TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Azonosították az elhízást megnehezítő génmutációt, átlagosan 5,2 kg-mal könnyebbek a hordozói

A GPR75 nevű gén működésképtelensége csökkentheti az elhízás kockázatát, de 2500 emberből csak egynél van jelen.

Link másolása

Egy nemrégiben lezajlott kutatás szerint azonosíthattak egy olyan génmutációt, amelynek hordozói nehezebben híznak el. A vizsgálat alatt több mint 600 ezer ember genomját vették górcső alá, és így leltek arra a ritka génvátozatra, amely szerepet játszhat a karcsúságban.

A kutatók Amerikából, Nagy-Britanniából és Mexikóból vett mintákat vizsgáltak. A fehérjekódoló DNS-szakaszok meghatározásával, úgynevezett exomszekvenálással kutatták a géneket és azok hatásait. A kísérletről a Science Alert in beszámolt.

A kutatók említik az MC4R gént is, amelyet már korábbról is ismertünk, hiszen ennek a génnek a rendellenessége kifejezetten növelte az elhízás kockázatát.

Az igazi újdonsága azonban az, hogy felfedezték: a GPR75 nevű gén működésképtelensége csökkentheti az elhízás kockázatát. Ilyen mutáció 2500 emberből egynél van jelen, az érintetteknek 54%-al kevesebb az esélyük az elhízásra.

"Azt eddig is tudtuk, hogy van egy genetikai komponense az emberi testsúlynak. Azontúl a folyamatot befolyásolják más tényezők is, például, hogy mennyit eszünk, mennyit tornázunk, milyen életmódot folytatunk, valamint, hogy vannak-e alapbetegségeink. A most szóban forgó GPR75 gén érdekessége, hogy normális körülmények között az agynak több területén is kifejeződik, olyan helyeken is, amelyek az éhségérzetet szabályozzák. Ennek a génnek a különböző variánsait azonban eddig nem hozták kapcsolatba az elhízással." - mondja Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszék docense.

Arra még nem tud a tudományt választ adni, hogy a talált mutációk pontosan miképpen befolyásolják a súlygyarapodást, vagyis, hogy a génmutációval rendelkezőknek esetleg kevesebb táplálékra van-e szükségük, mint a többieknek.

"Minden kromoszómából egyet-egyet öröklünk az anyai és apai ágakról. Ha ugyanazt a verziót örököltük mindkét szülőnktől, akkor szakmai zsargonban úgy fogalmazunk, hogy az adott alany homozigóta. Ha az egyik szülőtől egy másik verziót örököltünk ugyanabból a génből - tehát adott esetben hibás génvariánst, - akkor az illető heterozigóta az adott génre nézve. A vizsgált hiba esetén heterozigótákban a GPR75-ös gén egyik kópiája működésképtelen volt, és náluk átlagosan kisebb testsúly volt megfigyelhető. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy a GPR75-ös fehérje csökkent szintje esetleg okozhatta az éhségérzet csökkenését, és ez vezetett végső soron a karcsúbb testalkathoz.” - magyarázza Varga Máté.

Az, hogy több mint félmillió vizsgálat eset egyikében sem találtak olyat, akinél a GPR75 mindkét kópiája működésképtelen lett volna, azt mutatja, hogy ez a gén valamiért fontos, és nem lehet csak úgy "kiütni". Annyi megállapítható volt, hogy csökkentett működése ahhoz járul hozzá, hogy a csökkentett éhségérzet miatt kevesebb táplálékot fogyasszanak a mutációval rendelkezők. Eddig a tudomány kevés információval rendelkezett a súlygyarapodás genetikai hátteréről, de még a hibás gén jelenléte a testben sem képes a végletekig befolyásolni a táplálkozási rendszert.

"Átlagosan 5,2 kg-al könnyebbek a heterozigóta GPR75 hordozók, akiknél ugyan kevesen, de vannak súlyosan elhízott személyek is. Ez a génvariáns tehát nem garancia arra, hogy valaki nem fog elhízni, csak megnehezíti a folyamatot."

A kutatás során exomszekvenálással dolgoztak, amely viszonylag új módszer a genom vizsgálatban. Ez a módszer nem minden gént vizsgál a testben, csak az úgynevezett exomokat, amely a genom 4 százalékát, a DNS 1 százalékát teszi ki.

"Igazából csak most kezdünk oda eljutni, hogy ilyen típusú mutációkat is vizsgálni lehessen. A módszer azokat a genom-részeket nézi meg tüzetesebben, amelyek fehérjéket kódolnak. A vizsgálat során az elérhető legjobb adatsorokat használták, így 16 olyan gént azonosítottak, amelyeknek szerepe lehet a folyamatban. Persze ezek a gének nem kizárólag ebben vesznek részt” - mondja Varga Máté.

A következő lépés valószínűleg a GPR75 gén által kódolt membránfehérje vizsgálata lesz, annak a megértése, hogy ez hat-e, és ha igen, hogyan hat az agyban kialakuló éhségérzetre.

"Lehet majd vizsgálni, hogy hogyan járul hozzá ez a membránfehérje ahhoz, hogy az éhségérzet csökkenjen. Ez egy borzasztó érdekes kérdés."

"Azt tudjuk, hogy áttételesen, hormonálisan a vércukorszint befolyásolja az éhségérzetünket, de hogy hogyan fogalmazódik meg ez az érzet az agyban, arról jelenleg azért csak homályos elképzeléseink vannak. Ennek a tanulmánynak az eredménye abban segíthet, hogy jobban megértsük, pontosan hogyan alakulhat ki az éhségérzet."

Fontos megemlíteni, hogy az öröklött hajlam nem jelent bizonyosságot. Vagyis a GPR75 gén bármilyen variációjának a jelenléte az örökítőanyagunkban nem vezet automatikusan sem elhízáshoz, sem karcsúsághoz. Valószínűségek eltolódásáról beszélhetünk csak, így ha valaki arra várna, hogy majd egy GPR75-öt befolyásoló pirula segítségével éri el az ideális testsúlyt, az szinte biztosan csalódni fog.

Továbbra is látszik, hogy sokkal inkább a megfelelő táplálkozás és a mozgás lehet az út a hőn áhított súly eléréséhez.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Hubble felfedezte a valaha látott legtávolabbi csillagot 28 milliárd fényévnyire a Földtől
A csillagászok az óangol „reggeli csillag”, vagyis „Earendel” nevet adták neki.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. április 02.


Link másolása

A Hubble Űrteleszkóp kilencórás expozíció alatt felfedezett egy csillagot, ami egy galaxishalmaz hátuljában helyezkedett el. Ez a valaha látott legtávolabbi égitest – írja a LiveScience.

A Földtől 28 milliárd fényévre található objektum a Napnál akár 500-szor nagyobb tömegű is lehet.

Több milliószor fényesebb is nála, és feltehetőleg a világegyetem hajnalán született. A csillag hivatalos neve WHL0137-LS, de a kutatók az „Earendel” becenevet adták az óangol „rising light” vagyis „reggeli csillag” kifejezés után.

A tanulmány szerint az Earendel körülbelül 900 millió évvel az Ősrobbanás után keletkezett, így a világegyetem első csillagainak egyike lehet.

„Amint betekintünk a kozmoszba, visszatekintünk az időben is, így ezek a megfigyelések lehetővé teszik, hogy megértsük a legelső galaxisok építőköveit” – írja a tanulmány társszerzője, Victoria Strait.

„Amikor az Earendelből látott fény kisugárzott, az univerzum egymilliárd évesnél is fiatalabb volt, ami csak 6%-a a a jelenlegi korának”

- mondja Strait.

„Akkor 4 milliárd fényévre volt a Tejúttól, de az alatt a csaknem 13 milliárd év alatt, amíg a fény eljutott hozzánk, az univerzum úgy tágult ki, hogy mára 28 milliárd fényévnyire van.”

A Hubble 1990. április 24-én indult útjára, több évtizedes tervezés és kutatás után. Nemrég csatlakozott hozzá az utódja, a James Webb Űrteleszkóp 2021. december 25-én, ami jelenleg 1,5 millió kilométer távolságra kering a Földtől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Katasztrofális hőmérséklet-emelkedés jön, három évünk van lépni az IPCC új jelentése szerint
Ennyi időnk van arra, hogy megfékezzük a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, és kevesebb mint egy évtized arra, hogy csaknem felére csökkentsük azt.

Link másolása

A jelenlegi politikák katasztrofális hőmérséklet-emelkedés felé vezetik a bolygót az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb, 2800 oldalas jelentése szerint, írja a ScienceAlert.

"Válaszúthoz értünk"

- mondta Hoesung Lee, a szervezet vezetője.

"A most meghozott döntéseink egy élhető jövőt biztosíthatnak. Rendelkezésünkre állnak a felmelegedés korlátozásához szükséges eszközök és szakértelem is."

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere úgy fogalmazott, hogy ezek az eszközök a kezünkben vannak, a világ nemzeteinek pedig elég bátornak kell lenniük ahhoz, hogy használják őket.

A globális tennivalók listáján a legelső pont az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésének megállítása.

Ezt még 2025 előtt meg kell tennünk ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodás előtti szinthez képest két Celsius-fokkal feljebb.

Az eddigi alig 1,1 fokos felmelegedés már most halálos szélsőséges időjárási hullámot váltott ki az egész világon, az 1,5 fok fölé való emelkedés pedig ökoszisztémák összeomlását és visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő az éghajlati rendszerben.

A jelentés azt is leszögezi, hogy a kibocsátás csökkentését célzó beruházások sokkal olcsóbbak lesznek, mint a felmelegedés okozta károk.

A cél eléréséhez a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig 43 százalékkal, a század közepére pedig 84 százalékkal kell csökkenteni. Ez azonban nem elég: a fosszilis tüzelőanyagokat is radikálisan csökkenteni kell.

Teljesen le kell állítani a szénégetést, és 60, illetve 70 százalékkal csökkenteni kell az olaj- és gázfelhasználást - szerencsére a nap- és szélenergia sok helyen olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Mindezek mellett a szén-dioxid légkörből való kiszívására szolgáló technológiákat is óriási mértékben fel kell fejleszteni.

Az is fontos, hogy ne csak a kormányok, hanem az egyének is lépéseket tegyenek a jövő érdekében. A hosszú távú repülőjáratok visszaszorítása, a növényi alapú étrendre való átállás, az épületek szigetelése és a fogyasztás csökkentése 2050-re 40-70 százalékkal csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A jelentés arra is kitért, hogy a magas társadalmi-gazdasági státuszú emberek szennyezik leginkább a környezetet, ugyanakkor ők is tehetnék a legtöbbet a kibocsátás csökkentésének érdekében is.

Ugyanis azok a háztartások, amelyek jövedelme a világ legjobb 10 százalékába tartozik, a szén-dioxid-szennyezés 45 százalékát bocsátják ki – ezek kétharmada a fejlett országokban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Leginkább a mágneses műtakonyra emlékeztet a robot, ami be tud mászni az emberekbe
Életmentő lehet, ez az orvosi eszköz mégis garantálja a rémálmokat.
Fotó: New Scientist/Twitter - szmo.hu
2022. április 04.


Link másolása

Sajnos nem áprilisi tréfa, hogy a tudósok feltaláltak egy mágneses iszaprobotot, amely képes behatolni az emberekbe - írja az Indy100.

A New Scientist magazin közölt egy cikket egy "nyálkás robotról", ami sokakban ébresztett kételyt a hír valódiságát illetően. A Twitteren vitatkoztak róla, vajon rosszul időzített hírről, vagy viccről lehet-e szó.

A Hongkongi Kínai Egyetemen kifejlesztett mágneses iszap pedig igen hasznos találmány, például a véletlenül lenyelt, apró tárgyak visszaszerzéséhez. Ez megelőzheti a fulladást, és a robot helyes használata mellett életmentő lehet.

Az iszap állítólag képes áthaladni a bonyolult és keskeny, mindössze milliméteres szélességű járatokon is, és akár a 30 milliméter/szekundum sebességet is elérheti.

A kutatási tanulmányt március 25-én tették közzé, megcáfolva minden olyan elméletet, amely szerint viccel lenne dolgunk. Ennek értelmében az új robot elősegítheti a kevésbé invazív műtétekhez, valamint a célzott gyógyszerbejuttatáshoz is hozzájárulna.

A Twitteren sokan borzongtak a látottak után. Még a Sony is posztolt az ügyben:

"Nyálkás… a testen belül…? Érdekes…" - írták.

"Minden technológiai innováció lehetővé teszi a jótékony, de a kártékony felhasználást is, amire a sci-fi már régen figyelmeztetett bennünket" - vélekedett egy másik kommentelő, míg egy harmadik kifakadt:

"Nem, nem, nem, nem, nem, nem! Tudósok, könyörgöm! Láttátok az ilyen intelligens gusztustalanságokról szóló filmeket? Tudom, hogy láttátok. Már hogy lehetne ennek jó vége??"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyarországról is megfigyelhető üstökös tűnik majd fel a tavaszi égbolton
A PANSTARRS nevű üstökös kis távcsövekkel egész nyáron át csodálható lesz az északi égbolt csillagképei között.

Link másolása

Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő

C/2021 O3 (PANSTARRS) nevű üstökös az előrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhető lesz az északi égbolt csillagképei között

- írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.

A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint az üstököst 2021. július 26-án fedezték fel a Pan-STARRS1 (Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System) égboltfelmérési program 1,8 méteres Ritchey-Chrétien teleszkópjával, amely a Haleakala Obszervatóriumban működik (Maui, Hawaii-szigetek).

A NASA bolygókutató központjának (JPL) pályaadatai szerint az üstökös napközelsége után elhagyja a Naprendszert. A JPL pályaelemzése szerint az üstökös az Oort-felhő távoli vidékeiről érkezett és onnan több millió évig tartott az útja a Naprendszer belső térségei felé.

Az üstökös április 21-én lesz napközelben, amikor 47,9 millió kilométerre lesz központi csillagunktól. Az üstökös pályasíkja 56,76 fokos szöget zár be a földpálya síkjával. A NASA adatai szerint az üstökös május 8-án lesz földközelben, amikor mintegy 90 millió kilométerre lesz bolygónktól.

Az üstökös napközelsége idején csak napnyugta után figyelhető meg a látóhatár közelében az esti szürkületben binokulárral, kis távcsővel. Az üstökös megfigyelésére a legkedvezőbb az április végétől május közepéig tartó időszak, amikor már jobban eltávolodik a Nap irányától.

Előzetes becslések szerint a napközelsége utáni napokban április végén mintegy 6-7 magnitúdójú lesz a látszó fényessége, ami földközelsége időszakában, május első felében 4-5 magnitúdóra fényesedik, vagyis zavaró fényektől mentes sötét égbolton már szabad szemmel is láthatóvá válhat, illetve binokulárokkal, kis távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Ez a mostani üstökös sajnos nem lesz olyan látványos, mint 2020 nyarán volt a NEOWISE-üstökös, de egyelőre ebben az évben a PANSTARRS-üstökös bizonyul ígéretes, kedvező esetben szabad szemmel is megfigyelhető csóvás égi vándornak - magyarázta Tóth Imre.

"A C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös látszó égi útja a fényes szakaszán az északi égbolt csillagképei között húzódik és tőlünk májustól egész nyáron át kedvező lesz a helyzete, ha fényes is marad, illetve nem esik szét a magja, aminek következtében elhalványodik, majd 'eltűnik' a szemünk, illetve műszereink elől" - tette hozzá.

A csillagász megjegyezte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján nagy az üstökös magjának szétesési valószínűsége a napközelséghez közeli időszakban. Ebben az esetben viszont a magtöredékek megfigyelése lehetőséget ad az eredeti mag belsejébe való betekintésre: a mag szerkezeti felépítésének, valamint kémiai összetételének meghatározására.


Link másolása
KÖVESS MINKET: