TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Egy elsüllyedt kontinens, Izlandia húzódhat Izland alatt - állítja egy kutató

Gillian R. Foulger szerint 60 millió éve óriási földrész süllyedt el itt, amely Grönlandtól egészen a Brit-szigetekig húzódik.

Link másolása

Nemrégiben látott napvilágot az a tanulmány, amely új földrész létezését veti fel. Gillian R. Foulger elmélete szerint az Izland alatt húzódó óceáni kéreg valójában földrész, nevezetesen Izlandia. Az itt megtalálható óceáni kéreg körülbelül hétszer vastagabb az átlagosnál, amit a szerző elsüllyedt kontinensnek titulál, amely Grönlandtól egészen a Brit-szigetekig terjed.

Az Izland alatti földkéreg eltér az átlagostól, amely a tudósokat régóta foglalkoztatja. A kulcskérdés az, hogy az Izland alatti nagyon vastag, helyenként 40 km-es földkéreg tisztán óceáni eredetű, vagy esetleg egy elsüllyedt kontinentális földkéreg is megtalálható benne.

Ez az új elmélet szembemegy az eddig széles körben elfogadott állítással, miszerint a sziget alatti vastag földkéreg erőteljes magmás tevékenység során alakult ki.

"A földkéreg a Föld öveinek külső burka, amelynek két fajtája van, óceáni és kontinentális. A kettőnek lényegesen eltér az összetétele" - magyarázza Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE tanára, az MTA levelező tagja.

"Az óceáni földkéreg magmás tevékenység által keletkezett, kifejezetten bazaltból áll. Ez jelenleg is folyamatosan keletkezik az óceáni hátságok mentén. Két kőzetlemez szétsodródásánál a keletkező repedésekbe nyomul be a magma, amely megszilárdul, így jön létre az új kéreg. A kontinentális földkéreg azonban szubdukciós övezetekben keletkezik, amilyen például a Csendes-óceánt körülölelő Tűzgyűrű. Ezeken a területeken kőzetlemez-alábukás, és az ehhez kapcsolódó magmás tevékenység révén jön létre az új földkéreg. Ezeket viszont általában nem bazaltos magma, hanem fejlettebb, andezites magma építi fel."

Az óceáni földkéreg átlagosan hat-hét kilométer vastag, ez jellemző az Izland szigetét is átszelő Közép-Atlanti-hátság területére is. A közvetlenül Izland alatt húzódó óceáni kéreg a déli részen azonban eléri a negyven kilométert.

"Az egyik oka ennek az lehet, hogy itt sokkal több magma keletkezik, mint az óceáni hátságok alatt általában. Létezhet a mélyben egy úgynevezett köpenycsóva - nagy mélységből érkező kőzet feláramlás, - ahol a hőmérséklet 150-200 Celsius fokkal magasabb a környező földköpeny hőmérsékleténél. Ezért ennek a kőzetanyagnak jóval kisebb a sűrűsége és ezért lassan felfelé nyomul. Vannak azonban, akik kritizálják ezt az 1971-ben született modellt. Mivel a földköpenybe senki nem lát le, így ezek nem közvetlen megfigyelésen alapuló teóriák, erről csak közvetett, geofizikai eszközökkel nyert információink vannak" - mondja Harangi Szabolcs.

Jelenleg ez a szélesebb körben elfogadott modell, amellyel szembemegy Gillian R. Foulger alternatív teóriája, miszerint nem léteznek ilyen köpenycsóvák. Foulger a kilencvenes évek közepétől végez kutatásokat Izlandon, és tudományos eredményei alapján egyre inkább megkérdőjelezte a legelfogadottabb elképzelést.

"Gillian geofizikus, aki megfigyelései alapján elvetette a köpenycsóva elméletet Izland alatt. Úgy véli, hogy a térség alatt egy lesüllyedt kontinentális kéregdarab található, amely elmélete szerint Grönlandtól Skóciáig húzódik. E kontinentális kéregdarab az Atlanti-óceán medencéjének szétnyílása során, mintegy 60 millió éve szakadt le, az akkor egységes Pangea kontinens szétszakadása során.”

A kontinentális földkéreg sűrűsége kisebb, mint a földköpenyé. Az elmélet szerint a kéreg kőzetlemez eredetű, amelyet 20-30 millió éve átjárt a belenyomuló nagy sűrűségű magma, és emiatt süllyedt az óceán aljára a kontinens.

Ez alapján elképzelhető, hogy Izland alatt egy hibrid földkéreg van, amelynek magja kontinentális jellegű, de átjárta az óceáni földkérget is építő magma. A tanulmány kitér arra is, hogy a modellt hogyan lehetne igazolni.

"Néhány éve norvég kutatók Izland déli rész alatt már feltételeztek kontinentális kérget. A mostani tanulmány azonban majdnem egymillió négyzetkilométeres kontinenst feltételez az óceán alatt. A norvégok anno a bazaltok kémiai összetételét vizsgálták, amely szintén kontinentális földkéreg anyag magmába történő beolvasztását jelezte, de találtak 60 millió évnél idősebb cirkon kristályokat is. Ez az ásvány alapvetően a kontinentális földkérget felépítő kőzetekben van. Ezek keletkezési kora is arra utalt, hogy egy idős kontinentális földkéreg kőzetből származik."

Az új elméletet igazolni lehetne a cirkonkristályokkal, melyek általában véve földkéreg-kristályok, a földköpenyben viszont nincsen cirkon. A cirkon izotóptartalma alapján ráadásul kiszámolható az ásvány keletkezési ideje.

"Az Izlandon talált cirkonkristály kora azonban ennél jóval több volt. Ez biztosan kontinentális kéreganyagból származik. Gillian R. Foulger is azt vetette fel, hogy a geofizikai mérések mellett sok-sok kőzetmintát kell venni a helyszínen, cirkonkristályokat keresni, és azoknak meghatározni a korát, ami alátámaszthatná az elméletet."

Izland legidősebb kőzetei körülbelül húsz millió évesek, így mélytengeri fúrásokkal el lehetne dönteni a kérdést, miszerint kontinentális földkéreg van-e a térségben.

"Izland roppant összetett és bonyolult felépítésű, hiszen átvonul rajta egy kőzetlemez határ. Több területen jóval bonyolultabb a helyzet annál, minthogy egy egyszerű modellel meg lehessen magyarázni. Ilyen kutatásokhoz hatalmas anyagi forrásra lesz szükség. A hipotézist azonban lehet tesztelni, a szakmai vita, az olykor meghökkentőnek tűnő felvetések pedig fontos részei a tudományos gondolkodásnak" - véli Harangi Szabolcs.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Hubble felfedezte a valaha látott legtávolabbi csillagot 28 milliárd fényévnyire a Földtől
A csillagászok az óangol „reggeli csillag”, vagyis „Earendel” nevet adták neki.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. április 02.


Link másolása

A Hubble Űrteleszkóp kilencórás expozíció alatt felfedezett egy csillagot, ami egy galaxishalmaz hátuljában helyezkedett el. Ez a valaha látott legtávolabbi égitest – írja a LiveScience.

A Földtől 28 milliárd fényévre található objektum a Napnál akár 500-szor nagyobb tömegű is lehet.

Több milliószor fényesebb is nála, és feltehetőleg a világegyetem hajnalán született. A csillag hivatalos neve WHL0137-LS, de a kutatók az „Earendel” becenevet adták az óangol „rising light” vagyis „reggeli csillag” kifejezés után.

A tanulmány szerint az Earendel körülbelül 900 millió évvel az Ősrobbanás után keletkezett, így a világegyetem első csillagainak egyike lehet.

„Amint betekintünk a kozmoszba, visszatekintünk az időben is, így ezek a megfigyelések lehetővé teszik, hogy megértsük a legelső galaxisok építőköveit” – írja a tanulmány társszerzője, Victoria Strait.

„Amikor az Earendelből látott fény kisugárzott, az univerzum egymilliárd évesnél is fiatalabb volt, ami csak 6%-a a a jelenlegi korának”

- mondja Strait.

„Akkor 4 milliárd fényévre volt a Tejúttól, de az alatt a csaknem 13 milliárd év alatt, amíg a fény eljutott hozzánk, az univerzum úgy tágult ki, hogy mára 28 milliárd fényévnyire van.”

