A lebomló szerves anyagok által kibocsátott biogázt össze lehet gyűjteni, hogy megtisztításuk után biometánt állítsanak elő belőle, ami lehetőséget adhat Európának arra, hogy a keletről érkező földgázon kívül más energiaforrásokat is találjon, és függetlenedni tudjon az orosz energiaellátástól - írja a BBC.

Az Európai Bizottság abban bízik, hogy a biometán 2030-ra 35 milliárd köbméternek megfelelő földgáz mennyiségét képes kiváltani, ami több mint 10-szeres növekedés lenne a mai, mindössze 3 milliárd köbméterhez képest.

– az Európában 2015-ben felhasznált biometán mintegy felét lakások fűtésére fordították.

A biometán ugyanolyan jól hasznosítható, mint a földgáz, de annak mégis a környezetet kevésbé terhelő alternatívája lehet. Égéskor ugyanis a biometán csak olyan szenet bocsát ki, amely már körforgásban van, míg a földgáz olyat, ami egyébként a föld alatt maradt volna, ha nem használjuk fel. Emellett a biometánt sokkal több helyen elő lehet állítani, ami azt jelenti, hogy az Oroszországból érkező földgázt használó országok valamilyen szinten függetlenedni tudnának a keleti energiaellátástól.

A biometán akár üzemanyagként is alkalmazható: folyadékká sűrítve a dízelhez hasonlóan az üzemanyagtartályba pumpálható, és megbízhatóbban hajthatja meg a nehéz teherautókat nagy távolságokon, mint egy akkumulátor, ráadásul a metánkibocsátást is csökkenti.

Ilyen a szennyvíziszap, az állati zsír, a hínár, az erdészeti hulladék és a fűnyírás során keletkező zöldhulladék, valamint az eldobott háztartási élelmiszer és az állati trágya. A probléma az, hogy az előállításhoz óriási mennyiségű hulladékra lenne szükség, ráadásul ezeket az alapanyagokat el kellene szállítani az anaerob rothasztókig, és a felszabaduló gázt is meg kell tisztítani.

Az Európai Biogáz Szövetség szerint 35 milliárd köbméternyi biogázt tudnánk kitermelni élelmiszernövényekre, például kukoricára támaszkodva. A Nemzetközi Energia Ügynökség viszont azt állítja, hogy rövid távon korlátozott a lehetőség a biometán-termelés növelésére, mivel az ilyen projekteknél átfutási időre is szükség van. Az ügynökség javaslata szerint

A biometánnal kapcsolatos kihívás része az előállítás bonyolultsága is, ugyanis az alapanyagok különböző mennyiségű fehérjét és más vegyületeket, például ammóniát tartalmaznak. A nyersanyagokat megemésztő mikrobák akkor a leghatékonyabbak, ha ezek a molekulák kiegyensúlyozottak. Ha nem így van, akkor az emésztőben lévő környezet mérgezővé válik a benne lévő, metánt termelő mikrobák számára.