelennek, főként hallucinációk, izgatottság és álmatlanság, ezért az ergot-alkaloiddal mérgezett betegeket a legtöbbször őrültnek vélték. Az ergot-mérgezés a szimpatikus idegrendszer aktivációjához vezet, ami a vérerek összehúzódását eredményezi és későbbi keringési zavarokat okoz. A hosszan tartó érösszehúzódások eredményeként az elálló testrészek és végtagok (ujj, lábujj, kéz, láb, orr, fül) keringése megromlik, amelyek egy idő után elüszkösödnek (elhalnak), végül pedig leesnek az emberi testről. Ezt a jelenséget nevezzük ergotizmusnak. Az embereken kívül az állatok, főként a tehenek is megbetegedhetnek az anyarozs által, mely a farok és pata elfeketedését, illetve a tej elapadását és végül pedig az állat halálát eredményezheti, jelentős károkat okozva az állattartóknak.

A változatos tünetek abból adódnak, hogy a vegyületek nem szelektíven hatnak, mivel képesek a számos receptorhoz (adrenerg-, dopaminerg- és szerotoninerg) kötődni, ahol agonista (a receptorhoz eredetileg is kötődő vegyülettel azonos) vagy antagonista (ellentétes) hatást váltanak ki. Ez annak köszönhető, hogy az ergot-alkaloidok igen nagy szerkezeti hasonlóságot mutatnak számos ingerület átvivő, úgynevezett neurotranszmitter anyaggal, úgy mint az adrenalinnal, noradrenalinnal, dopaminnal és szerotoninnal.

Matthias Grünewald: Oltárkép, Isenheim, 1515./Wikipédia

A különös tünetek miatt a betegséget a legtöbb ember a pokollal társította, így a vallás és a hit kitüntetett szerepet játszott a betegség gyógyításában. A középkori Bencés szerzetesek számos kórházat létesítettek Európa szerte (Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország) az ergotizmusban szenvedőknek, ahol főként szent ereklyékkel gyógyították a betegeket, így többek között tőlük eredeztetik a „Szent Antal tüze” elnevezést.

A hit általi gyógyulást a legtöbbször az jelentette, hogy el kellett zarándokolni egy Szent Antal ereklyéhez, mely a gyógyulás kulcsa volt. A felépülések viszonylagos sikerét annak köszönhetik, hogy a zarándokút alatt vagy a kórházban nagy valószínűséggel olyan kenyeret fogyasztottak a betegek, mely nem volt ergot-alkaloiddal szennyezett, így a méreg fokozatosan kiürült a szervezetükből, ami a tünetek csökkenését, majd pedig a gyógyulást eredményezte.

Későbbiekben a rozs megtisztítása és a megfelelő termesztése elősegítette a betegség visszaszorítását. Végül a Szent Antal tüze lassan kezdett kialudni, ahogy a búza felváltotta a rozst a 18. században, azonban az ergotizmus nem tűnt el teljesen, az ezt követő évtizedekben még előfordultak kisebb-nagyobb járványok.

Az anyarozst veszélyessége ellenére már az ókorban is alkalmazták, hiszen vannak feljegyzések arra vonatkozóan, hogy a gombával fertőzött gabonát ismerték és használták is a gomba „szemeket” abortív szerként és vérzécsillapítás során az Asszír Birodalomban, illetve Kínában. Ezen kívül a lengyel népgyógyászatban is alkalmazták a női bajok kezelésére.

Elsőként 1917-ben Arthur Stoll (1887-1971) izolálta az ergotamint az anyarozsból, amelyet utána gyakori gyógyszerként alkalmaztak a szülés utáni vérzések csillapításában. Ezt követte 1920-ban az a felismerés, hogy az akut migrénkezelés terápiájában is hatékony szerként alkalmazható.

Érdekesség, hogy 1948-ban az α és β adrenerg receptorok elkülönítését is ergot-alkaloidokkal végezték. Az ergot-vegyületek nem szelektívek, ugyanis képesek több recepttoron is kiváltani hatásaikat, ezért jelentős mellékhatással kellett számolni az alkalmazásuk során. A gyakori mellékhatásaik közé tartozik az ergotizmus, hányinger, hányás, zsibbadás, bizsergés, magasvérnyomás, izomfájdalmak és viszketés. Túladagolás esetén érszűkületet és trombózist eredményezhetnek. Napjainkban a gomba drogját nem használják a gyógyászatban, azonban bizonyos hatóanyagai és származékai jelenleg is forgalomban vannak.

Anyarozs vagy varjúköröm a kalászban/Wikipedia

Az ergoklavin típusú vegyületeknek gyógyászati alkalmazásuk jelenleg nincsen, azonban új kutatások alapján a fumigaklavin C gyulladásos bélbetegségekben és atheroszklerózisban is ígéretes molekulának bizonyul.

Az ergoamidok csoportjában az ergometrint említhetjük meg, mely a méh simaizomzatára fejt ki összehúzó hatást. Régen a szülés megindítására is használták, azonban mivel tartós méhösszehúzódást okoz, ezért jelenleg csak szülés utáni vérzéscsillapításra alkalmazzák. Az ergometrint négy független laborban fedezték fel, így különböző nevei ismertek: ergonovin, ergotocin, ergoszterin, ergobazin.

Az ergotamin az ergopeptidek csoportjába tartozik és a legismertebb ergot-alkaloid, melyet szülés utáni vérzéscsillapításra, spontán vagy művi abortusz utáni méhvérzés csökkentésére, valamint migrénes rohamban és Cluster fejfájásban alkalmaznak a mindennapokban. Az ergotamin volt a legelső, kémiailag tiszta ergot-alkaloid, amelyet használtak a terápiában. Az ergotoxin is a peptidalkaloidok közé sorolandó érszűkítő hatással rendelkező vegyület, melyről sokáig azt hitték, hogy egy molekulából áll, azonban végül kiderült, hogy három ergopeptid alkotja. Megközelítőleg egyenlő arányban, 30-36%-ban van jelen benne az ergokornin, ergokriptin és az ergokrisztin.

Számos félszintetikus származékot is előállítottak az évek során ezen vegyületek felhasználásával. A dihidroergotamin jelenleg a migrénellenes terápiának a része. A dihidroergokriptin és a dihidroergokrisztin származékokat demencia és időskori kognitív elváltozások esetében alkalmazzák, főként Alzheimer-kór esetében. A bromokriptin az α-ergokriptin egy félszintetikus származéka, mely során bróm molekulát építettek a szerkezetbe és Parkinson-kórban, akromegáliában, illetve hiperprolaktinémiában alkalmazzák. A nicergolin Alzheimer-kór, Parkinson-kór, illetve agyi trombózis során kialakult demenciában, míg a kabergolid prolaktinómában és Parkinson-kórban használatos. A pergolid egy szintén Parkinson-kórban alkalmazott szer, továbbá az állatgyógyászatban is elterjedt hatóanyag a lovak Cushing-szindrómája során.

Az orvosi felhasználás mellett azonban más területen is teret hódítottak a lizergsav-származékok. A lizergsav-dietilamid (LSD) egy igen elterjedt és jelentős hallucinogén drog a kábítószerkereskedelemben.

A molekula egy lizergsav-származék, melyet Dr. Albert Hofmann szintetizált elsőnek 1938-ban, azonban csak 1943-ban fedezték fel a pszichoaktív hatásait. Az LSD használata során az audivizuális érzékelés megváltozik, befolyásolja az érzelmet, emlékezést és időérzékelést. Főként illúziókat eredményez, melyek álomszerű képekben jelennek meg. A fogyasztók színkavalkádokról, lebegés érzetről, illetve hallási és látási hallucinációkról számoltak be. A hallucinációk nagy hatással voltak művészetre, a zenére, az irodalomra, a szexualitásra és létszemléletre, így a Hippi mozgalom meghatározó eleme volt az 1960-as években. Ezen kívül úgynevezett „bad trip” is kialakulhat, amely során szorongást, terror érzetet, félelmet, mentális érzéki csalódást és ismétlődő negatív gondolatokat idézhet elő. A drog dózisa nagyon alacsony (általában 100-250 µg), ennek eredményeképp bélyegméretű papíron terjesztik. A bélyegeket a nyelv alá helyezik, így a droggal átitatott papírról az LSD könnyen fel tud szívóni a véráramba a szájnyálkahártyán keresztül. A halálos adagja 7 mg. A gyógyászatban nem használják, az 1970-es évek óta a világon mindenhol illegális kábítószerként van nyilvántartva.

Az elmúlt évszázadok során az anyarozst övező rettegést felváltotta a kíváncsiság, amelynek köszönhetően értékes forrásként szolgált az új gyógyszerhatóanyagok kifejlesztése során. Manapság az ergot-alkaloidok használata kiszorulóban van a terápiából, hiszen vannak korszerűbb szerek a gyógyászatban, melyek kevesebb mellékhatást eredményeznek, azonban fontos megjegyezni, hogy az ergot-alkaloidok egy kézenfekvő példája annak, mely szerint a gombatoxinokból is ígéretes hatóanyagok nyerhetők a gyógyászat számára.

A Gyógynövénylap blogon a gyógyszerészektől mindent megtudhatsz a gyógynövények felhasználásáról. Keresd őket a Facebookon is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Eddig ismeretlen, vérfagyasztó kinézetű cápára bukkantak
A képek alapján a kutatók is eltérő véleményen vannak arról, milyen cápafaj látható a képen.

Link másolása

Egy ausztrál horgász egy eddig sosem látott cápafaj példányára bukkanhatott. A nagy szemű, és rendkívül ijesztő, kiálló fehér szájú, illetve fogú cápát élettelenül húzták ki a tengerből az ausztrál partoknál – írja az Independent.

A sydney-i horgász, Trapman Bermagui értetlenül áll a fogás előtt. A fotó nagy port kavart az interneten és tömegek próbálták megállapítani, milyen fajtájú cápa lehet a képen.

Dean Grubbs, a Floridai Állami Egyetem Parti és Tengeri Laboratóriumának kutatási igazgatóhelyettese is megvizsgálta a képeket, aki szerint az állat latin neve Centroscymnus owstoni.

Grubbs elmondása szerint a mélytengeri kutatásai során elég sok ilyen állattal találkozott már a Mexikói-öbölben és a Bahamákon. Mint írta, általában 740 és 1160 méter közötti mélységben találhatók meg ezek az állatok a mostani, 650 méter mélységről érkező bejelentésekkel szemben.

A kutató szerint a hal az alvócápák családjába tartozik, ugyanabba a családba, mint a grönlandi cápa – ennél azonban sokkal kisebb.

Christopher Lowe, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora viszont cáfolja a floridai kollégájának véleményét, szerinte inkább egy Búvárcápa (Kitefin shark) van a képen, amely az Ausztrália melletti vizekben ismert. Azt sem zárta ki, hogy a Dalatias lata, vagy egy másik, ismeretlen fajta látható a képen, mivel folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb mélytengeri cápákat, amelyek igencsak hasonlítanak egymásra.

A Dalatias lata egyébként a mély vizeket kedveli, a tengerfenék közelében, akár 1800 méteres mélységben is megtalálhatók az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A herpesz vírus az előrehaladott rákot is legyűrheti egy új kutatás szerint
Volt olyan páciens, akinek a rékbetegsége teljesen eltűnt, míg másoknál a daganatok kezdtek zsugorodni.

Link másolása

Az orovosok által használt új gyógyszer alapja a legyengített herpeszvírus egy fajtája volt, a herpes simplex, melyet úgy módosítottak, hogy elpusztítsa a daganatokat. Az emberken végzett kísérleteket követően a szakértők szerint bár nagyobb és hosszab tesztekre lesz szükség, azt már most leszűrték, hogy az injekció formájában beadott új gyógyszer több előrehaladott állapotban lévő rákos beteg esetében mentőövet jelenthet.

A kísérletben részt vevő 39 éves Krzysztof Wojkowskinál 2017-ben diagnosztizáltak nyálmirigyrákot. Az orvosai akkor azt mondták neki, hogy nem tudnak már mit tenni, mivel ritka és rosszindulatú daganatról van szó. A rövid ideig, öt héten keresztül, kéthetente beadott vírusinjekciót követően azonban teljesen felépült a féri, aki immár két éve tünetmentes.

A brit kutatók elmondták, a kezelésük során közvetlenül a daganatba adják az injekciót, ami így kétféleképpen támadja meg a rákot: a vírus behatol a rákos sejtekbe, amit szétrobbant, közben pedig aktiválja az immunrendszert.

Mintegy 40 beteget vetettek alá a kezelésnek a vizsgálat részeként, akik közül néhányan csak az RP2 nevű vírusinjekciót, míg mások egyéb rákgyógyszert – nivolumabot – is kaptak a vírus mellé.

A Párizsban rendezett orvosi konferencián bemutatott eredmények igen biztatónak mondhatók:

  • kilenc, csak RP2-t kapó beteg közül három, köztük Krzysztof daganata is csökkent,
  • a kombinált kezelésben részesült 30 alanyból hét szintén javulást mutatott,
  • míg a mellékhatások, mint például a fáradtság többnyire elenyésző volt.

Kevin Harrington professzor, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy a megfigyelt kezelési reakciók "igazán lenyűgözőek" voltak számos előrehaladott rák esetében, mint a nyelőcsőrák vagy a szemrák egy ritka típusa.

A kutatás azért is úttörőnek számít, mert

„a korai stádiumú klinikai vizsgálatok során ritkán látni ilyen jó válaszarányt, mivel elsődleges célja a vizsgálatoknak a kezelés biztonságának tesztelése, amit olyan előrehaladott daganatos betegek bevonásával tesznek, akiknél a jelenlegi kezelések már nem működnek”

– tette hozzá Harrington.

Nem ez az első eset, hogy a tudósok vírust használnak a rák elleni küzdelemben. Az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) néhány éve jóváhagyta a szintén genetikailag módosított herpesz vírusból készített T-Vec nevű szert, ami az előrehaladott bőrrák kezelésében nyújt segítséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Így még soha nem láthattuk a Neptunuszt – új képeket készített a James Webb űrteleszkóp a Naprendszer legtávolabbi bolygójáról
A legutóbbi részletes képeket még a Voyager-2 készítette a Neptunuszról 1989-ben. Most teljesen új arcát mutatta meg a bolygó.

Link másolása

Új fényben és rendkívüli részletességgel mutatta meg a Neptunuszt és halvány gyűrűit a James Webb űrteleszkóp - számolt be róla a Guardian.

Mint írták, 

legutóbb 1989-ben készült hasonló részletességű kép Naprendszerünk legtávolabbi bolygójának gyűrűiről,

amikor az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Voyager-2 űrszondája néhány órán át a jégóriás közelében tartózkodott.

A Hubble űrteleszkóp által készített képeken a Neptunusz a légkörében található metán miatt mélykék színben játszik. Ezzel szemben

a James Webb elsődleges képalkotója, a NIRCam infravörös szűrőjén át a bolygó szürkésfehér színben tündököl, jeges felhők is láthatók a felszínén.

Mark McCaughrean, az Európai Űrügynökség (ESA) illetékese elmondta, hogy a Neptunusz gyűrűi sokkal jobban visszaverik az infravörös sugárzást, így jobban kirajzolódnak a képeken.

A NASA közleménye szerint a képen "érdekes fényesség" látható a Neptunusz teteje körül.

A bolygó dőlésszöge és Nap körüli 164 éves keringési ideje miatt a csillagászoknak még nem sikerült alaposan megvizsgálni annak északi pólusát.

A James Webbnek a Neptunusz tizennégy ismert holdjából hetet sikerült lencsevégre kapnia, köztük a legnagyobbat, a Tritont. A Plútó törpebolygónál is nagyobb Triton a képeken fényesebb a Neptunusznál, mivel jég borítja, amely visszaveri a fényt.

Ez a hold szokatlan módon fordított pályán kering a bolygó körül, ezért a csillagászok szerint

a Triton a Naprendszer szélén található Kuiper-öv része lehetett, amely végül a Neptunusz gravitációs vonzásába került.

Az Európai Űrügynökséggel közösen indított teleszkópot az 1990-es évek közepe óta fejlesztik, végül decemberben juttatták fel az űrbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk