TUDOMÁNY

Személyre szabott rákellenes vakcinán dolgozik a Biontech, ha sikerül, azt is Karikó Katalinnak köszönheti a világ

„Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez.” - mondja a kísérletről Dr. Peták István, aki szerint 2-3 éven belül akár forgalomba is kerülhet az új vakcina.

Link másolása

Beadták az első betegnek a Biontech kísérleti rákellenes vakcináját. Amennyiben a személyre szabott vakcina sikerrel jár, pár éven belül forgalomba kerülhet itthon is. Kérdés azonban, hogy milyen típusú daganatos megbetegedéseknél lehet majd hatásos.

Az első páciens melanómában szenved.

"Ez a daganattípus nagyon immunogén, vagyis ez ellen alakul ki a legkönnyebben immunválasz. Olyan betegekről van szó, akik más módon már nem lennének gyógyíthatóak." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Peták István kutatóorvos, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója.

"Magát a messenger RNS technikát kutatási szinten már régóta ismerjük, és tudjuk, hogy mi a jelentősége a sejt életében. Üzenni tudunk az mRNS molekulákkal a sejtben lévő fehérjegyárnak, hogy az mit csináljon, milyen fehérjét gyártson le és hogyan. Maga az információ, hogy mit gyártsanak le a fehérjegyárban, a génjeinktől érkezik. De az üzenetet a fehérjegyárba az mRNS viszi el."

Peták István szerint Karikó Katalin nagy érdeme annak felfedezése, hogy szintetikus úton hogyan lehet olyan mRNS molekulát létrehozni, amit biztonságosan be lehet adni. Ez azért volt nagyon nehéz, mert a szervezet védekezik az ellen, hogy valaki kívülről juttasson be ilyen hírvivő molekulát.

"Úgy kellett megváltoztatni a kémiai összetételt, hogy a test ne ismerje fel, hogy ez egy idegen mRNS. Erre jött rá Karikó Katalin."

Ehhez a fehérjék gyártásához szükséges hírvivő mRNS molekulát becsomagolják egy nano részecskébe. A részecskék olyan méretűek, amit a bennünk lévő dendritikus sejtek megesznek. Ezeknek az amőba-szerű sejtek az a feladatuk, hogy minden idegen anyagot feltakarítsanak. Ha olyat találnak a törmelékben, amit idegennek vélnek, akkor azt a sejtfelszínre helyezik. Az arra járó T és B limfociták innen értesülnek róla, hogy a szervezetben idegen betolakodó van, és szaporodva elkezdik keresni azokat a sejteket, amelyek ugyanezt az idegen anyagot tartalmazzák.

Ugyanez történik a rákos betegeknél.

"Ebben az esetben a dendritikus sejt a daganatban termelődő fehérjéket mutatja meg az immunrendszernek, megtanítva, hogy az mit keressen, és beindítsa ellene a választ. Így működik a vakcina. Erre azért van szükség, mert a daganatos sejteket sokáig nem veszi észre a szervezet, ezzel segítünk a testnek, hogy felismerje, mit kell megkeresnie."

- magyarázza Peták István.

Olyan fehérjét kell mutatnunk a szervezetnek, amely csak a daganatsejtben van jelen. Például a melanómánál a daganat sejtjei újra úgy kezdenek működni, ahogy embrionális-, vagyis csecsemőkorban működtek, így tudnak sokat osztódni. Ez azzal is jár, hogy az embrionális korban működő gének is újra elkezdenek fehérjéket termelni. A melanóma esetében négy is bekapcsolódik, ezért a vakcinában egyszerre négy ilyen gént kódoló mRNS van. A dendritikus sejtek ezt a négy fehérjét kezdik el gyártani, és az immunrendszer minden olyan daganatsejtet megtámad, amely ezeket az embrionális fehérjéket tartalmazza.

"Azt tapasztaljuk, hogy ez a technológia nagy mennyiségű antigént termel, erős immunválaszt vált ki. Az immunválasz kiváltása már tavalyi eredmény, de a daganat elleni hatékonyságra nagyon várunk." - mondja Peták István.

"Ez a technológia lehetőséget ad arra, hogy más típusú daganatos megbetegedések ellen is nagyon gyorsan személyre szabott vakcinát tudjunk fejleszteni. Ahol például nincsenek bekapcsolva embrionális gének, ott az adott beteg daganatában egyedileg kialakult mutáns gének ellen léphet fel. Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez."

A terápiás vakcina olyan esetekben is hatásos lehet, ahol eddig az immunrendszer kikapcsolódása miatt nem tudott védekezni a szervezet.

"Olyan is előfordulhat, hogy felismeri ugyan a szervezet a daganatot, de nem tudja elpusztítani, mert az termel egy olyan fehérjét, ami programozott sejthalált indít el az őt támadó fehérvérsejtekben, de szerencsére azokra már van célzott terápia. Ezt úgy lehet majd megoldani, hogy kombinálják a vakcinát az immunterápiákkal."

A vakcinával kapcsolatban egy-két éven belül számítanak eredményekre.

"Ha a betegek több, mint a fele reagál a vakcinára, akkor gyorsított eljárással már 2-3 éven belül forgalomba kerülhet."

Következő lépésként Peták István szerint elképzelhető, hogy esetleg a HPV vírus okozta daganatoknál is tesztelhetik a vakcinát.

"Ez a legismertebb daganat, amit igazából vírus okoz. Az nagyon sok embert érintene. A kérdés az, hogy személyre szabottan kinél lesz érdemes ezt a módszert választani, vagy más célzott eljárást, amit molekuláris diagnosztikával és arra alapozott döntéstámogató eljárásokkal lehet majd megmondani. Szükség van minden terápiás eszközre, nagyon drukkolunk."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Eddig ismeretlen, vérfagyasztó kinézetű cápára bukkantak
A képek alapján a kutatók is eltérő véleményen vannak arról, milyen cápafaj látható a képen.

Link másolása

Egy ausztrál horgász egy eddig sosem látott cápafaj példányára bukkanhatott. A nagy szemű, és rendkívül ijesztő, kiálló fehér szájú, illetve fogú cápát élettelenül húzták ki a tengerből az ausztrál partoknál – írja az Independent.

A sydney-i horgász, Trapman Bermagui értetlenül áll a fogás előtt. A fotó nagy port kavart az interneten és tömegek próbálták megállapítani, milyen fajtájú cápa lehet a képen.

Dean Grubbs, a Floridai Állami Egyetem Parti és Tengeri Laboratóriumának kutatási igazgatóhelyettese is megvizsgálta a képeket, aki szerint az állat latin neve Centroscymnus owstoni.

Grubbs elmondása szerint a mélytengeri kutatásai során elég sok ilyen állattal találkozott már a Mexikói-öbölben és a Bahamákon. Mint írta, általában 740 és 1160 méter közötti mélységben találhatók meg ezek az állatok a mostani, 650 méter mélységről érkező bejelentésekkel szemben.

A kutató szerint a hal az alvócápák családjába tartozik, ugyanabba a családba, mint a grönlandi cápa – ennél azonban sokkal kisebb.

Christopher Lowe, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora viszont cáfolja a floridai kollégájának véleményét, szerinte inkább egy Búvárcápa (Kitefin shark) van a képen, amely az Ausztrália melletti vizekben ismert. Azt sem zárta ki, hogy a Dalatias lata, vagy egy másik, ismeretlen fajta látható a képen, mivel folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb mélytengeri cápákat, amelyek igencsak hasonlítanak egymásra.

A Dalatias lata egyébként a mély vizeket kedveli, a tengerfenék közelében, akár 1800 méteres mélységben is megtalálhatók az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A herpesz vírus az előrehaladott rákot is legyűrheti egy új kutatás szerint
Volt olyan páciens, akinek a rékbetegsége teljesen eltűnt, míg másoknál a daganatok kezdtek zsugorodni.

Link másolása

Az orovosok által használt új gyógyszer alapja a legyengített herpeszvírus egy fajtája volt, a herpes simplex, melyet úgy módosítottak, hogy elpusztítsa a daganatokat. Az emberken végzett kísérleteket követően a szakértők szerint bár nagyobb és hosszab tesztekre lesz szükség, azt már most leszűrték, hogy az injekció formájában beadott új gyógyszer több előrehaladott állapotban lévő rákos beteg esetében mentőövet jelenthet.

A kísérletben részt vevő 39 éves Krzysztof Wojkowskinál 2017-ben diagnosztizáltak nyálmirigyrákot. Az orvosai akkor azt mondták neki, hogy nem tudnak már mit tenni, mivel ritka és rosszindulatú daganatról van szó. A rövid ideig, öt héten keresztül, kéthetente beadott vírusinjekciót követően azonban teljesen felépült a féri, aki immár két éve tünetmentes.

A brit kutatók elmondták, a kezelésük során közvetlenül a daganatba adják az injekciót, ami így kétféleképpen támadja meg a rákot: a vírus behatol a rákos sejtekbe, amit szétrobbant, közben pedig aktiválja az immunrendszert.

Mintegy 40 beteget vetettek alá a kezelésnek a vizsgálat részeként, akik közül néhányan csak az RP2 nevű vírusinjekciót, míg mások egyéb rákgyógyszert – nivolumabot – is kaptak a vírus mellé.

A Párizsban rendezett orvosi konferencián bemutatott eredmények igen biztatónak mondhatók:

  • kilenc, csak RP2-t kapó beteg közül három, köztük Krzysztof daganata is csökkent,
  • a kombinált kezelésben részesült 30 alanyból hét szintén javulást mutatott,
  • míg a mellékhatások, mint például a fáradtság többnyire elenyésző volt.

Kevin Harrington professzor, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy a megfigyelt kezelési reakciók "igazán lenyűgözőek" voltak számos előrehaladott rák esetében, mint a nyelőcsőrák vagy a szemrák egy ritka típusa.

A kutatás azért is úttörőnek számít, mert

„a korai stádiumú klinikai vizsgálatok során ritkán látni ilyen jó válaszarányt, mivel elsődleges célja a vizsgálatoknak a kezelés biztonságának tesztelése, amit olyan előrehaladott daganatos betegek bevonásával tesznek, akiknél a jelenlegi kezelések már nem működnek”

– tette hozzá Harrington.

Nem ez az első eset, hogy a tudósok vírust használnak a rák elleni küzdelemben. Az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) néhány éve jóváhagyta a szintén genetikailag módosított herpesz vírusból készített T-Vec nevű szert, ami az előrehaladott bőrrák kezelésében nyújt segítséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Így még soha nem láthattuk a Neptunuszt – új képeket készített a James Webb űrteleszkóp a Naprendszer legtávolabbi bolygójáról
A legutóbbi részletes képeket még a Voyager-2 készítette a Neptunuszról 1989-ben. Most teljesen új arcát mutatta meg a bolygó.

Link másolása

Új fényben és rendkívüli részletességgel mutatta meg a Neptunuszt és halvány gyűrűit a James Webb űrteleszkóp - számolt be róla a Guardian.

Mint írták, 

legutóbb 1989-ben készült hasonló részletességű kép Naprendszerünk legtávolabbi bolygójának gyűrűiről,

amikor az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Voyager-2 űrszondája néhány órán át a jégóriás közelében tartózkodott.

A Hubble űrteleszkóp által készített képeken a Neptunusz a légkörében található metán miatt mélykék színben játszik. Ezzel szemben

a James Webb elsődleges képalkotója, a NIRCam infravörös szűrőjén át a bolygó szürkésfehér színben tündököl, jeges felhők is láthatók a felszínén.

Mark McCaughrean, az Európai Űrügynökség (ESA) illetékese elmondta, hogy a Neptunusz gyűrűi sokkal jobban visszaverik az infravörös sugárzást, így jobban kirajzolódnak a képeken.

A NASA közleménye szerint a képen "érdekes fényesség" látható a Neptunusz teteje körül.

A bolygó dőlésszöge és Nap körüli 164 éves keringési ideje miatt a csillagászoknak még nem sikerült alaposan megvizsgálni annak északi pólusát.

A James Webbnek a Neptunusz tizennégy ismert holdjából hetet sikerült lencsevégre kapnia, köztük a legnagyobbat, a Tritont. A Plútó törpebolygónál is nagyobb Triton a képeken fényesebb a Neptunusznál, mivel jég borítja, amely visszaveri a fényt.

Ez a hold szokatlan módon fordított pályán kering a bolygó körül, ezért a csillagászok szerint

a Triton a Naprendszer szélén található Kuiper-öv része lehetett, amely végül a Neptunusz gravitációs vonzásába került.

Az Európai Űrügynökséggel közösen indított teleszkópot az 1990-es évek közepe óta fejlesztik, végül decemberben juttatták fel az űrbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk