hirdetés

TUDOMÁNY

Hogyan tisztítják meg a szennyvizet? - a Kutatók Éjszakáján megmutatták

Budapesten négyszázezer köbméter szennyvizet termelünk naponta, de arról csak nagyon keveset tudunk, mi történik vele, miután a lefolyóba került.

Link másolása

hirdetés

A szennyvíztisztítás laboratóriumi lépéseibe leshettek be a látogatók az Ökológiai Kutatóközpont berkein belül a Kutatók Éjszakáján. A Csepeli szennyvíztisztítótelep megépülése után a budapesti telepek a főváros szennyvizének 100%-át képesek megtisztítani. Ezt a tisztított vizet csak szigorú szabályok betartása mellett lehet a Dunába engedni. A többlépéses folyamatra azért van szükség, mert enélkül rendkívül sokféle károsanyag kerülne be felszíni vizeinkbe, amelyekkel folyamatosan terhelnénk nemcsak hazánk, de a szomszédaink vízi környezetét is.

A tradícionális szennyvíztisztításnak három lépése van. Az első a fizikai, vagy másnéven a mechanikai tisztítás.

"Itt a szennyvízben lévő darabos, úszó szennyezéseknek az eltávolítása történik. Ezek a darabok szabad szemmel is látszódnak, ezt a tisztitási fokozatot mi egy egyszerű szűrőpapíros lépéssel szemléltetjük a látogatóknak" - mondja Dr. Dobosy Péter környezetkémikus az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

A második lépés a biológiai kezelés, ahol baktériumok végzik a szerves anyagok lebontását.

"Hatalmas medencében baktérimkultúrák végzik a munkát, ami számunkra ugyanis szennyeződés, az részükre táplálék. A baktériumok egy része elpusztul ugyan, hiszen nem képesek a végtelenségig végezni a folyamatot, egy részük viszont szaporodik, így egy állandó összetételű baktériumkultúra található a tisztító medencében, amelyet a telepek kezelői folyamatosan ellenőriznek." - mondja Dobosy Péter.

A bemutató során ezt a lépést egy aktívszenes szűrővel helyettesítették, amely az oldott szennyeződéseket távolította el.

hirdetés

A harmadik fokozat a víz fertőtlenítése, amely nem minden telepen és nem minden időszakban alkalmazott technológia.

Az így megtisztított szennyvíz ezek után egy természetes befogadóba, Budapesten a Dunába jut, ahol többezerszeresére, körülbelül ezerötszázszorosára hígul a tisztított víz.

Szigorú határértékeket kell ugyanis betartani, amelyeket a szennyvíztelepek laboratóriumai folyamatosan ellenőriznek, csak utána bocsátható a víz a Dunába.

A bemutató aktívszenes lépése azért volt érdekes, mert mindmáig csak Svájcban és Németországban található olyan aktívszenes úgynevezett negyedik szennyvíztisztítási lépcső, amely a sokszor emlegetett hormon- és gyógyszermaradványokat is képes részben eltávolítani.

"Van olyan hormon és gyógyszermaradvány, ami úgy megy át a szennyvíztelepeken mint kés a vajon, mivel a baktériumok nem képesek ezen anyagokat lebontani.

Ennek oka, hogy a baktériumkultúra nem teljes egészében képes tápanyagként felhasználni ezeket a hatóanyagokat, mivel rendkvül eltérő kémiai szerkezettel és ebből adódóan különböző lebonthatósággal rendelkeznek.

“Budapesten négyszázezer köbméter szennyvizet termelünk naponta, így kulcsfontosságú, hogy megfeleően tisztított és az előírásoknak megfelelő minőségű tisztított vizet engedjünk a természetes befogadóba” - magyarázta Dobosy Péter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Hamarosan kiderülhet, hogy igaz-e Stephen Hawking egyik legelvetemültebb elmélete
Hawking szerint a sötét anyag fekete lyukakból állhat, de eddig ezt nem lehetett megvizsgálni. A James Webb űrteleszkóp tud majd olyan adatokkal szolgálni, amelyek alapján a brit tudós elmélete.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 02.


Link másolása

hirdetés

Stephen Hawking a '70-es években vetette fel, hogy a kozmosz nagy részét alkotó sötét anyag igazából fekete lyukakból áll, amelyek az Ősrobbanás során képződtek - írja a Livescience. A tudósvilágban ez egy elég vitatott teóriának számít, amit eddig nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni. Priyamvada Natarajan, a Yale csillagásza szerint a most fellőtt James Webb űrteleszkóp tud majd olyan adatokkal szolgálni, amelyek alapján megvizsgálható Hawking elmélete.

"Személyesen nagyon izgatott vagyok, hogy ez az elmélet összefogja a két legnagyobb területet, amiken dolgozom, a sötét anyag természetét és a fekete lyukak keletkezését"

- mondta a csillagászprofesszor.

A sötét anyag problémája egyébként, hogy elég keveset tudunk róla. Csillagászati eszközökkel meg sem figyelhető, ugyanis nem bocsát ki elektromágneses sugárzást és nem is nyeli el, a létezésére is csak abból lehet következtetni, hogy látható anyagból áll, illetve van gravitációs hatása.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Az omikron kevésbé halálos a korábbi variánsoknál – új kutatások bizonyítják Nagy-Britanniában
Inkább a torkot támadja, nem a tüdőt, így jobban fertőz, de kevésbé halálos.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 02.


Link másolása

hirdetés

A Guardian értesülései szerint hat új kutatás jött ki, amelyek szerint az omikron inkább a torkot támadja, nem pedig a tüdőt, ahogy a delta és a korábbi mutánsok. Ez azt jelenti, hogy feljebb lévő légzőszervekben van jelen, ami megmagyarázza, miért terjed ilyen gyorsan az omikron. Emiatt nem olyan halálos, mélyen a tüdőben ugyanis nagyobb gondot tudnak okozni a vírusok.

A University of Liverpool virológiai intézményében egereken is tesztelték az omikront. A kutatásukból kiderült, hogy az egerek kevésbé lettek betegek, mint az eredeti vírustól vagy a delta variánstól. Enyhébb tüneteik voltak, kevesebb ideig tartott a betegség, és gyorsabban épültek fel.

Ugyanakkor megjegyzik, hogy ez még nem jelenti azt, hogy megszabadultunk a koronavírustól, ugyanis az omikronba is halnak bele emberek, még nem dobhatjuk el a maszkot.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Bőrre ragasztható okostapasz segíthet megakadályozni a korai magömlést a férfiaknál
Mobilalkalmazáson keresztül lehet aktiválni az eszközt, amely elektromos impulzusokkal képes csökkenteni vagy növelni a stimulációt.

Link másolása

hirdetés

Olyan technológiát fejlesztett ki egy szexuális egészséggel foglalkozó gyógyászati vállalat, amellyel meg lehet akadályozni a korai magömlést - számolt be róla a LadBible.

A Morari Medical fejlesztése egy olyan apró akkumulátorral és Bluetooth-csatlakozóval ellátott okostapasz, amelyet a testen lehet viselni, és egy alkalmazáson keresztül össze lehet kötni egy okostelefononnal.

A tapaszt a herezacskó és a végbélnyílás közé kell elhelyezni a bőrön szex közben, ha pedig a férfi úgy érzi, hogy közel van az ejakulációhoz, a telefonján egy gombnyomással csökkentheti a stimulációt. Ez fordítva is működik, tehát növelni is lehet, ha nem akarja késleltetni az ejakulációt.

Mindezt egy vezeték nélküli transzdermális elektromos neuromodulációs (TENS) egység teszi lehetővé azzal, hogy kis elektromos impulzusokat küld a férfi érzékeny területeire, ezzel pedig megszakítja az agyából érkező jeleket.

Így működik:

Jeff Bennett, a Morari Medical vezérigazgatója és alapítója elmondta, hogy a korai magömlés a férfiak leggyakoribb szexuális működési zavara, amely az erősebbik nem 30 százalékánál jelentkezik. A cég küldetésének tekinti azt, hogy a legújabb technológiák felhasználásával segítse a férfiakat abban, hogy kontrollálni tudják az ejakulációjukat, ezáltal pedig nagyobb önbecsülésük és kielégítő, egészségesebb szexuális életük legyen.

Egyelőre még csak egy prototípust fejlesztettek ki, de terveik szerint jövőre már kapható lesz a végleges verzió. Azt azonban nem árulták el, hogy mennyibe fog kerülni a termék.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Jön a deltakron? – Felfedezték az omikron és a delta egyesüléséből származó vírusvariánst
Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben.

Link másolása

hirdetés

Egy ciprusi kutató új koronavírus-törzset fedezett fel, amely egyesíti a delta és az omikron variánst – írta a Bloomberg nyomán a CNBC.

A „deltakron”-nak nevezte el az új változatot Leondios Kostrikis, a Ciprusi Egyetem biológus professzora.

Eddig 25 esetet tudott azonosítani, így semmit nem lehet róla mondani, sokkal több eset kell ahhoz, hogy érdemben meg tudjanak róla állapítani olyasmit például, mint a fertőzőképesség.

"Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben"

– mondta Kostrikis. Szerinte egyébként az omikron fertőzőbb és ezáltal elterjedtebb lesz a deltakronnál.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: