TUDOMÁNY

Ez volt a legmelegebb nyár 1901 óta, minimum és maximum rekordok is sorra megdőltek

Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett, súlyos aszályt okozva.

Link másolása

A 2022-es nyár volt a legmelegebb 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt - 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt -, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál.

A június 2,3 fokkal, a július 1,6 fokkal, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.

Az elemzés szerint június első felében a legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok közelében alakult, de egy-egy felhősebb és csapadékosabb napon - például a Dunántúlon június 8-án és 9-én - csak 20 fok közelében maradt. Június 15-én a nyugodt, derült időben a fagyzugos helyeken 5 fok közelébe hűlt le a levegő, de Zabaron 4,2 fok volt. Június végén és július elején érkezett az év első hőhulláma az ország nagy részén 35 fok feletti, keleten, délkeleten 40 fok közeli maximumokkal. A napi középhőmérséklet országos átlaga június 29-én és 30-án 27,8 fok, július 1-jén 28,2 fok volt, ezeken a napokon ilyen magas érték 1901 óta nem volt. Június 29-én Dévaványán 38,4, 30-án Berettyóújfaluban 39,6 fokig melegedett a levegő.

Ezt követően lehűlés kezdődött, július 11-én 17,3 fok volt az országos középhőmérséklet, ami a 2022-es nyár legalacsonyabb értéke. Július 14-én sokfelé újból elérte a csúcsérték a 35 fokot, majd egy érkező hidegfrontot követően jelentősen visszaesett a hőmérséklet, 17-én hajnalban 5,4 fok, 18-án 3,8 fok volt Zabaron, mindkettő új országos napi minimumrekord. Majd újabb jelentős melegedés, hőhullám kezdődött, aminek a csúcsa július 23-án volt: akkor 28,2 fok volt az országos napi középhőmérséklet, ilyen magas érték ezen a napon a XX. század eleje óta nem volt. A legmagasabb hőmérséklet az Alföldön több helyen meghaladta a 40 fokot és az országos napi melegrekord is megdőlt; a Kiskunfélegyházán és Hódmezővásárhely Szikáncs állomásokon mért 41,5 fok az idei nyár legmagasabb értéke is. A maximumok országos átlagát tekintve csak 2007. július 20-a volt melegebb az elmúlt 121 évben. Július végén több hullámban érkezett lehűlés, a hónap legvégére átlag alá csökkent a hőmérséklet.

Augusztus elején ismét hőhullám érkezett. Augusztus második hete átlag közeli hőmérsékletet hozott, majd a hónap közepétől ismét melegedés, kánikula következett. Augusztus 17-én (Baján és Kübekházán 37,0 fok) és 19-én (Baján 39,6 fok) ismét országos napi maximumrekordok dőltek meg. Augusztus 17-én a 25,6 fokos országos átlag napi maximum 1901 óta. Augusztus 20-ra érkezett meg a lehűlés, majd az évszak végén, augusztus 27 körül még egyszer visszatért a kánikula 35 fok körüli legmagasabb hőmérséklettel. Az átlagban rekordmeleg 2022-es nyár a szokásosnál több fokkal melegebb idővel ért véget. A nyári napok száma - amikor legalább 25 fok volt - országosan 84 volt, (az átlag 65 nap), a hőségnapoké - amikor legalább 30 fokot mértek - a szokásosnál húsz nappal több, 46 (az átlag 26 nap) volt idén nyáron. Forró nap - amikor a hőmérséklet meghaladta a 35 fokot - országos átlagban 11 fordult elő, ami nyolc nappal több a sokévi átlagnál.

2022 nyarán június végétől augusztus végéig öt hőhullámos időszak fordult elő, amik között csak rövid időre hűlt le a levegő.

Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték.

A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 137,3 milliméter, ami a tavalyi nyárhoz hasonló érték és 32 százallékkal elmarad az éghajlati normáltól (az 1991-2020-as átlag 203,5 milliméter), ezzel pedig

a 24. legszárazabb nyár a XX. század eleje óta, az előzetes adatok alapján.

Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett: a június volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 milliméter hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a normál mennyiség mintegy 86 százaléka hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Rábagyarmaton (347,8 milliméter), míg a legkisebbet Mezőberény Hosszúfokon (31,5 milliméter) mérték. A csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon többfelé elérte a 250 millimétert a nyári csapadékösszeg, míg az Alföldön, azon belül is főleg a Tiszántúlon nagy területen 80 milliméter sem esett. A délkeleti országrészben az idei június volt a legszárazabb 1901 óta. Tiszakarádon július 30-án rövid idő alatt 123,2 milliméter csapadék hullott, ami új országos napi rekord és az évszak legnagyobb napi csapadékösszege. Országosan 25 csapadékos nap volt 2022 nyarán ( az átlag 28 nap) és 13 zivataros nap volt ( az átlag 12 nap).

