/tudomany/a-fekete-lyukak-titkainak-feltarasaban-is-segithet-a-szombathelyen-felepult-uj-muholdvevo-allomas/?utm_source=balsav&utm_medium=web
hirdetés

TUDOMÁNY

A fekete lyukak titkainak feltárásában is segíthet a Szombathelyen felépült új műholdvevő állomás

A világegyetem legnagyobb robbanásairól vagy például aktív galaxismagok viselkedéséről gyűjtött adatokat is tudnak majd fogadni.
Link másolása

hirdetés

Szombathelyen, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban felállították az ország egyik legmodernebb földi műholdvevőjét. Ez az állomás olyan műholdflották jeleit tudja majd venni, amelyek több száz kis műholdból állnak.

"Azok a műholdak, amelyeknek a jeleit ezentúl fogni tudjuk, a gamma tartományban dolgozó csillagászati megfigyelő eszközök"

- magyarázta a Szeretlek Magyarországnak Szabó M. Gyula, a Szombathelyi Gothard Obszervatórium igazgatója.

A gamma-sugárzás az elektromágneses sugárzás legnagyobb energiájú tartománya. "A látható fénynél nagyobb energiák felé haladva az ultraibolya, a röntgen, majd a gamma tartomány következik. Több folyamat vezet gamma sugárzáshoz. Különböző radioaktív bomlások - amelyek szupernova-robbanást, vagy más eredetű robbanást jelezheznek, - vagy például nagy energiájú kozmikus részecskék anyaggal való ütközése. Ezek fekete lyukat is jelezhetnek, vagyis aktív galaxismagoknak a viselkedését is meg tudjuk a gamma-tartományban figyelni."

A galaxisok közepén elhelyezkedő fekete lyukba folyamatosan hullik be anyag, majd a behullás korongjára merőlegesen nagy sebességű ionsugarak keletkeznek, amik a fénysebességhez közeli sebességgel haladnak kifelé.

"Ebben az óriási kozmikus részecskegyorsítóban is keletkezik gamma-sugárzás. Ennek a vizsgálata sok mindent elmond majd az aktív fekete lyukakról, blazárokról, galaxismagokról. Másrészt, a gamma-kitörések kérdésére is választ kaphatunk.”

Utóbbi egy-egy csillagnak a robbanását jelenti, vagy neutroncsillagok és/vagy fekete lyukak összeolvadását is kísérheti gamma-felvillanás.

hirdetés

"A világegyetem a legextrémebb folyamatoknak a fizikai laboratóriuma. Egy aktív galaxismag vagy egy gamma-kitörés egy földi laborban a másodperc töredéke alatt mindent elsöpörne, úgy, hogy kő kövön nem marad. Egy aktív galaxismag a világegyetem egyik legnagyobb energiatermelője. Szerencsére ilyet nem kell laboratóriumban létrehozni – nem is lehet – hanem biztonságos távolságról, csillagászati eszközökkel meg tudjuk figyelni, hogy hogyan zajlanak az energiatermelési folyamatok, amelyeket a Földön például a fúziós erőművek területén tudunk majd hasznosítani." - mondja Szabó M. Gyula.

A Nemzetközi Űrállomásról, vagyis az ISS-ről az év végén fog indulni a BurstCube, a gravitációs hullámok esetleges optikai megfelelőinek felderítésére is alkalmas kis műhold. Egy hasonló célú európai műholdflotta, a HERMES is kitelepítés alatt van, ez a rendszer a jövő év vége felé indulhat el. A gamma-kitörések megfigyelésésre is alkalmas műholdak segítségével meg lehet majd határozni például egy csillagrobbanás pontos irányát.

Ez a műholdflotta felettünk is elhalad majd, és a róluk érkező adatok vételére is alkalmas az új szombathelyi műholdvevő-központ.

Az állomás az úgynevezett 'S' sávban kommunikáló műholdak jeleit veszi. Az 'S' sáv lehetővé teszi, hogy kisműholdakról, például az úgynevezet CubeSat szabványnak megfelelő, mintegy 10x10x10 vagy 10x10x30 centiméteres műholdakról is nagy mennyiségű adatot tudjanak lehozni.

A rendszer lelke egy három méter átmérőjű parabola-antenna. "Ezek a vevőegységek hasonló elven működnek, mint a rádiótávcsövek, amelyek a világűrből származó rádiójeleket detektálják, csak azok az antennák akár száz méternél is nagyobbak." - mondja Szabó M. Gyula.

A kisebb műholdak jele azonban erős, vagyis a rögzítésükhöz nincs szükség brutális méretű eszközökre. A kihívást más jelenti.

"Biztos sokan látták már a Nemzetközi Űrállomás átvonulását az égen, ami egy fényesen ragyogó, csillagszerű pöttynek látszik. Amikor megjelenik a horizonton, néhány perc alatt végigmegy az égen, és eltűnik a túloldalt. A műholdkommunikációban az egyik technikailag jelentős feladat annak kezelése, hogy a műholddal való kommunikációs ablak rövid, ténylegesen néhány percől van szó. A művelet pontos tervezést igényel. Ellentétben tehát egy tévéantennával, ennek a parabolának az antennáját mozgatnunk kell."

"Azaz a műhold megjelenése utáni néhány perc során végigpásztázza az eget, és leköveti annak útját. Ezalatt továbbítódik a Föld felé a teljes aznapi mérés."

A műholdvevőt 2020 elején emelték a helyére, utána fél éves mérnöki üzemmód következett. "Amikor egy mérőállomást telepítünk, az nem úgy néz ki, hogy összeszereljük és kész, hanem figyelemmel kell kísérni, hogyan működik, kipróbálni a helyszínről, kipróbálni messziről, irányítási feladatokat kell csinálni, próbaméréseket készíteni, próbaüzeneteket venni. Amikor egy műhold jelét vesszük, azt nagyon precízen kell levezetni, de amikor épp nem veszünk vele semmit, akkor szét lehet szedni, más üzemmódot kipróbálni stb."

A folyamatos fejlesztés Szabó M. Gyula szerint a jövőben is folytatódni fog, hiszen a műholdas csillagászati megfigyelés egy rohamosan fejlődő terület.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk