TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Hogyan vált komolyan vehető teóriává, hogy egy vuhani laboratóriumból szabadult ki a koronavírus?

Ami kezdetben képtelen összeesküvés-elméletnek tűnt, ma már sok tudós és politikus szerint egy lehetséges magyarázat. De egyelőre perdöntő bizonyítékkal senki sem állt elő.

Link másolása

A koronavírus-világjárvány eredetére másfél évvel kirobbanása után sem sikerült hitelt érdemlően fényt deríteni, holott ez több milliárd embert tudna megnyugtatni, és/vagy felkészíteni a jövőbeli hasonló esetekre. Több mint 3 millió halott és a globális gazdasági válság után érthető, hogy válaszokat vár az emberiség.

Ezalatt a 18 hónap alatt, mint ahogyan az ilyen esetekben lenni szokott, számtalan összeesküvés-elmélet született, kezdve onnan, hogy az egészet Bill Gates kezdeményezte, hogy mikrochipet ültethessen mindenkibe, egészen odáig, hogy a vírust a Vuhani Virológiai Intézetből (WIV) szabadították a világra. A konteók többségét a józanul gondolkodók elvetették. A vuhani labor elméletét azonban ma már komolyan vizsgálják.

Ez részben azzal is magyarázható, hogy mind a mai napig nem sikerült megtalálni a vírus természetes forrását.

A Washington Post szerint az első tweet, amely azt sugallta, hogy Kína alkotta meg a vírust, 2020 január 5-én jelent meg. Egy @GarboHK nicknevű felhasználó azt írta: „18 évvel korábban Kína közel 300 hongkongit ölt meg SARS-vírussal, a fertőzéseket eltitkolták, és hagyták, hogy a kínai turisták utazzanak a világban, és terjesszék a vírust. Ma a gonosz rezsim ismét lecsap egy új vírussal”.

Ezt még senki nem vette komolyan, de nem sokkal később a Daily Mail címoldalán hozta a hírt, a vuhani laboratóriumban tényleg veszélyes vírusokat tanulmányoztak, többek között a SARS és az ebola vírusát. Az amerikai biobiztonsági szakemberek ráadásul a lap szerint már 2017-ben figyelmeztettek annak a veszélyére, hogy esetleg elszabadulhat onnan egy kórokozó.

Ugyanekkor jelent meg a Lancetben kínai kutatók tanulmánya, amely az első 41, vuhani kórházban ápolt beteg vizsgálatából született. Megállapították, hogy 13 fertőzöttnek - köztük a legelső regisztráltnak - semmilyen kapcsolata nem volt azzal a halpiaccal, ahonnan a hivatalos kínai magyarázat szerint a koronavírus-fertőzés eredhetett.

2020. február 6-án azután Potao Hsziao, a dél-kínai műszaki egyetem molekuláris biomechanika-kutatója egy cikkben azt állította, hogy a koronavírus valószínűleg a vuhani laboratóriumból származik, és a kísérletek során bekövetkezett balesetre utalt. Néhány héttel később azonban visszavonta cikkét, miután a kínai hatóságok azt hangoztatták, hogy nem történt baleset.

Kína ezután ahol csak tudta, cáfolta az elméletet. A WIV kutatói például a Nature-ben számoltak be arról, hogy a világszerte terjedő vírus a denevérektől eredhet, mivel a SARS-CoV-2 genomja 96,2%-ban megegyezik a denevér-koronavírusáéval. Nem sokkal később a Lancetben 27 tudós tett közzé nyilatkozatot, amelyben leszögezték, hogy a koronavírus természetes eredetű, és elítélték az ennek ellentmondó teóriákat.

Ennek ellenére egy március 27-i amerikai katonai hírszerzési jelentésben ismét felbukkant az az elmélet, hogy az új koronavírus a kínai laboratórium biztonsági szabályainak megsértése miatt szabadulhatott el. A következő hetekben Donald Trump elnök, majd Mike Pompeo külügyminiszter is szóba hozta ezt a verziót. Pompeo az ABC-nek adott interjúban egyenesen arra utalt, hogy nem ez az első eset, amikor kínai laboratóriumi hiányosságok vírusfertőzésnek tették ki a világot.

Július 4-én a londoni Times jelentette, hogy a koronavírussal 96%-ban azonos vírust találtak 2012-ben egy elhagyott kínai rézbányában. Akkor hat ember kapott tüdőgyulladást, közülük hárman meghaltak, miután a denevérürüléket kellett kilapátolniuk a bányából. A cikk szerint ezt a vírust 2013-ban begyűjtötték, majd a WIV-ben tárolták.

Válaszul Si Cseng-li interjút adott a Science-nek, amelyben a professzornő leszögezte: a WIV egyetlen dolgozója és diákja sem fertőzödött meg, és bocsánatkérésre szólította fel Trump elnököt. Ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos koronavírus-kutatásokat 2-es biobiztonsági szinten végeztek el, nem a legszigorúbb 4-es szinten.

Tavaly novemberben David A. Relman, a Stanford egyetem mikrobiológusa a PNAS-ban arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus eredettörténetéből hiányzik néhány kulcsfontosságú részlet, például a vírus részletes közelmúltbeli fejlődésének bemutatása, legközelebbi őseinek beazonosítása, és nem utolsósorban az első emberi fertőzés helye, ideje, és az átadás mechanizmusa.

2021. január 15-én, néhány nappal Donald Trump hivatali idejének lejárta előtt az amerikai külügyminisztérium kiadott egy tájékoztatót a WIV-ről, amelyben leszögezik: az amerikai kormánynak jó oka van azt hinni, hogy a vuhani intézet több kutatója már 2019 őszén, a járvány első regisztrált esete előtt megbetegedett, és olyan tüneteket produkáltak, amelyek mind a covid-19-nél, mind a szezonális influenzánál előfordulnak.

Idén februárban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége Vuhanban járt. A szervezet és a kínai kormány közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették:

„Az eredmények azt sugallják, hogy a laboratóriumi baleset feltételezése rendkívül valószínűtlen magyarázat a vírus emberek közti elterjedésére.”

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azonban aggodalmát fejezte ki a WHO-jelentés kapcsán és olyan független vizsgálatot szorgalmazott, amelyben a szakértők jelentésébe nem avatkoznak be a kínai hatóságok és nem másítják meg azt. „A járvány jobb megértéséért és azért, hogy felkészülhessünk a következőre, Kínának hozzáférhetővé kell tennie adatait a járvány legelső napjaitól kezdve. - mondta.

Március 4-én a világ számos vezető tudósa intézett nyílt levelet a WHO-hoz, amelyben szintén új vizsgálatot követeltek a vírus eredetéről, mert az előzőt hiányosnak tartották.

Március 22-én az Australian számolt be arról, hogy a korábbi cáfolatok ellenére a WIV több koronavírus-kutatóját már 2019 novemberében covid-19-re jellemző tünetekkel szállították kórházba.

A CBS 60 Minutes című műsorában pedig Matt Pottinger volt nemzetbiztonsági tanácsadó titkosszolgálati jelentéseket idézve azt állította, az intézet közvetlen parancsot kapott Pekingtől, hogy semmisítsék meg az összes vírusmintát, és nem is akarták megosztani azok génszekvenciáját.

Május 5-én Nicholas Wade, a New York Times korábbi tudományos újságírója a Bulletin of the Atomic Scientist-ben ismét a laboratóriumból kiszabadult vírus teóriája mellett tette le voksát. Mindenekelőtt a vírus-szekvencia úgynevezett furin hasítási helyét hozta fel erre utaló jelként.

Fertőzéskor a vírus a tüskefehérje segítségével kapcsolódik az emberi sejthez. A tüske két összekapcsolt félből áll, az egyik feladata a célpont megtalálása, a másiké, hogy lehetővé tegye a vírus összeolvadását az emberi sejttel. Ez azonban csak akkor aktiválódik, ha a feleket elválasztják. Míg a hagyományos SARS vírus esetén ez a szétválasztás csak nehezen történik meg, a SARS-CoV-2-ben a tüske két felét elválasztó rész pont azt a négy aminosavat tartalmazza, és pont abban a sorrendben, ami aktiválja az emberi szervezetben jelen lévő egyik fehérjevágó enzimet, a furint. Wade szerint nagyon valószínűtlen, hogy a furin hasítási hely természetes úton alakult ki, még ha nem is teljesen lehetetlen. Ráadásul abban a formában, ahogy a SARS-CoV-2-ben jelen van, főként laboratóriumokban használják.

Két héttel ezelőtt újabb nyílt levél jelent meg 18 jeles tudós aláírásával a Science-ben. Új vizsgálatot követelnek, mivel úgy látják: jelenleg mind a laboratóriumból való kiszabadulás, mind pedig az állatról emberre való terjedés elmélete egyformán hihetőnek tűnik.

Május végén Joe Biden utasította a hírszerzést, hogy 90 napon belül mondják meg, honnan ered a koronavírus.

Amíg mindenki a vizsgálat eredményére vár, a Facebook bejelentette, többé már nem tilos azt állítani a felületükön, hogy ember hozta létre a koronavírust. Ezzel tulajdonképpen elismerték, hogy mára ez is egy komolyan vehető lehetőséggé vált, még akkor is, ha perdöntő bizonyíték egyelőre nem került elő az ügyben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Hubble felfedezte a valaha látott legtávolabbi csillagot 28 milliárd fényévnyire a Földtől
A csillagászok az óangol „reggeli csillag”, vagyis „Earendel” nevet adták neki.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. április 02.


Link másolása

A Hubble Űrteleszkóp kilencórás expozíció alatt felfedezett egy csillagot, ami egy galaxishalmaz hátuljában helyezkedett el. Ez a valaha látott legtávolabbi égitest – írja a LiveScience.

A Földtől 28 milliárd fényévre található objektum a Napnál akár 500-szor nagyobb tömegű is lehet.

Több milliószor fényesebb is nála, és feltehetőleg a világegyetem hajnalán született. A csillag hivatalos neve WHL0137-LS, de a kutatók az „Earendel” becenevet adták az óangol „rising light” vagyis „reggeli csillag” kifejezés után.

A tanulmány szerint az Earendel körülbelül 900 millió évvel az Ősrobbanás után keletkezett, így a világegyetem első csillagainak egyike lehet.

„Amint betekintünk a kozmoszba, visszatekintünk az időben is, így ezek a megfigyelések lehetővé teszik, hogy megértsük a legelső galaxisok építőköveit” – írja a tanulmány társszerzője, Victoria Strait.

„Amikor az Earendelből látott fény kisugárzott, az univerzum egymilliárd évesnél is fiatalabb volt, ami csak 6%-a a a jelenlegi korának”

- mondja Strait.

„Akkor 4 milliárd fényévre volt a Tejúttól, de az alatt a csaknem 13 milliárd év alatt, amíg a fény eljutott hozzánk, az univerzum úgy tágult ki, hogy mára 28 milliárd fényévnyire van.”

A Hubble 1990. április 24-én indult útjára, több évtizedes tervezés és kutatás után. Nemrég csatlakozott hozzá az utódja, a James Webb Űrteleszkóp 2021. december 25-én, ami jelenleg 1,5 millió kilométer távolságra kering a Földtől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Katasztrofális hőmérséklet-emelkedés jön, három évünk van lépni az IPCC új jelentése szerint
Ennyi időnk van arra, hogy megfékezzük a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, és kevesebb mint egy évtized arra, hogy csaknem felére csökkentsük azt.

Link másolása

A jelenlegi politikák katasztrofális hőmérséklet-emelkedés felé vezetik a bolygót az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb, 2800 oldalas jelentése szerint, írja a ScienceAlert.

"Válaszúthoz értünk"

- mondta Hoesung Lee, a szervezet vezetője.

"A most meghozott döntéseink egy élhető jövőt biztosíthatnak. Rendelkezésünkre állnak a felmelegedés korlátozásához szükséges eszközök és szakértelem is."

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere úgy fogalmazott, hogy ezek az eszközök a kezünkben vannak, a világ nemzeteinek pedig elég bátornak kell lenniük ahhoz, hogy használják őket.

A globális tennivalók listáján a legelső pont az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésének megállítása.

Ezt még 2025 előtt meg kell tennünk ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodás előtti szinthez képest két Celsius-fokkal feljebb.

Az eddigi alig 1,1 fokos felmelegedés már most halálos szélsőséges időjárási hullámot váltott ki az egész világon, az 1,5 fok fölé való emelkedés pedig ökoszisztémák összeomlását és visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő az éghajlati rendszerben.

A jelentés azt is leszögezi, hogy a kibocsátás csökkentését célzó beruházások sokkal olcsóbbak lesznek, mint a felmelegedés okozta károk.

A cél eléréséhez a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig 43 százalékkal, a század közepére pedig 84 százalékkal kell csökkenteni. Ez azonban nem elég: a fosszilis tüzelőanyagokat is radikálisan csökkenteni kell.

Teljesen le kell állítani a szénégetést, és 60, illetve 70 százalékkal csökkenteni kell az olaj- és gázfelhasználást - szerencsére a nap- és szélenergia sok helyen olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Mindezek mellett a szén-dioxid légkörből való kiszívására szolgáló technológiákat is óriási mértékben fel kell fejleszteni.

Az is fontos, hogy ne csak a kormányok, hanem az egyének is lépéseket tegyenek a jövő érdekében. A hosszú távú repülőjáratok visszaszorítása, a növényi alapú étrendre való átállás, az épületek szigetelése és a fogyasztás csökkentése 2050-re 40-70 százalékkal csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A jelentés arra is kitért, hogy a magas társadalmi-gazdasági státuszú emberek szennyezik leginkább a környezetet, ugyanakkor ők is tehetnék a legtöbbet a kibocsátás csökkentésének érdekében is.

Ugyanis azok a háztartások, amelyek jövedelme a világ legjobb 10 százalékába tartozik, a szén-dioxid-szennyezés 45 százalékát bocsátják ki – ezek kétharmada a fejlett országokban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Leginkább a mágneses műtakonyra emlékeztet a robot, ami be tud mászni az emberekbe
Életmentő lehet, ez az orvosi eszköz mégis garantálja a rémálmokat.
Fotó: New Scientist/Twitter - szmo.hu
2022. április 04.


Link másolása

Sajnos nem áprilisi tréfa, hogy a tudósok feltaláltak egy mágneses iszaprobotot, amely képes behatolni az emberekbe - írja az Indy100.

A New Scientist magazin közölt egy cikket egy "nyálkás robotról", ami sokakban ébresztett kételyt a hír valódiságát illetően. A Twitteren vitatkoztak róla, vajon rosszul időzített hírről, vagy viccről lehet-e szó.

A Hongkongi Kínai Egyetemen kifejlesztett mágneses iszap pedig igen hasznos találmány, például a véletlenül lenyelt, apró tárgyak visszaszerzéséhez. Ez megelőzheti a fulladást, és a robot helyes használata mellett életmentő lehet.

Az iszap állítólag képes áthaladni a bonyolult és keskeny, mindössze milliméteres szélességű járatokon is, és akár a 30 milliméter/szekundum sebességet is elérheti.

A kutatási tanulmányt március 25-én tették közzé, megcáfolva minden olyan elméletet, amely szerint viccel lenne dolgunk. Ennek értelmében az új robot elősegítheti a kevésbé invazív műtétekhez, valamint a célzott gyógyszerbejuttatáshoz is hozzájárulna.

A Twitteren sokan borzongtak a látottak után. Még a Sony is posztolt az ügyben:

"Nyálkás… a testen belül…? Érdekes…" - írták.

"Minden technológiai innováció lehetővé teszi a jótékony, de a kártékony felhasználást is, amire a sci-fi már régen figyelmeztetett bennünket" - vélekedett egy másik kommentelő, míg egy harmadik kifakadt:

"Nem, nem, nem, nem, nem, nem! Tudósok, könyörgöm! Láttátok az ilyen intelligens gusztustalanságokról szóló filmeket? Tudom, hogy láttátok. Már hogy lehetne ennek jó vége??"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyarországról is megfigyelhető üstökös tűnik majd fel a tavaszi égbolton
A PANSTARRS nevű üstökös kis távcsövekkel egész nyáron át csodálható lesz az északi égbolt csillagképei között.

Link másolása

Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő

C/2021 O3 (PANSTARRS) nevű üstökös az előrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhető lesz az északi égbolt csillagképei között

- írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.

A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint az üstököst 2021. július 26-án fedezték fel a Pan-STARRS1 (Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System) égboltfelmérési program 1,8 méteres Ritchey-Chrétien teleszkópjával, amely a Haleakala Obszervatóriumban működik (Maui, Hawaii-szigetek).

A NASA bolygókutató központjának (JPL) pályaadatai szerint az üstökös napközelsége után elhagyja a Naprendszert. A JPL pályaelemzése szerint az üstökös az Oort-felhő távoli vidékeiről érkezett és onnan több millió évig tartott az útja a Naprendszer belső térségei felé.

Az üstökös április 21-én lesz napközelben, amikor 47,9 millió kilométerre lesz központi csillagunktól. Az üstökös pályasíkja 56,76 fokos szöget zár be a földpálya síkjával. A NASA adatai szerint az üstökös május 8-án lesz földközelben, amikor mintegy 90 millió kilométerre lesz bolygónktól.

Az üstökös napközelsége idején csak napnyugta után figyelhető meg a látóhatár közelében az esti szürkületben binokulárral, kis távcsővel. Az üstökös megfigyelésére a legkedvezőbb az április végétől május közepéig tartó időszak, amikor már jobban eltávolodik a Nap irányától.

Előzetes becslések szerint a napközelsége utáni napokban április végén mintegy 6-7 magnitúdójú lesz a látszó fényessége, ami földközelsége időszakában, május első felében 4-5 magnitúdóra fényesedik, vagyis zavaró fényektől mentes sötét égbolton már szabad szemmel is láthatóvá válhat, illetve binokulárokkal, kis távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Ez a mostani üstökös sajnos nem lesz olyan látványos, mint 2020 nyarán volt a NEOWISE-üstökös, de egyelőre ebben az évben a PANSTARRS-üstökös bizonyul ígéretes, kedvező esetben szabad szemmel is megfigyelhető csóvás égi vándornak - magyarázta Tóth Imre.

"A C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös látszó égi útja a fényes szakaszán az északi égbolt csillagképei között húzódik és tőlünk májustól egész nyáron át kedvező lesz a helyzete, ha fényes is marad, illetve nem esik szét a magja, aminek következtében elhalványodik, majd 'eltűnik' a szemünk, illetve műszereink elől" - tette hozzá.

A csillagász megjegyezte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján nagy az üstökös magjának szétesési valószínűsége a napközelséghez közeli időszakban. Ebben az esetben viszont a magtöredékek megfigyelése lehetőséget ad az eredeti mag belsejébe való betekintésre: a mag szerkezeti felépítésének, valamint kémiai összetételének meghatározására.


Link másolása
KÖVESS MINKET: