TUDOMÁNY

„Az ember lett a tenger csúcsragadozója” – interjú Bob Ballard oceanográfussal

A tengermély szerelmesének csak egy epizód volt a Titanic. Bob Ballard nyolcvanhoz közelítve is fáradhatatlanul kutat és tanítja a következő nemzedékeket.

Link másolása

Amikor megtudtam, hogy a Titanic roncsainak felfedezőjével készíthetek zoom-interjút, felszökött bennem az újságírói adrenalin, már csak azért is, mert sok-sok évvel ezelőtt egy regresszív hipnózison vettem részt, és ott kiderítették, hogy ott voltam a tragikus sorsú óceánjárón. Az izgalom tovább fokozódott, amikor megnéztem a Bob Ballardról készített National Geographic-filmet, az Egy felfedező életét (An Explorer’s Life) és abból megtudtam, hogy Jules Verne Nemo kapitánya című regényéből készített film indította el őt a mélytengeri kutatások felé. Az 1954-ben készült alkotás nekem is meghatározó élményem volt, azóta is gyakran előveszem, a könyvet pedig szinte kívülről tudom.

Ilyen előzmények után ültünk le egymással szemben a képernyő előtt Ballard professzorral, aki 79. életévében is tele van energiával és tervekkel.

– Hogyan vált Nemo kapitány az Ön hősévé?

– Diszlexiás vagyok, ezért abból tanultam, amit láttam. Tizenkét éves voltam, amikor bemutatták a regényből készült filmet, James Masonnal és Kirk Douglasszel a főszerepben, és rögtön megragadta a képzeletemet. Azt mondtam a szüleimnek: „Nemo kapitány akarok lenni”, de nem nevettek ki, hanem támogattak. Elhatároztam, hogy tengerésztiszt leszek és oceanográfus, tehát valahol olyan, mint ő. Ma pedig már meghívhatom Önt is a https://nautiluslive.org/ oldalon keresztül a saját hajómra, amely július 3-án indul új expedícióra, és amelynek fedélzeti munkáját, kutatásait bárki követheti a nap 24 órájában.

– Az Ön mélytengeri kutatásai a Woods Hole oceanográfiai intézet Alvin Projectjével kezdődtek 1974-ben a Közép-Atlanti Hátságban. Milyenek voltak az első benyomásai?

– Hihetetlen volt rájönni arra, hogy a legnagyobb hegyláncok a tengerfenéken vannak. Olyan érzés volt, mintha éjszaka szálltunk volna alá az Alpokba egy zseblámpa fényénél.

Miközben leereszkedtünk, a híres country-énekes John Denver Rocky Mountain High című dalával próbáltam ráhangolódni a rám váró látványra.

– Ezzel a munkával jutott el a híres hajóroncsok felkutatásáig. A Titanic maradványainak 1985-ös felfedezése tulajdonképpen egy „mellékmisszió” volt.

– Akkoriban a haditengerészet titkosszolgálati tisztje voltam. Kettős életet éltem a bizalmas és a nyilvános világ között. Az igazi feladatom az volt, hogy megtaláljam azokat a nukleáris fegyvereket, amelyek a tengerbe vesztek két amerikai tengeralattjáró, a USS Thresher és a USS Scorpion 1963-as, illetve 1968-as elsüllyedésekor. Szükség volt azonban egy fedőprogramra. Azt az utasítást kaptam Ronald Reagan elnöktől és John Lehmann haditengerészeti minisztertől, hogy a nyilvánosság előtt a Titanic felkutatásáról beszéljek. Végül sikerült is megtalálnom a Scorpion atombombáját. Erről azonban hosszú ideig nem beszélhettem. Most ebben a filmben végre elmondhatom az igazságot.

– Ön többször is azt nyilatkozta, hogy nem szereti a „Titanic-mániát”, a katasztrófa emlékének kommercializálását.

– Igen, így gondolom. Amerikában számos hasonlóan tragikus történelmi helyszínünk van. Például Gettysburg, ahol a polgárháború legvéresebb csatája zajlott, de nem azért mennek oda az emberek, hogy szuveníreket gyűjtsenek. De ugyanezt mondhatom el a Pearl Harbor elleni japán támadás során elpusztult USS Arizona hadihajóról is. Sírokat sem ásunk ki. Ezekből az eseményekből sokat tanulhatunk, de abból nem, hogy a megmaradt tárgyakat összeszedjük és pénzzé tesszük, ahogyan ezt a Titanic esetében teszik.

– Több mint 60 hajóroncsot talált meg a tengerfenéken, köztük a II. világháborús német Bismarck hadihajót és az 1915-ben német torpedó által elsüllyesztett Lusitania brit óceánjárót. Melyik volt a legizgalmasabb felfedezése?

– Az, amikor 2000-ben tökéletesen épségben maradt vaskori hajókat és négyezer éves emberi maradványokat találtunk a Fekete-tengerben, a török partok közelében.

A világ legnagyobb múzeuma a tenger alatt van, becslések szerint 3-4 millió hajóroncs őrzi az emberi történelem minden fejezetét.

Sajnos nagyon sokat tönkretettek, nagyobb védelmet érdemelnének felbecsülhetetlen értékük miatt.

– „Tisztelni kell és megérteni a tengert” – mondja a filmben. Ez akár a mottója is lehetne az Ön 30 éve működő oktatási programjainak.

– Ezeket a programokat a Titanic felfedezése indította el, amely után 16 ezer levelet kaptam gyerekektől. A többségük ugyanarról szólt. Először az én élményeimről érdeklődtek, a második kérdés pedig így hangzott: „Ha legközelebb megy, elmehetek Önnel?”’ Most, hogy a kezünkben van ez az elképesztő technológia, nem is kell feltétlenül fizikailag jelen lennünk valahol, építhetünk olyan hajókat, amelyeket a szárazföldről is tudunk irányítani, nem is szólva a műholdakról és a drónokról, nagyon sok mindenkit magunkkal vihetünk útjainkra. Ezt a célt szolgálja a Nautiluslive is, ahová éjjel-nappal özönlenek az érdeklődők és a kérdések.

– Egyre több szakértő figyelmeztet: az óceánok végveszélybe kerültek az óriási mennyiségű szemét és más természetromboló tevékenységek miatt. Mit tehetünk ellene?

– Mindenek előtt meg kell állítani a CO2 és más üvegház hatású gázok óriási mennyiségű kibocsátását a légkörbe. Nagyon örülök, hogy az Egyesült Államok visszalépett a párizsi egyezménybe. De legalább ennyire veszélyes a túlnépesedés is. Kiszámították, hogy még akkor is, ha nagyjából az egész világ vegetariánus lenne, a Föld legfeljebb 10,8 milliárd ember élelmezését tudná biztosítani. És ezt a számot elérhetjük már 2050-ben! A népesedés növekedésével csökkennének a mezőgazdasági területek, mert annak a rengeteg embernek laknia is kell valahol.

Ami pedig az óceánokat illeti: máris kipusztítottuk a nagy halak, tengeri élőlények 90%-át. Az ember lett a tenger csúcsragadozója. Szerencsére számos olyan program működik ma a világban, amely talán még megállíthatja ezt a folyamatot.

– Két évvel ezelőtt elindult, hogy megtalálja az 1937-ben a Csendes-óceánon eltűnt legendás amerikai pilótanő, Amelia Earhart repülőgépét.

– Folytatjuk a kutatást. Korábban két feltételezés volt Earhart balesetével kapcsolatban. Az egyik szerint a Nikumaroro-korallzátonyra zuhant le, ezt a körzetet vizsgáltuk meg, de nem találtuk semmit. A másik szerint Howland-szigetre tartott, hogy feltankoljon, és gépe akkor esett az óceánba. Lehet, hogy a roncs 6000 méter mélyen fekszik. Most már rendelkezünk azzal a technológiával, hogy ilyen mélységben is kutathatunk, így jövőre, de legkésőbb 2023 elején visszatérünk. A Titanicot és a Bismarckot is a második úton találtam meg, bízom a kettes szám mágiájában…

A Bob Ballard: Egy felfedező élete című portréfilm július 10-én este 21 órakor lesz látható Magyarországon a National Geographic csatornán.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Tesztoszteronnal kentek be férfiakat, majd meztelen nők képeit tették eléjük a kutatók
Arra voltak kíváncsiak, mennyire vadítja meg őket a tesztoszteron, hogyan fogadják a szexuális impulzusokat, másképp viselkednek-e, mint a kontrollcsoport.

Link másolása

A tesztoszteronhormon fontos szerepet játszik a libidóban, illetve számos egyéb hatása is van: kutatások szerint azok a férfiak, akiknek nagyobb a tesztoszteronszintjük, nagyobb kockázatvállalók is.

Kínai és svájci kutatók egy csoportja most azt vizsgálta, hogy a tesztoszteron nemcsak a szexuális vágyra, hanem a szexuális impulzusokra is hatással van – írja a Futurism a Psychoneuroendocrinology nevű szaklapban megjelent tanulmányra hivatkozva.

A kutatás során összesen 140, 18 és 26 év közötti férfit vizsgáltak meg, akiket két csoportra osztottak. Az első csoport egy tesztoszteront tartalmazó kenőcsöt kapott, amivel a vállukat és a felkarjukat kellett bekenniük, a másik csoport pedig placebót, majd eléjük raktak egy meztelen nőt ábrázoló fotót, ami kissé elmosódott volt.

A következő opciók közül választhattak:

- vagy csak egy másodpercig nézik a képet, hogy aztán újabb egy másodpercre lássák

- vagy várnak 3-15 másodpercet, amiért aztán három másodpercig nézhetik a képet

Ezt összesen 60-szor kellett megcsinálniuk. A kísérletnek az lett az eredménye, hogy a placebót kapott csoport tagjai inkább tovább vártak, hogy aztán hosszabb ideig nézhessék a fotókat, a tesztoszteronnal bekent férfiak viszont nem tudtak várni, és csak egy másodpercet adtak a fotónak, bizonyítva, hogy a tesztoszteron növeli a szexuális impulzivitást is, nem csak a szexuális vágyat (a kísérlet előtt ennek mértékében nem volt különbség a vizsgált férfiak között).

Ugyanakkor mivel egy kép csak másodlagos szexuális jutalomnak számít, a kísérletből nem derül ki, milyenek lennének az impulzusok, ha fennállna egy tényleges szexuális aktus lehetősége is.

Azt sem közölték, hogy a résztvevő férfiaknak eredetileg mekkora volt a tesztoszteronszintjük, illetve a kapcsolati állapotuk, ami szintén befolyásolja a viselkedésüket, úgyhogy valószínűleg még sok kísérletre lesz szükség a területen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Több évtizedes rejtélyre találhattak magyarázatot a világ legtávolabbi szigete kapcsán
A mindentől és mindenkitől távol fekvő szigeten egyszer egy csónakot találtak, de emberi élet nyomát nem. Aztán a csónak magyarázat nélkül eltűnt.

Link másolása

Egy Reddit-felhasználó oldhatta meg a Bouvet-sziget rejtélyét - írja az UNILAD.

A Bouvet-sziget az Atlanti-óceánban fekszik, Argentína, Afrika és az Antarktisz között, és a lehető legtávolabb fekszik mindegyik lakott területtől. Ugyan hivatalosan Norvégiához tartozik, de nem él rajta senki, és szinte az egész területét jég borítja. Először 1793-ban fedezte fel Jean-Baptiste Charles Bouvet de Lozier francia parancsnok, de helytelenül adta meg a koordinátáit, így egy brit bálnavadász, James Lindsay találta meg újra 1808-ban. 1964-ben pedig tudósok egy csoportja kereste fel a szigetet, ekkor fedeztek fel egy mentőcsónakot, amit egy lagúnában kötöttek ki.

Azóta sem tudni, hogyan és mikor került oda a csónak.

A kutatók nem találtak nyomot arra, hogy valaha is ember lakott volna szigeten, a rejtély pedig csak tovább fokozódott, mikor pár évvel később már eltűnt.

Egy Reddit-felhasználó viszont megtalálhatta a magyarázatot egy orosz, oceanográfiával foglalkozó szakkönyvben. E szerint a Slava-9 nevű tudományos felderítő hajó 1958. október 22-én körútra indult a Slava antarktiszi bálnavadász flottával, mindössze néhány évvel azelőtt, hogy Crawford felfedezte a csónakot. Pár tengerész partra is szállt a szigeten, azonban a rossz időjárási körülmények miatt néhány napra ott ragadtak, és végül helikopterrel mentették ki őket, ami megmagyarázná, miért hagyták hátra a csónakot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Rejtélyes lökéshullám érte el a Földet, esélyes egy geomágneses vihar kialakulása
Egy ilyen vihar enyhének számít. Az utóbbi időkben viszonylag tevékeny a Nap, napi nyolc koronakidobódást is produkálhat.
Fotó: NASA/Goddard Space Flight CenterDerivative / Julian Herzog - szmo.hu
2022. december 21.


Link másolása

Egy rejtélyes, a napszéllel érkező lökéshullám miatt alakult ki repedés a Föld védőpajzsában, a magnetoszférájában – írta meg a Live Science.

December 19-én, a korai órákban történt a repedés, így megnőtt az esélye egy G1 kategóriájú geomágneses vihar kialakulásának.

Nem tudjuk még, mi alakította ki a lökéshullámot, de a tudósok azt feltételezik, hogy az AR3165 jelű napfoltban történt koronakidobódás állhat a háttérben. Mostanában ez a régió meglehetősen aktív, december 14-én is legalább nyolc flert produkált, amely rövid rádiókimaradásokat okozott az Atlanti-óceánon.

A koronakidobódás azt jelenti, hogy a Nap felső légkörének egy része az űrbe távozik, és ha a felszabaduló, nagy sebességű töltött részecskék eljutnak a Földhöz, a légkörrel interakcióba lépve geomágneses vihart idézhetnek elő.

Az ilyen események felerősíthetik a sarki fényeket, valamint technológiai problémákat, szélsőséges esetben globális katasztrófát is okozhatnak.

A Nap aktivitása körülbelül 11 éves ciklust követ, amelynek nyugodtabb és hevesebb időszakai váltják egymást. Az utóbbi időkben viszonylag tevékeny, a mostani napciklus csúcsát 2025-ben érhetjük el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Elkészült a vagina-chip, ami nagy áttörést hozhat a női szexuális egészség tanulmányozásában
Egy súlyos, a nők harmadát érintő betegség kezelését, illetve gyógyszerek tesztelését is lehetővé teszi ez a módszer.

Link másolása

Amerikai tudósok valódi női hüvelyi sejteket raktak egy chipbe, ami komoly előrelépést hozhat a női szexuális egészség kutatásában.

Az eredményről a Futurism számolt be a The New York Times cikkére hivatkozva.

Ezek az úgynevezett "szerves chipek" valódi testi folyamatok imitálásra képesek, ezért kiválóan alkalmasak például gyógyszerek tesztelésére és betegségek tanulmányozására

- írja a Scientific American.

A harvardi kutatók sikeresen készítettek már többek között emberi tüdőt, májat és beleket imitáló chipeket is, de a legújabbat tartják a legpontosabbnak tudományos szempontból.

A legújabb chip köré valódi hüvelyi sejteket raktak, és ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy milyen hatással vannak a vaginában lévő baktériumokra az ösztrogénszint változásai, illetve a bakteriális vaginózis kezeléseit is tudják tesztelni rajta.

- írták egy korábbi tanulmányban.

Ez az újra és újra kialakuló betegség a nők körülbelül 30 százalékát érinti, amire az antibiotikum sem jelent minden esetben tartós megoldást, illetve növeli a szexuális úton terjedő betegségek és a méhnyakrák kockázatát.

A chip már azért is nagy előrelépés, mert a nők szexuális egészségéről alig születtek eddig kutatások, szemben a férfiakévál. A hüvelyi mikrobiomról ezért meglepően keveset tudunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk