Az ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője és az ELTE PPK egyetemi tanára, Dr. Kovács Ilona irányításával, online kérdőíves módszer alkalmazásával végzett vizsgálat keretében a kutatók az emberi képzelet működésének az életkorral összefüggő változását tanulmányozták.

Az eredmények arra utalnak, hogy a felnőttkorban jelentkező fejlődési afantázia – a képzelet hiánya – mellett létezhet az afantáziának egy genetikai alapú formája is, amely már gyermekkorban is megfigyelhető.

Az emberi képzelet talán a leginkább szubjektív mentális funkció, ezért az egyének képzeleti működését nehéz összevetni egymással. A képzelet élénksége igen széles skálán mozog az afantáziától, vagyis a képzelet teljes hiányától a hiperfantáziáig, azaz a nagyon élénk képzeletig.

A képzelet működésére irányuló vizsgálatok eddig elsősorban arra fókuszáltak, hogy valamilyen módon megragadják és mérhetővé tegyék ezt a szubjektív jelenséget. A korábbi kutatások főként csak a felnőtt képzeleti tevékenységet tanulmányozták, így ezekből nem derült ki, hogy a képzeleti élénkség változik-e az életkor előrehaladtával, ahogy az sem, hogy a fejlődés során milyen átalakuláson megy át a képzelet.

Egy online felmérés keretében különböző életkorú embereket kértek meg egy a képzeleti kép élénkségét vizsgáló egyszerű kérdőív (Vividness of Visual Imagery Questionnaire, VVIQ) kitöltésére.

A tanulmány első szerzője, Gulyás Erzsébet által közzétett kérdőíves felmérésen több mint kétezer 12 és 60 év közötti válaszadó vett részt. A kitöltés során a résztvevőknek néhány egyszerű jelenetet kellett elképzelniük, majd egyes részletekkel kapcsolatban értékelniük kellett, hogy mennyire élénken sikerült azokat felidézni.

Mivel a minta nem reprezentatív, az afantázia előfordulási arányát a mostani vizsgálat alapján nehéz lenne pontosan megállapítani, a kutatók azonban egy meglepő és eddig nem ismert negatív életkori trendet figyeltek meg.

Az A) ábrán bemutatott negatív életkori trend alapján minél idősebb valaki, jellemzően annál alacsonyabb pontszámot ér el a VVIQ-kérdőíven.

A B) ábrán az is látható, hogy a különböző VVIQ-pontszámtartományokba tartozó személyek a teljes életkori csoport hány százalékát teszik ki.

Szembetűnő, hogy míg a serdülők 80 százaléka nagyon élénk, addig a legidősebbek több mint 20 százaléka már az afantáziás csoportba tartozik, és alig több mint 20 százalékuk hiperfantáziás.