Egy, a gerincvelőjébe ültetett idegstimuláló implantátum segítségével tud újra járni egy ritka neurodegeneratív betegségben szenvedő nő – számolt be róla a LiveScience a The New England Journal of Medicine orvosi folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

A nőnél multiszisztémás atrófia alakult ki, amely egy olyan betegség, amely az agy több működési egységét érinti, például a mozgás- és egyensúlykoordinációt vagy a vérnyomás- és a húgyhólyag-szabályozást. Az agy és a gerincvelő idegsejtjei előbb elkezdenek hibásan működni, majd végül teljesen elhalnak, bizonyos agysejtekben pedig abnormális fehérjecsomók jelennek meg. A betegség egyik velejárója az ortosztatikus hipotenzió, ami azt jelenti, hogy ha a beteg felül vagy feláll, hirtelen leesik a vérnyomása, emiatt pedig szédül, vagy akár el is ájulhat. Normál esetben, amikor a vérnyomás csökken a szív szenzoros sejtjei észlelik ezt, és üzenetet küldenek az agynak, amely aztán jeleket küld a gerincvelői idegen keresztül, hogy húzza össze az artériákat a szívverés felgyorsítása és így a vérnyomás megemelése érdekében. Az ebben a betegségben szenvedőknél azonban nincs meg ez a visszacsatolási hurok, ezért következik be az ájulás.

A betegség sajnos nem gyógyítható, csak a tüneteket lehet enyhíteni gyógyszerek segítségével, például olyanokkal, amelyek érösszehúzódást váltanak ki. A nőnél viszont ezek a készítmények sem szüntették meg az ájulást.

A Lausanne Egyetemi Kórház idegsebésze, Dr. Jocelyne Bloch és munkatársainak korábban sikerült helyreállítani a hirtelen vérnyomáseséskor beinduló visszacsatolási hurkot lebénult gerincvelő-sérült betegeknél, ezért úgy gondolták, megpróbálják ugyanezt a kezelést a multiszisztémás atrófiával küzdő nőnél is.

Ez beépített gyorsulásmérővel rendelkezik, amely érzékeli a páciens testhelyzetének változásait. Az impulzusgenerátor egy 16 elektródával felszerelt, lapát alakú vezetékhez csatlakozik, amely az impulzusokat a gerincvelő idegeihez juttatja. Az operáció során az impulzusgenerátort a nő hasába, az elektródát hordozó lapátot pedig közvetlenül a mellkasi gerincén lévő idegek tetejére, a csigolyák alá helyezték. A beültetett készüléket a testen kívül, egy tableten működtetett szoftverrel lehet be- és kikapcsolni.

A beavatkozás után a nőt úgynevezett billenőasztalos teszteknek vetették alá hét napig, amely során az orvosok vízszintes helyzetből függőleges helyzetbe mozgatva figyelték a vérnyomását. A beültetett implantátum sikeresen megakadályozta a vérnyomásesést, és megóvta a pácienst az ájulástól. Ezt követően a nő egy hathetes neurorehabilitáción is részt vett, három hét után pedig már otthon gyakorolhatta a készülék használatát.

Az implantátum beültetése előtt csak kb. 5 métert tudott sétálni, utána le kellett feküdnie. A beavatkozás utáni néhány héten belül viszont már kb. 10-szer akkora távolságot tudott megtenni járást segítő eszközzel, három hónap után pedig már 50-szer többet tudott menni. Sőt, már az edzés sem lehetetlen számára úgy, hogy nem ájul el.

Bár az eszköz jelentősen javítja a beteg életkörülményeit, sajnos az alapállapotán nem segít. A multiszisztémás atrófiában szenvedők a betegség kialakulásától számított 3-4 éven belül kerekesszékbe kényszerülnek, 5-8 éven belül pedig meghalnak. Dr. Bloch is tisztában van ezzel, de szerinte a betegek mindennapjait jelentősen megkönnyíti az idegstimuláló eszköz. Úgy véli, egy ilyen gerincimplantátum más betegségben szenvedőknél is javíthatja az életminőséget és a mobilitást.

Bloch és munkatársa, Grégoire Courtine, a Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet idegtudományi professzora most az Onward Medical céggel dolgoznak új gerincimplantátumok kifejlesztésén, amelyeket kifejezetten mozgáskorlátozott vagy vérnyomás-problémákkal küzdő gerincsérült betegek kezelésére terveztek. Az első új eszközöket még idén, valószínűleg májusban ültetik be.