A száraz tél és tavasz után a szárazság tovább folytatódott nyáron is. Országos átlagban

mindhárom nyári hónapban kevesebb csapadék hullott, mint az 1991-2020-as átlag.

Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 milliméter csapadék esett, ami a harmadik legkevesebb a XX. század eleje óta, csak 1992-ben (244,2 milliméter) és 1993-ban (247,4 milliméter) volt kevesebb. A csapadékosabb nyugati országrészben elérte helyenként a csapadékmennyiség az 500 millimétert, kelet felé haladva viszont gyorsan csökkent a csapadék mennyisége. Az Alföldön nagy területen még mindig 200 milliméter, kisebb körzetekben 150 milliméter alatti a 2022-es csapadékösszeg. Az Alföldön, főleg a Tiszántúlon sokfelé, de helyenként még a Dél-Dunántúlon is a 2022. január-augusztus időszak a legszárazabb első nyolc hónap volt a XX. század kezdete óta.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Tesztoszteronnal kentek be férfiakat, majd meztelen nők képeit tették eléjük a kutatók
Arra voltak kíváncsiak, mennyire vadítja meg őket a tesztoszteron, hogyan fogadják a szexuális impulzusokat, másképp viselkednek-e, mint a kontrollcsoport.

Link másolása

A tesztoszteronhormon fontos szerepet játszik a libidóban, illetve számos egyéb hatása is van: kutatások szerint azok a férfiak, akiknek nagyobb a tesztoszteronszintjük, nagyobb kockázatvállalók is.

Kínai és svájci kutatók egy csoportja most azt vizsgálta, hogy a tesztoszteron nemcsak a szexuális vágyra, hanem a szexuális impulzusokra is hatással van – írja a Futurism a Psychoneuroendocrinology nevű szaklapban megjelent tanulmányra hivatkozva.

A kutatás során összesen 140, 18 és 26 év közötti férfit vizsgáltak meg, akiket két csoportra osztottak. Az első csoport egy tesztoszteront tartalmazó kenőcsöt kapott, amivel a vállukat és a felkarjukat kellett bekenniük, a másik csoport pedig placebót, majd eléjük raktak egy meztelen nőt ábrázoló fotót, ami kissé elmosódott volt.

A következő opciók közül választhattak:

- vagy csak egy másodpercig nézik a képet, hogy aztán újabb egy másodpercre lássák

- vagy várnak 3-15 másodpercet, amiért aztán három másodpercig nézhetik a képet

Ezt összesen 60-szor kellett megcsinálniuk. A kísérletnek az lett az eredménye, hogy a placebót kapott csoport tagjai inkább tovább vártak, hogy aztán hosszabb ideig nézhessék a fotókat, a tesztoszteronnal bekent férfiak viszont nem tudtak várni, és csak egy másodpercet adtak a fotónak, bizonyítva, hogy a tesztoszteron növeli a szexuális impulzivitást is, nem csak a szexuális vágyat (a kísérlet előtt ennek mértékében nem volt különbség a vizsgált férfiak között).

Ugyanakkor mivel egy kép csak másodlagos szexuális jutalomnak számít, a kísérletből nem derül ki, milyenek lennének az impulzusok, ha fennállna egy tényleges szexuális aktus lehetősége is.

Azt sem közölték, hogy a résztvevő férfiaknak eredetileg mekkora volt a tesztoszteronszintjük, illetve a kapcsolati állapotuk, ami szintén befolyásolja a viselkedésüket, úgyhogy valószínűleg még sok kísérletre lesz szükség a területen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Több évtizedes rejtélyre találhattak magyarázatot a világ legtávolabbi szigete kapcsán
A mindentől és mindenkitől távol fekvő szigeten egyszer egy csónakot találtak, de emberi élet nyomát nem. Aztán a csónak magyarázat nélkül eltűnt.

Link másolása

Egy Reddit-felhasználó oldhatta meg a Bouvet-sziget rejtélyét - írja az UNILAD.

A Bouvet-sziget az Atlanti-óceánban fekszik, Argentína, Afrika és az Antarktisz között, és a lehető legtávolabb fekszik mindegyik lakott területtől. Ugyan hivatalosan Norvégiához tartozik, de nem él rajta senki, és szinte az egész területét jég borítja. Először 1793-ban fedezte fel Jean-Baptiste Charles Bouvet de Lozier francia parancsnok, de helytelenül adta meg a koordinátáit, így egy brit bálnavadász, James Lindsay találta meg újra 1808-ban. 1964-ben pedig tudósok egy csoportja kereste fel a szigetet, ekkor fedeztek fel egy mentőcsónakot, amit egy lagúnában kötöttek ki.

Azóta sem tudni, hogyan és mikor került oda a csónak.

A kutatók nem találtak nyomot arra, hogy valaha is ember lakott volna szigeten, a rejtély pedig csak tovább fokozódott, mikor pár évvel később már eltűnt.

Egy Reddit-felhasználó viszont megtalálhatta a magyarázatot egy orosz, oceanográfiával foglalkozó szakkönyvben. E szerint a Slava-9 nevű tudományos felderítő hajó 1958. október 22-én körútra indult a Slava antarktiszi bálnavadász flottával, mindössze néhány évvel azelőtt, hogy Crawford felfedezte a csónakot. Pár tengerész partra is szállt a szigeten, azonban a rossz időjárási körülmények miatt néhány napra ott ragadtak, és végül helikopterrel mentették ki őket, ami megmagyarázná, miért hagyták hátra a csónakot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Rejtélyes lökéshullám érte el a Földet, esélyes egy geomágneses vihar kialakulása
Egy ilyen vihar enyhének számít. Az utóbbi időkben viszonylag tevékeny a Nap, napi nyolc koronakidobódást is produkálhat.
Fotó: NASA/Goddard Space Flight CenterDerivative / Julian Herzog - szmo.hu
2022. december 21.


Link másolása

Egy rejtélyes, a napszéllel érkező lökéshullám miatt alakult ki repedés a Föld védőpajzsában, a magnetoszférájában – írta meg a Live Science.

December 19-én, a korai órákban történt a repedés, így megnőtt az esélye egy G1 kategóriájú geomágneses vihar kialakulásának.

Nem tudjuk még, mi alakította ki a lökéshullámot, de a tudósok azt feltételezik, hogy az AR3165 jelű napfoltban történt koronakidobódás állhat a háttérben. Mostanában ez a régió meglehetősen aktív, december 14-én is legalább nyolc flert produkált, amely rövid rádiókimaradásokat okozott az Atlanti-óceánon.

A koronakidobódás azt jelenti, hogy a Nap felső légkörének egy része az űrbe távozik, és ha a felszabaduló, nagy sebességű töltött részecskék eljutnak a Földhöz, a légkörrel interakcióba lépve geomágneses vihart idézhetnek elő.

Az ilyen események felerősíthetik a sarki fényeket, valamint technológiai problémákat, szélsőséges esetben globális katasztrófát is okozhatnak.

A Nap aktivitása körülbelül 11 éves ciklust követ, amelynek nyugodtabb és hevesebb időszakai váltják egymást. Az utóbbi időkben viszonylag tevékeny, a mostani napciklus csúcsát 2025-ben érhetjük el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Elkészült a vagina-chip, ami nagy áttörést hozhat a női szexuális egészség tanulmányozásában
Egy súlyos, a nők harmadát érintő betegség kezelését, illetve gyógyszerek tesztelését is lehetővé teszi ez a módszer.

Link másolása

Amerikai tudósok valódi női hüvelyi sejteket raktak egy chipbe, ami komoly előrelépést hozhat a női szexuális egészség kutatásában.

Az eredményről a Futurism számolt be a The New York Times cikkére hivatkozva.

Ezek az úgynevezett "szerves chipek" valódi testi folyamatok imitálásra képesek, ezért kiválóan alkalmasak például gyógyszerek tesztelésére és betegségek tanulmányozására

- írja a Scientific American.

A harvardi kutatók sikeresen készítettek már többek között emberi tüdőt, májat és beleket imitáló chipeket is, de a legújabbat tartják a legpontosabbnak tudományos szempontból.

A legújabb chip köré valódi hüvelyi sejteket raktak, és ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy milyen hatással vannak a vaginában lévő baktériumokra az ösztrogénszint változásai, illetve a bakteriális vaginózis kezeléseit is tudják tesztelni rajta.

- írták egy korábbi tanulmányban.

Ez az újra és újra kialakuló betegség a nők körülbelül 30 százalékát érinti, amire az antibiotikum sem jelent minden esetben tartós megoldást, illetve növeli a szexuális úton terjedő betegségek és a méhnyakrák kockázatát.

A chip már azért is nagy előrelépés, mert a nők szexuális egészségéről alig születtek eddig kutatások, szemben a férfiakévál. A hüvelyi mikrobiomról ezért meglepően keveset tudunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk