Az egyszerű földi halandókat mindig is érdekelte, hogy mi lakozhat a rendkívüli képességű emberek, a zsenik agyában. Mert az nem lehet, hogy nincs bennük valami fizikailag is látható vagy kimutatható, amitől többek lesznek, mint az átlagos képességű emberek. Ez a kíváncsiság tartja ébren az Albert Einstein agyával kapcsolatos feltételezéseket is.

A Nobel-díjas fizikus 1955. április 18-án halt meg 76 éves korában hasi értágulás következtében a princetoni egyetem kórházában. Végakarata szerint földi maradványait elhamvasztották, majd hamvait ismeretlen helyen szétszórták. Agyát azonban nem adták át az enyészetnek.

Mára 170 darab ismét a princetoni orvostudományi egyetem szigorú őrizetében van. Az agy további 48, hajszálvékony szelete a philadelphiai Mütter orvostörténeti múzeumban láthatóak. A többi azonban hiányzik – írja a Live Science.

Hogy lehet, hogy a történelem leghíresebb agyának darabjai egyszerűen eltűnnek? A válasz Harvey és mások által is táplált hiedelemben rejtőzhet, mely szerint Einstein agyában volt valami fizikai különlegesség, ezért egy alapos tudományos elemzéssel meg lehetne fejteni zsenialitását.

Harvey ugyanis miután kivette és felkockázta Einstein agyát, elrendelte, hogy egyes darabokat 12, egyenként 200 ultravékony szövetszeletre vágják. Egyik szelet sem volt vastagabb egy fél emberi hajszálnál. Előzőleg még fotókat is készített az egész agyról különböző szögekből. A patológus, az Einstein-család engedélye nélkül, lemezekre helyezte fel az agyszeleteket, majd odaadta több kutatónak, hogy reményei szerint fedezzék fel az agy rejtett titkait.

Harvey személyesen szállított számos mintát az Egyesült Államokon és Kanadán keresztül, míg az agy megmaradt részét egy korsóba tette, amelyet gépkocsijában, egy kartondobozban rejtett el. Amikor útjai véget értek, Harvey a megmaradt agydarabokat otthonában különböző korsókba helyezte el.

Napjainkban a tudósok csak akkor tekinthetik meg a zseni agyát, ha valami egészen különleges kutatási tervet mutatnak be a kórháznak.

Sikerült-e Harvey akciója által rájönni Einstein titkaira? Számos tanulmány jelent meg a fotókról és a mintákról, amelyeket a patológus szétosztott, először 1985-ben. Ezek a tanulmányok kisebb eltéréseket mutattak Einstein agyszerkezete és a nem-zsenik agyának kontroll-csoportja között.

Sok kutató, akiknek Harvey agyszeleteket adott, azóta visszaszolgáltatták azokat Princetonnak. Egyes szétosztott darabok azonban nem kerültek elő, nyomtalanul eltűntek. Tehát a teljes igazság Einstein zsenialitásáról alighanem örökre rejtély marad. Maga Harvey sem árulhatja el a megoldást, mivel 2007-ben, 95 éves korában meghalt.