A Hubble 1990. április 24-én indult útjára, több évtizedes tervezés és kutatás után. Nemrég csatlakozott hozzá az utódja, a James Webb Űrteleszkóp 2021. december 25-én, ami jelenleg 1,5 millió kilométer távolságra kering a Földtől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Katasztrofális hőmérséklet-emelkedés jön, három évünk van lépni az IPCC új jelentése szerint
Ennyi időnk van arra, hogy megfékezzük a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, és kevesebb mint egy évtized arra, hogy csaknem felére csökkentsük azt.

Link másolása

A jelenlegi politikák katasztrofális hőmérséklet-emelkedés felé vezetik a bolygót az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb, 2800 oldalas jelentése szerint, írja a ScienceAlert.

"Válaszúthoz értünk"

- mondta Hoesung Lee, a szervezet vezetője.

"A most meghozott döntéseink egy élhető jövőt biztosíthatnak. Rendelkezésünkre állnak a felmelegedés korlátozásához szükséges eszközök és szakértelem is."

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere úgy fogalmazott, hogy ezek az eszközök a kezünkben vannak, a világ nemzeteinek pedig elég bátornak kell lenniük ahhoz, hogy használják őket.

A globális tennivalók listáján a legelső pont az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésének megállítása.

Ezt még 2025 előtt meg kell tennünk ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodás előtti szinthez képest két Celsius-fokkal feljebb.

Az eddigi alig 1,1 fokos felmelegedés már most halálos szélsőséges időjárási hullámot váltott ki az egész világon, az 1,5 fok fölé való emelkedés pedig ökoszisztémák összeomlását és visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő az éghajlati rendszerben.

A jelentés azt is leszögezi, hogy a kibocsátás csökkentését célzó beruházások sokkal olcsóbbak lesznek, mint a felmelegedés okozta károk.

A cél eléréséhez a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig 43 százalékkal, a század közepére pedig 84 százalékkal kell csökkenteni. Ez azonban nem elég: a fosszilis tüzelőanyagokat is radikálisan csökkenteni kell.

Teljesen le kell állítani a szénégetést, és 60, illetve 70 százalékkal csökkenteni kell az olaj- és gázfelhasználást - szerencsére a nap- és szélenergia sok helyen olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Mindezek mellett a szén-dioxid légkörből való kiszívására szolgáló technológiákat is óriási mértékben fel kell fejleszteni.

Az is fontos, hogy ne csak a kormányok, hanem az egyének is lépéseket tegyenek a jövő érdekében. A hosszú távú repülőjáratok visszaszorítása, a növényi alapú étrendre való átállás, az épületek szigetelése és a fogyasztás csökkentése 2050-re 40-70 százalékkal csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A jelentés arra is kitért, hogy a magas társadalmi-gazdasági státuszú emberek szennyezik leginkább a környezetet, ugyanakkor ők is tehetnék a legtöbbet a kibocsátás csökkentésének érdekében is.

Ugyanis azok a háztartások, amelyek jövedelme a világ legjobb 10 százalékába tartozik, a szén-dioxid-szennyezés 45 százalékát bocsátják ki – ezek kétharmada a fejlett országokban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Leginkább a mágneses műtakonyra emlékeztet a robot, ami be tud mászni az emberekbe
Életmentő lehet, ez az orvosi eszköz mégis garantálja a rémálmokat.
Fotó: New Scientist/Twitter - szmo.hu
2022. április 04.


Link másolása

Sajnos nem áprilisi tréfa, hogy a tudósok feltaláltak egy mágneses iszaprobotot, amely képes behatolni az emberekbe - írja az Indy100.

A New Scientist magazin közölt egy cikket egy "nyálkás robotról", ami sokakban ébresztett kételyt a hír valódiságát illetően. A Twitteren vitatkoztak róla, vajon rosszul időzített hírről, vagy viccről lehet-e szó.

A Hongkongi Kínai Egyetemen kifejlesztett mágneses iszap pedig igen hasznos találmány, például a véletlenül lenyelt, apró tárgyak visszaszerzéséhez. Ez megelőzheti a fulladást, és a robot helyes használata mellett életmentő lehet.

Az iszap állítólag képes áthaladni a bonyolult és keskeny, mindössze milliméteres szélességű járatokon is, és akár a 30 milliméter/szekundum sebességet is elérheti.

A kutatási tanulmányt március 25-én tették közzé, megcáfolva minden olyan elméletet, amely szerint viccel lenne dolgunk. Ennek értelmében az új robot elősegítheti a kevésbé invazív műtétekhez, valamint a célzott gyógyszerbejuttatáshoz is hozzájárulna.

A Twitteren sokan borzongtak a látottak után. Még a Sony is posztolt az ügyben:

"Nyálkás… a testen belül…? Érdekes…" - írták.

"Minden technológiai innováció lehetővé teszi a jótékony, de a kártékony felhasználást is, amire a sci-fi már régen figyelmeztetett bennünket" - vélekedett egy másik kommentelő, míg egy harmadik kifakadt:

"Nem, nem, nem, nem, nem, nem! Tudósok, könyörgöm! Láttátok az ilyen intelligens gusztustalanságokról szóló filmeket? Tudom, hogy láttátok. Már hogy lehetne ennek jó vége??"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyarországról is megfigyelhető üstökös tűnik majd fel a tavaszi égbolton
A PANSTARRS nevű üstökös kis távcsövekkel egész nyáron át csodálható lesz az északi égbolt csillagképei között.

Link másolása

Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő

C/2021 O3 (PANSTARRS) nevű üstökös az előrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhető lesz az északi égbolt csillagképei között

- írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.

A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint az üstököst 2021. július 26-án fedezték fel a Pan-STARRS1 (Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System) égboltfelmérési program 1,8 méteres Ritchey-Chrétien teleszkópjával, amely a Haleakala Obszervatóriumban működik (Maui, Hawaii-szigetek).

A NASA bolygókutató központjának (JPL) pályaadatai szerint az üstökös napközelsége után elhagyja a Naprendszert. A JPL pályaelemzése szerint az üstökös az Oort-felhő távoli vidékeiről érkezett és onnan több millió évig tartott az útja a Naprendszer belső térségei felé.

Az üstökös április 21-én lesz napközelben, amikor 47,9 millió kilométerre lesz központi csillagunktól. Az üstökös pályasíkja 56,76 fokos szöget zár be a földpálya síkjával. A NASA adatai szerint az üstökös május 8-án lesz földközelben, amikor mintegy 90 millió kilométerre lesz bolygónktól.

Az üstökös napközelsége idején csak napnyugta után figyelhető meg a látóhatár közelében az esti szürkületben binokulárral, kis távcsővel. Az üstökös megfigyelésére a legkedvezőbb az április végétől május közepéig tartó időszak, amikor már jobban eltávolodik a Nap irányától.

Előzetes becslések szerint a napközelsége utáni napokban április végén mintegy 6-7 magnitúdójú lesz a látszó fényessége, ami földközelsége időszakában, május első felében 4-5 magnitúdóra fényesedik, vagyis zavaró fényektől mentes sötét égbolton már szabad szemmel is láthatóvá válhat, illetve binokulárokkal, kis távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Ez a mostani üstökös sajnos nem lesz olyan látványos, mint 2020 nyarán volt a NEOWISE-üstökös, de egyelőre ebben az évben a PANSTARRS-üstökös bizonyul ígéretes, kedvező esetben szabad szemmel is megfigyelhető csóvás égi vándornak - magyarázta Tóth Imre.

"A C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös látszó égi útja a fényes szakaszán az északi égbolt csillagképei között húzódik és tőlünk májustól egész nyáron át kedvező lesz a helyzete, ha fényes is marad, illetve nem esik szét a magja, aminek következtében elhalványodik, majd 'eltűnik' a szemünk, illetve műszereink elől" - tette hozzá.

A csillagász megjegyezte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján nagy az üstökös magjának szétesési valószínűsége a napközelséghez közeli időszakban. Ebben az esetben viszont a magtöredékek megfigyelése lehetőséget ad az eredeti mag belsejébe való betekintésre: a mag szerkezeti felépítésének, valamint kémiai összetételének meghatározására.


Link másolása
KÖVESS MINKET: